Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-285

Az országgyűlés képviselőházának nál a számításomban a miniszter úr illetmé­nyei is benne vannak. A t. Ház engedelmével kitérni kívánok az államadósságok szükségletének előirányzatá­ban tapasztaltakra is. Az állami zárszámadás­ban a szorosan vett országos adósságoktól egé­szen elkülönítve vannak kimutatva az úgyne­vezett tárcakölcsönök. Ez az elkülönítés az 1897. évi XX. te. végrehajtási utasításának 37. §-ában foglalt rendelkezésén alapszik. Ez a rendelkezés a - tárcakölcsönök szükségleteinek költségvetési előirányzására is kötelező. Mit tapasztalok ezzel szemben ezen kölcsö­nök szükségletének költségvetési előirányza­tánál! Ügy a tőketörlesztésre, mint a kamatra, mind pedig a kezelési költségre szükséges hi­tel az egyes tárcáknál az érdekelt ágazatok költségvetéseiben van előirányozva a dologi és átmeneti kiadásokra előirányzott hitel kere­tében anélkül, hogy a kölcsöntőke felvételé­nek jogalapja, a kölcsön összege jelezve volna. Sőt a kereskedelemügyi tárcánál 15-5 millió pengő tárcakölesön-szükséglet a beruházások alatt előirányzott hitelben szerepel, amelyből útépítési kölcsönre 9-5 millió, vasúti kölcsönre 3 9 millió, postakölesönre pedig 2-8 millió pengő esik. A tárcakölcsönök hitelszükségletének a törvényes rendelkezéstől eltérő előirányzását azzal magyarázom, hogy a devalvációból , y fü­lyólag a tárcakölcsönök felszámoltattak és a felszámolás alapján töröltettek. Sietek azon­ban hozzátenni, hogy a tárcakölcsönök felvé tele a régi kölcsönök felszámolása által nem szűnt meg, sőt az ilyen tárcakölcsönök felvé­tele évről-évre növekedik. A felvett tárcakölcsönök törlesztési, kamat és kezelési költség hitelszükséglete előirányzá­sának módja a hivatkozott törvényes rendel­kezéssel szemben immár rendszeressé vált. Nem kell indokolnom, hogy a törvénnyel szem­ben ez a rendszer fenn nem tartható, már csak azért sem, mert csak a törvényben megállapí­tott előirányzási mód teszi megítélhetővé a kölcsön felvételének törvényességét és azt a hatást, amelyet a tárcakölcsönök^ felvétele az ország pénzügyi helyzetére és az állam vagyo­nára gyakorol. Amikor azonban kiemelem, ihogy a tárca­kölcsönök az 1,600.000.000 pengős országos adós­ságnak egy negyed részét alkotják, vagyis 40U milliót tesznek ki, tisztelettel kérem a mi­niszter urat, hogy a tárcakölcsönök hitelszük­ségletének legközelebbi előirányzásánál a tör­vény rendelkezéseinek érvényt szerezni szí­veskedjék. Az országos adósságok hitelszükségletének előirányzásánál is vannak kívánságaim, a költségvetési jog teljesebb érvényesíthetése okából. A hitelszükséglet igénylésénél az in­dokolásban meg kellene világítani azokat a változásokat, amelyeken a hiteligénylés alap­szik. A változási tényező: az adóssági tőke gyarapodása, illetőleg annak csökkenése az előző évről áthozott tőkeálladékkal szemben. Ezidőszerint az indokolás csak az adósság szükségletében történt változás ismertetésére szorítkozik anélkül, hogy az adósság nemének felsorolása és a kamatláb megjelölése mellett kimutatná, hogy milyen változás történt az adósság tőkeállagában. A jelzett adatok hiánya miatt csak hosszabb számítások alapján tud­tam megállapítani, hogy az adóssági tőkeál­ladék 239 millió pengővel gyarapodott. Ebből az új adóssági tőkéből a felvétel célja szerint esik: gazdatartozások fizetésének megkönnyí­tésére 83 millió pengő, ugyanilyen célú könyv­adósságra 50 millió pengő, üzemek szüksegle­?5. ülése 1984. május 29-én, kedden. 