Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-285

Az országgyűlés képviselőházának 285. ülése 19 SU május 29-én, kedden. 331 gyón jellemző megállapítás. Azt hiszem, hogy azok a gazdasági szakértők, akik ezt a megállapodást az olasz kormánnyal megkötötték és akik azután ezen a téren is 'hivatva lesznek majd a jöivőben a gazdálkodást irányítani, maguk sem tudták, 'hogy ez milyen hatással lesz az állatkivitelre, — különben nem könyvelték volna azt el olyan világrengető sikernek — holott minden egyes gazda, aki Olaszországba importálni akar, már tudja, hogy a kivitelre ennek csak káros lehet a 'hatása. (Magyar Pál: A saját bőrén!) Nem akarok részletesebben kitérni előttem szólott t. képviselőtársam beszédére. Amint mondtam, voltak 'megállapításai, amelyekkel egyetértettem, de beszédének nagyobb részével, sajnos, nem tudok egyetérteni. Ugyancsak nem tudok egyetérteni azzal a konklúzióval sem, amelyet az appropriáció elfogadására vonatkozólag levont. T. Ház! A költségvetés általános vitájában elmondott beszédemben már részletesen megindokoltam azt, hogy miért nem tudtam elfogadni a költségvetést. Ha pedig a költségvetést nem tudtam elfogadni, akkor természetes, hogy a költségvetés végrehajtására vonatkozó törvényjavaslatot sem tudom elfogadni, kizárólag tárgyi okokból, ugyanazokból az okokból, amelyeket a költségvetési vita során elmondott beszédemben ismertettem. Nein tudom megszavazni a költségvetés végrehajtására vonatkozó törvényjavaslatot elsősorban abból az okból, mert a költségvetés nem vonta le helyesen a mai gazdasági helyzetnek, különösen pedig a gazdasági válságnak következményeit és ezáltal egyik nagyon is hathatós tényezője lett és maradt a válság kimélyítésének, annak, hogy ez a válság továbbiba is akuttá vált. Nem szavazhatom meg ezt a felhatalmazási javaslatot a miatt sem, mert a költségvetésben egyetlen egy olyan intézkedést sem látok, amely alkalmas lenne nem arra, hogy bennünket ebből a válságból kivezessen, hanem még arra sem, hogy ezt a válságot enyhíthesse. Nem szavazhatom meg a felhatalmazási törvényjavaslatot abból a további okból sem, mert a költségvetés, illetve azok a terhek, amelyeket a kormány a költségvetés keretében az országra ró, nem állanak arányban sem az ország teherbíróképességével, sem a nemzeti jövedelemmel. Nem tudom ezt az appropriáeiót megszavazni abból a további okból sem, mert a kormány továbbra is változatlanul fenntartja azt a végzetes és szerencsétlen deflációs pénzügyi politikát, amely a mezőgazdaság, a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági értékek elpusztításán keresztül az egész gazdasági élet elsorvadását fogja eredményezni. De nem tudom megszavazni ezt a felhatalmazási törvényjavaslatot amiatt sem, mert az egész költségvetés tulajdonképpen egy végzetes fikcióra, a pengőérték stabilitására, a pengő vásárlóerejének stabilitására van alapítva. A pénzügyminiszter úr költségvetési expozéjában egyebek között azt a kijelentést is tette, hogy (olvassa): »... kötelességünk, hogy a történelmi, gazdasági és szociális erők játékából eredő bizonytalanság közepette ne fokozzuk ezt a bizonytalanságot kalandos kísérletekkel és tartsunk ki azon a szilárd, szolid bázison, amelyen egyedül épülhet fel rendezett gazdasági tevékenység. Ez a bázis: a pénzérték vásárlóerejének stabilan tartása.