Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-285

Az országgyűlés képviselőházának rab volt, mégis fejlődést jelent a közvetlen ezelőtti esztendőhöz képest. Nagy kérdés azonban, — és ezt szintén nem tudjuk — hogy a felemelt vámoknak milyen hatásuk lesz a magyar marha-exportra. Lovakban az összbevitel 11.600 darab volt Itáliába és ebből Magyarország ezer darabot vitt, Jugoszlávia 9200 darabot. Ha nézem a római tárgyalásokat, fel kell vetnem a kérdést, miért helyezünk mi olyan rendkívül nagy súlyt az olaszországi búzabevitelre, elmeilőzven mindazokat a nagyon fontos tételeket, — ezekre majd rátérek — amelyek lehetőséget nyitnának számunkra az Itáliába való exportra. Ha nézem az 1933-as olasz beviteli statisztikát, látom, hogy Olaszország 173.000 métermázsa lisztet importált 10 millió líra értékben és ebből Magyarország összesen 1700 métermázsát szállított. Itt volna a mód és lehetőség arra, hogy egyik legfontosabb és legnagyobb nyomorban levő iparágunkon, malomiparunkon segítsünk. Szárított hüvelyest 500.000 métermázsát importált Olaszország, 22 millió líra értékben, Magyarországból összesen 17.000 métermázsát, Eomániából 226.000 métermázsát, Bulgáriából pedig 154.000 métermázsát. Dohányból 28.000 métermázsát importált, Magyarországból semmit. Étkezésre szánt olajos magvakból 1,126.000 métermázsát, Magyarországból semmit. Nem étkezésre szánt olajosmagvakból 317.000 métermázsát, Magyarországból semmit. Repcemagból 113.000 métermázsát, Magyarországból semmit. Lenmagból % millió métermázsát, Magyarországból semmit. Szalonnából 22.000 métermázsát, Magyarországból 200 métermázsát. Zsírból 30.000 métermázsát, Magyarországból semmit. Nem olajosmagvakból 272.000 métermázsát, Magyarországból semmit. Érdekes két adat még a következő: Élő baromfiból 138.000 métermázsát importált, ebből Magyarországból 10.000-et, tojásból 87.000 métermázsát, Magyarországból semmit, míg Lengyelországból 27.000, Jugoszláviából 22.000, Törökországból 17.000 métermázsát, vajból 10.000 métermázsát, Magyarországból 1000 métermázsát. T. Képviselőház!! Elejét kívánnám venni annak, hogy a t. pénzügyminiszter ÚT ezekre a kérdésekre azt válaszolja, amit a pénzügyi bizottságban igen helyesen megjegyzett, hogy kereskedelmi tárgyalásnál természetesen a do ut des alapján tárgyalván, tekintetbe kell venni mindig azokat a többi országokat, amelyekkel ez az ország, — tehát ebben az esetben Itália — kereskedelmi relációban kíván maradni, esetleg azt fejleszteni kívánja és csak annak kínálatát is respektálván, kötheti meg Magyarországgal kereskedelmi szerződését.- Amikor azonban azt látjuk, vagy legalább azt véljük látni, hogy ez az Olaszországgal való megegyezés 90 százalékában a búzaexportra helyezi a súlyt s amikor azt látjuk, hogy az általam itt felhozott adatok óriási lehetőségét nyújtanák annak, hogy más, elsőrendű magyar termel vénvek exportja odairányuljon, méöis gondolkodóba kell esni, vájjon ezen a téren is nem lehetne-e bizonyom eno-edménveket elérnünk. T. Képviselőház! Áttérek a másik ország, Ausztria beviteli lehetőségeire. Ausztria külkereskedelmi forgalma 1929-hez képest általában 36%-kal csökkent. Bevitele 1929-ben 3318 millió schilling volt, ez 1933-ban leesett 1191 millió schillingre. Ebből a bevitelből Németország 19'6%-kai részesedett, Csehszlovákia 13'2%-kai, Magyarország összesen 11'3%-kai. Külön az agráribevitelt nézve, Magyarország 1933-ban 25%-át 15. ülése 193U május 29-én, kedden. 