Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-286

376 Az országgyűlés képviselőházának 286. ülése 193U május 30-án, szerdán. István: Már régen is megtörtént ez!) Nagyon régen lehetett az, talán Gajzágó idejében. (Strausz István: Rakovszky idejében!) Azt hiszem, Gajzágó idejében volt. Most tehát megvalósították a gyakorlati rációját annak, ami tulajdonképpen a zárszámadások tárgyalásához és az azokból leszűrődött tanulságokhoz fűződik. (Élénk helyeslés és laps a bolaldalon.) Elnök: Szólásra közvetkezik? Héjj Imre jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! A zárszámadás arra van hívatva, hogy az előző évi költségvetés kiadási és bevételi rovatait ellenőrizze és hogy f őieg a túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások tekintetében adjon nekünk világos képet. En kénytelen vagyok felszólalásomat egy tételre szorítani és itt a kérdések özönével elárasztani a mélyen t. pénzügyminiszter urat. (Halljuk! Halljuk! half elöl. — Imrédy Béla "pénzüg&miiniszter két képviselővel beszélget.) Kérem, hogy a pénzügyminiszter urat lehetőleg engedjék át nekem is, mert ez fontosabb jelenleg. (Derültség.) A miniszter úrhoz volnának kérdéseim. Tulajdonképpen interpelláció anyaga az, amiről beszélek, mert felvilágosításokat kérek kérdésekben, emelyekben eligazodni nem tudok. Ugy tudom, hogy már Esterházy gróf úr ás megtámadta a földmívelésügyi tárcánál ezt a tételt. (Gr. Esterházy Móric: "Ügy van!) Az Alföld öntözési munkálatairól van szó. Ezekről a munkálatokról a földmívelésügyi tárca költségvetése és maga a zárszámadás igen (kevés adatot tartamaz. A zárszámadás röviden a következőket mondja erről a kérdésről (olvasna): »Földmívelésügyi minisztérium, 176. tétel, 7. cím. Vízügyi szolgálat. Folyószabályozással és öntözéssel kapcsolatos tanulmányokra és kísérletekre túlkiadás 91.990 pengő.« Az indokolás is igen rövid, mert csak azt mondja el, hogy az Alföld öntözési munkálataira 1929-ben az akkori kormány adott megbízást egy barcelonai magyar »királyi főkonzulnak. (Ügy van! balfelől.) A Károlyi-kormány alatt beszüntették ezeket a munkákat, majd a Gömbös-kormány — és itt jön ennek a kormánynak a felelőssége, mert nem tehetem felelőssé ezt a kormányt régi dolgokért — 1933 januári minisztertanácsán választott bíróság elé utalta ezt az ügyet, amely 305.000 pengő ügyében egy részítéletet hozott. Itt tehát a következő kérdések merülnek fel. Elsősorban hogyan lehetséges, hogy ilyen nagy munkát, mint az Alföld öntözési munkálatai, mindenféle pályázat kiírása nélkül egyszerűen kormánymegbízás alapján adnak ki. Ez az első kérdés. A második kérdés az, hogy a minisztertanács miért utalta ezt az ügyet választott bíróság elé. (Gr. Somssich Antal: Ott a rendes bíróság!) Miért mond le a magyar állam a rendes jogorvoslatokról, a háromfokú bíróságról, milyen jogalap támadt errenézve, hogy a mélyen t. kormány ezt elhatározta? (Strausz István: Szerződés!) A harmadik és legfőbb kérdés az: itt van elszámolva a 91.990 pengő a zárszámadásban, a jelen költségvetésben pedig, amelyet most tárgyaltunk le, ugyanezen a címen fel van véve 205.000 pengő. 