« T. Képviselőház! A pénzérték, a pengő vásárlóereje akkor stabil, ha ugyanolyan menynyiségű pengőért huzamos időn át az áruknak ugyanazt a tömegét tudom megvásárolni. A költségvetésnek, illetőleg a kormány pénzügyi politikájának ez az alapvető tétele azonban a mezőgazdasági vonatkozásban tiszta fikció. A költségvetés évről-évre úgyszólván változatlanul fenntartja ugyanazokat a kiadási tételeket, ugyanazokat az adóterheket, amelyek az 5—6 évvel ezelőtti költségvetésekben szerepeltek, sőt igen sok esetben ezek a költségvetési kiadási tételek, ezek az adóterhek még emelkednek is. Ha összehasonlítjuk a mostani költségvetést az öt-hat évvel ezelőtti költségvetésekkel, akkor azt látjuk, hogy sem a költségvetés egyes tételei, sem pedig a költségvetés végösszege valami jelentős csökkenést nem mutat fel az öt-hat évvel ezelőtti költségvetéssel szemben. Méltóztassék ezzel szemben összehasonlítani a mezőgazdasági produktumoknak, a terményeknek, az állatoknak az árát és egj^éb mezőgazdasági értékeknek, így például a földnek, a teleknek, valamint a házaknak az öt-hat évvel ezelőtt érvényben volt árait a mostani árfolyamokkal. Méltóztatik látni, t. Képviselőház és t. pénzügyminiszter úr, hogy bármilyen mezőgazdasági produktumot, bármilyen mezőgazdasági értéket veszünk is tekintetbe, a pengő vásárlóereje mezőgazdasági vonatkozásban az öthat évvel ezelőtti állapottal szemben legalább is háromszorosára, négyszeresére, igen sok cikknél azonban hatszorosára emelkedett fel. A pengő vásárlóerejének stabilitása tehát mezőgazdasági vonatkozásban nem áll meg, mert bármilyen mezőgazdasági cikk vagy érték árát nézzük is, azt látjuk, hogy mezőgazdasági vonatkozásban a legutolsó öt-hat éven belül legalább is négyszeresére emelkedett a pengő vásárlóereje. Mezőgazdasági vonatkozásban ma tulajdonképpen fordítottját éljük át annak a helyzetnek, amely itt a világháború és a forradalmak után bekövetkezett. Akkor az volt a helyzet, hogy állandóan esett a pénz értéke, állandóan csökkent a pénz vásárlóereje. Ezzel szemben a mezőgazdasági produktumok értéke, az állatárak, a földárak és egyéb reális értékek árai állandóan emelkedtek. Ma viszont ezzel szemben azt látjuk, hogy mezőgazdasági vonatkozásban állandóan emelkedik a pengő vásárlóereje, rövid öt-hat éven belül háromszorosára, négyszeresére emelkedett, míg ezzel ellentétben, minden mezőgazdasági produktumnak, minden mezőgazdasági értéknek az ára harmad- vagy negyedrészére szállott le. Ennek az állapotnak egyetlen konzekvenciája az lenne, hogy az értékek ilyen eltolódásának, a vásárlóerő ilyen eltolódásának következményeit minden tekintetben és minden vonatkozásban le kellene vonni, különösen pedig le kellene vonni azoknak a terheknek és elsősorban a közterheknek tekintetében, amelyek a. mezőgazdasági termelésre nehezednek. (Helyeslés.) (A% elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Hogy egész világosan láthassuk, hogyan áll meg a pengő vásárlóerejének stabilitása, amely tulajdonképpen az egész költségvetésnek és a kormány pénzügyi politikájának alaptétele, mezőgazdasági vonatkozásban, még pedig az ország egész mezőgazdasági termelésére vonatkozólag, ezért vagyok bátor a következő adatokra felhívni a t. Ház figyelmét. Az ország egész szántóföldi termelésének értéke 1928-ban búzában 661*4 millió pengő volt és ez az érték az 1932. évig lesüllyedt 2004 millióra. A rozs ára ugyanezen idő alatt — az ország egész szántóföldi termelésének adatairól