329 fedezte Ausztria agrár szükségletének, utána Jugoszlávia következik 20%-kai. Ha már most nézem, hogy Magyarország Ausztria agrárszükségletének mely részét tudná teljesen fedezni, akkor látom, hogy teljesen ki tudná elégíteni — s -ez vámunió esetén bírna érdekességgel — szarvasmarha, ló, élő baromfi, gabona, liszt, tojás, leölt baromfi, cukor, bor, hüvelyesek, magvak és toll tekintetében. Ezzel szemben Ausztria bevitelében Magyarország 1933-iban a következőképpen részesedett. Ausztria összesen 204.000 darab sertést vett s ebből Magyarországtól 136.000 darabot. Tekintettel az előbbi kjH esztendőre, meg kell állapítani, hogy ez jelentékeny emelkedést jelent. Szarvasmarhában Ausztria összbevitele 192.000 métermázsa volt, ebből Magyarországból 99.000 métermázsát vett, ami szintén igen jelentékeny szám, — majdnem 50% — s ekkor el kell tekintenünk attól, ihogy 1931-ben Magyarországból még 179.000 métermázsát vásárolt. Lóban Ausztria bevitele 33.000 darab volt, ebből Magyarország 10.000-et Jugoszlávia 20.000-et szállított. Érdekes újra, hogy mind Itáliában, mind Ausztriában a magyar lóbevitel jelentékenyen Jugoszlávia mögött iinarad, ami talán az apró és hegyi lovak nevelésére vezethető vissza. Gyümölcsben Ausztria bevitele 719.000 métermázsa volt, Magyarországnak odairányuló exportja 173.000 métermázsa. Érdekes, hogy almájának jelentékeny részét Amerikából és Jugoszláviából szerzi meg; úgylátszik, hogy a finomabb kvalitásokat Amerikából, az olcsóbb árut Jugoszláviából. Tojásból Ausztria összbevitele 89.000 métermázsa, Magyarországból 58.000 métermázsa. Disznózsírból Ausztria bevitele 30.000 métermázsa és Magyarországból ennek összesen 1%-át vitte be. Boriban Ausztria bevitele 64.000 métermázsa, Magyarországból összesen 14.000 métermázsa. Ha ezek után a harmadik, a római egyezményben nem foglalt ország statisztikáját nézem, Németországét, akkor meg kell állapítanom, hogy Németországgal kötött 1931. évi szerződésünk, amely 1933-ban pótszerződéssel kiegészíttetett és most életbeléptettetett, szintén meglepő statisztikai " adatokat tár fel, amelyek ugyanarra engednek következtetni, mint amit ltáliánál és Ausztriánál láttunk, hogy bizonyos elsőrendű minőségű termeivényeinket ez az ország sem veszi igénybe

% Annál meglepőbb és sajnálatosabb ez, mert Németország vezető kormányférfiai Magyarországon járván, minket olyan exotikus növények termelésére kívántak rábeszélni, mint a szójabab és a ricinus, amikor a statisztikából kitünőleg olyan szükségleteiket fedezik máshol 100 és 200 millió márka értékben, amelyeket jelentékeny részben Magyarországból is fedezhetnének. (Elénk helyeslés a baloldalon és a középen.) Tisztelt Ház! Nein kívánok a részletekbe belemenni, de azt konstatálni kívánom, hogy Németország nem jár rosszul ennek a kereskedelmi szerződésnek dolgában az ipari behozatal terén sem, hiszen mi vegyészeti termékekben való összbehozatalunk 37%-át Németországból fedezzük, a vas- és fémipari termékek 42%-át Németországból vesszük, gép- és villamosipari szükségleteinknek 35'7%-át Németországban ivásároljuk, műszereink 40%-át, a szőrméknek 64%-át, a bőripari cikkek 23%-át Németországban veszszük. Ennek az 1931. évi egyezménynek akkor életbelépett része is jelentékeny német importra adott alkalmat a német iparnak s ez most csak 47*