337 teire 45 millió pengő, üzemek beruházásaira 15 millió pengő, kamatok fedezetéül letétbe he­lyezett kincstári jegyekre 26 millió pengő és illetékhátralék ellenében kibocsátott kincstári jegyekre 20 millió pengő, ami együtt 239 millió pengő. Ezzel szemben 290 millió pengővel csök­kent az adóssági tőke. A csökkenésből 35 mil­lió pengő készpénztörlesztés, 255 milliónyi pe­dig a dollár és az angol font árfolyamának esése folytán állt elő. Még rá kell mutatnom az államadósságok 3. címének »Forgótőkekölcsönök és egyéb kö­telezettségek« elnevezésű rovata javadalmának előirányzásában észlelhető visszásságra. A visszásság abban jelentkezik, hogy 86 millió össztőkeszükségletre 8'4 millió pengő pénz­javadalom van előirányozva anélkül, hogy részletezve volna, milyen adósságnemek között és miképpen oszlik meg a 8"4 millió előirány­zott penzjavadalom. Még eklatánsabb, még feltűnőbb példára mutatok rá az Államvasutak kölcsönszükség­letének részletezésénél. A 19-ik tétel alatt az »Egyéb kölcsönök tőke- és kamatszolgálatáéra 7'9 millió pengő hitelszükségletről történik gon­doskodás a nélkül, hogy a 77 millió pengő össztőkeálladék részleteztetnék. Ezen előirányzási mód egyenesen megíté­lés alá esik, ha összevetjük a 4. tétel alatti elő­irányzással, amely szerint 82 pengő adóssági tőkeálladék után 4 pengő kamatszükségletnek előirányzása aprólékosan részletező szöveg mellett történt. Igen t. Ház! Nélkülöztem a t. pénzügymi­niszter úr expozéjában annak a bejelentését, mi a terve a 12 milliárd korona névértékű háború előtti és háború alatti adósság rendezésére. (Ügy van! bálfelöl.) Hiszem, hogy hallgatása nem jelenti azt, hogy ezeket az adósságokat stornírozottnak jelenti az idő által. Mérlegelni tudom szándéka bejelentésének nehézségeit, de mégis^ foglalkoznia kellett volna a kérdéssel expozéjában (Ügy van! Ügy van! a balolda­lon.) azért is, mert az országos állami adóssá­gok indokolásában külön tárgyalja a háború előtti időből származó külföldi adósságoknál a párizsi ' egyezmény alapján a kamatláb újabb felemelését. Ha folyton emeljük a külföldi adósságok kamatlábát és a belföldi hitelezők helyzetérő] nem is beszélünk, s nem fejtjük ki a külföldi kölcsöneink kamatlábának emelése súlyos ki­hatását a magyar egyetemes közéletre, akkor sohasem fog elérkezni idő, hogy valami történjék a hazafias érzésű hadikölcsönjegyzok és a békebeli magyar kölcsönöket jegyző magyar állampolgárok érdekében. (Ügy van! bal felől.) Sőt étvágyat kap a külföld az; eddiginél is ma­gasabb kamatra, ha látja, hogy milyen könnyen át tudunk siklani saját hazánk fiai érdeke fölött és addig nem fog megnyugodni, amíg a köl­csöneik után a kamatot 100%-ig nem valorizál­juk. Azt már elérték, (Halljuk! Halljuk! bal­felől.) hogy kölcsöntőkéjük 100%ig valorizál­tatott a magyar nagylelkűség alapján. Egy­előre legalább arra kellene törekednünk, hogy a hadikölcsönkötvények kamatkárpótlására felvett 3,150.000 pengő hitel felemeltessék... (He­lyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon: — Tauf fer Gábor: Igazságosan osszák szét!) ... Fő az, hogy a koldusszegények sorsára jutott hadi­kölcsönjegyzok kapják —... 6'5 millió pen­gőre, amennyi már volt is az előző években. (Helyeslés a balodalon.) Újra nehezményezem az Államvasutak és az Állami vasgyárak rendes kiadásaira szüksé­48*

Next

/
Oldalképek
Tartalom