205.000 pengő plusz 91.990 pengő, az 296.990 pengő. De ez csak részítélet, maga a zárszámadás hangsúlyozza, hogy csak részítéletről van szó. Maga az érdekelt barcelonai konzul egy hírlapi nyilatkozatában elmondja, hogy itt nem 305.000 pengőről van szó. Ezt maga Ruttkay Udó elmondja egy nyilatkozatában. Felmerül tehát az a kérdés, hogy az a 600.000 pengő hol van elszámolva és elkönyvelve, melyik zárszámadásban és melyik költségvetésben. Hiszen Ruttkay Udó a maga nyilatkozatában azt mondja, hogy (olvassa): »Már Gömbös Gyula volt a miniszterelnök, amikor megállapodtam a kormánnyal, hogy választott bíróság fogja a likvidálás feltételeit^ megszabni. Ez a választott bíróság különböző bizottságokat hallgatott ki. A bizottság megállapította, hogy nekem több, mint 900.000 pengő jár. A bizottság megállapításait a kormány elfogadta és megegyezés jött létre, amely szerint a 900.000 pengőt részletekben kiutalják nekem. A 900.000 pengőből még 300.000 pengő van függőben. Ezt az összeget havi részletekben kapom az államkincstártól.« ö tehát azt mondja, hogy 600.000 pengőt már megkapott, holott ez a zárszámadási jelentés a 103. oldalon a#t mondja, hogy (olvassa): »A választott bíróság részítélete szerint a főkonzul tiszteletdíja 305.000 pengőben állapíttatott meg. Ez összeg első részlete fejében 80.000 pengő, a választott bírósági eljárással kapcsolatos költségek címén pedig 11.990 pengő utaiványoztatott és ez okozta a fenti túlkiadást.« Nem tudom, hogyan van ez. A zárszámadási jelentés, amely tulajdonképpen a földmívelésügyi miniszter előterjesztése, azt mondja, hogy ez az első részlet, Ruttkay Udó nyilatkozata pedig azt mondja, hogy ez az utolsó részlet. Közben van ez a 600.000 pengő, amely lóg a levegőben, nincs sem a zárszámadásban, sem pedig a költségvetésben. Hol van tehát az a 600.000 pengő? (Gr. Somssich Antal: Ruttkay zsebében!) Ruttkay zsebében benne van, de hol van elszámolva? (Strausz István közbeszól — Felkiáltásuk a szélsőbaloldalon: Strausz keresse meg! Nyilatkozzék róla! — Strausz István! A számszék elnökének a dolga 0 Ezért nem lehet felelősségre vonni a számszéket, (Strausz István: Neki kellene kikutatni! — Elnök menget.) A számszék a maga jelentésének általános részében megállapítja, hogy ő az .ilyen tételek indokolására mindig azt adja elő nekünk, amit neki a minisztérium küld. A minisztérium adta elő ezt a tényállást (Strausz István: Azt megvizsgálja!) és ez van itt a számszék jelentésében. (Strausz István: Az akták alapján megvizsgálja!) Ne méltóztassék velem vitatkozni. Reám nézve nem fontos,..hogy kinek kell ezt előadni. En kíváncsi vagyok, mint népképviselő, akinek az a hivatásom és kötelességem, hogy ellenőrizzem a költségvetést, hogy mi van ezzel a 600.000 pengővel, hol van elszámolva, milyen számlán fekszik, mert nem tudom, hogy mi van ezzel a pénzzel? Jogos kifogásom van az ellen is, hogy választott bíróság ítélkezett ebben az ügyben. (Strausz István: Ügy van!) Nagyon furcsának találom, hogy a magyar állam a maga ügyében választott bírósághoz fordul, amikor rendelkezésére áll a rendes bíróság. (Strausz István: Úgy van! Egyetértünk!) Miért kellett ezt választott bíróság elé utalni? Ugy tudom, hogy Esterházy Móric gróf a földmívelésügyi tárcánál szóvátette ezt a kérdést, de nem kapott választ. Remélem, hogy t. miniszter úr most fog válaszolni. Én osztozom Esterházy Móric grófnak abban a megállapításában, hogy a zárszámadás jelenlegi formája és tempója, ahogyan elénk kerül, mindenesetre sokkal helyesebb és előnyösebb, mint amilyen az eddigi gyakorlat volt, de ha egy ilyen tételt találok, az legjobban kihívja a bírálatomat. En nagyon kérem a mélyen t. kormányt,