Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-279

18 Az országgyűlés képviselőházának ÎS és a baloldalon. — Fábián Béla: Hát mit kontemplál a miniszter úr?) Aljegyzők lesznek! (Krüger Aladár: Mint ahogy azelőtt volt!) Igen t. Képviselőház! A bírói szervezeti kérdésekkel kapcsolatban az eljárásról, különösen a polgári eljárásról óhajtok néhány szót szólani. (Halljuk! Halljuk!) Teljes őszinteséggel kell ugyanis megvallanom, hogy a büntető eljárás kérdéseinek részleteivel még nem foglalkoztam annyira, hogy ebben a vonatkozásban itt nyilatkozatot tudnék tenni. A polgári eljárásnál Váry Albert igen t. képviselőtársam az egyszerűsítés módját abban látja, hogy bizonyos bírói fokot a bírósági szervezetből kapcsoljunk ki. A mi perrendtartásunk mai alakjában az egyfokú fellebbezés elvére tért át. Kétfokú fellebbezés ma percentualiter is rendkívül ritka dolog, úgyhogy ezen a téren a változtatás anyagi eredmény nyel semmiképpen sem járna. Az ügyeket el kell intézni, és ha én kikapcsolnám a Királyi Táblát és helyette a Királyi Kúriára bíznám az illető ügy elintézését, nem hiszem, hogy ez megtakarítással járna, sőt egészen bizonyosan emelné a költségeket. E mellett ne méltóztassék elfelejteni azt sem, hogy a Királyi Táblák igen nagyjelentőségű adminisztratív szerepet is töltenek be a bírósági felügyeletben, úgyhogy akkor ezt az adminisztratív szerepet valamely más hatóságnak kellene átvennie, ami ismét csak újabb költséggel járna. Ellenben perrendtartásunknak vannak azért olyan részei, amelyek a garanciák sérelme nélkül is kibírják a további egyszerűsítést. Itt különösen a közbevetett perorvoslatoknak, a felfolyamodásoknak meglehetősen bonyolult rendszerére gondolok, amely perorvoslatok a Királyi Kúria idejét igen nagy mértékben igénybeveszik. (Krüger Aladár: Nagyon helyes!) Most a^ költségvetési tárgyalás során nem akarom részletesebben ismertetni a perrendi kérdéseket. Mindezek gondos előkészítés alatt állanak és én boldog vagyok, hogy az itt felszólalt képviselőtársaim kívánságai teljesen megegyeznek az én intencióimmal. így remélem, hogy ha egy ennek megfelelő kodifikációs tervezettel előállók, az meg fogja nyerni a Ház tetszését és el fogja érni azt a célt, amelyet mindnyájan helyesnek tartunk. Igen t. Képviselőház! Az igazságszolgáltatási szervezet másik nagy oszlopa az ügyvédség. (Mozgás balfelől.) Az ügyvédség kérdéséről elég sok szó esett a közelmúltban. Végeredményben senki sem tagadhatja meg önmagát és így én sem tagadhatom meg azt, hogy 25 éven át voltam ügyvéd. Ezekkei a kérdésekkel foglalkozva azt képzeltem magamról 25 évi praxisom alapján, hogy tudok talán valami megnyugtatót és jót teremteni. Ebben a gondolatkörben született meg az 1934. évi II. tcikk, és végtelenül jól esett Petro Kálmán;, igen t. képviselőtársam tegnapi kijelentése, amelyben eddigi ellenzésével szemben konstatálta, hogy, úgylátszik, mégis az igazságügyminiszternek volt igaza. Nem azt kívánom, hogy a hiúságom ki legyen elégítve, hanem azt, hogy az ügyvédi intézmény, mint olyan, emelkedjék nívóban. Ez volt a célja ennek a javaslatomnak is. Ezt a törvényalkotást követte a zugirászatról szóló 1934 : III. tc>, amelynek hatását kereste már rajtam tegnap egyik felszólalt képviselőtársam. (Petro Kálmán: Ebben már nem nagyon volt igaza a miniszter úrnak! — Östör József: Még kissé korai erről ítélni!) Nagyon bajos egy párhónapos törvénynek hatását keresni. Én csak azt akarom itt különösen hangsúlyozni, hogy megbeszéltem az érdekelt ügy'. ülése 19Sít május 17-én, csütörtökön. védi kamarák és az ügyészség kiküldötteivel a törvény végrehajtásának mikéntjét azért,, hogy csakugyan érvényesüljenek azok a gondolatok, amelyeknek jegyében ez a törvény meghozatott. Ellenőrizni fogom a törvény végrehajtását és remélem, hogy meglesz az a hatása, amelyet tőlem ellenzéki képviselőtársaim követelnek. (Fábián Béla: Hány eljárás indult meg azóta, amióta ez a törvény megvan?) Indult meg eljárás és fog is megindulni. (Petro Kálmán: Ezt nehéz bizonyítani! — Kassay Károly: Ne örüljünk a bűncselekmények szaporodásának!) Nagyon helyes. Teljes tudatában vagyok annak, hogy az ügyvédség ma nagyon nehéz helyzetben van. Ne méltóztassék azt hinni, hogy én ezt csak egy foglalkozási ág helyzete gyanánt nézem és csak azért óhajtok intézkedéseket tenni, hogy ennek a foglalkozási ágnak helyzetén könnyítsék. Ez is lehetne intézkedés célja, de végeredményben nem szabad, hogy csak ez a gondolat vezessem engem. Nekem meg kell győződve lennem az ügyvédi intézmény szükségességéről és meg is vagyok győződve arról, hogy a magyar népnek, a magyar közéletnek az ügyvédségre, a szabad, független, anyagilag is jól szituált ügyvédségre szüksége van, mert az az ügyvéd, akihez jogkereső közönség fordul, ennek a közönségnek ügyeiben segítséget és hasznot hoz. Közérdekből kell tehát foglalkoznom az ügyvédek sorsával, amint azt különösen Kálnoki-Bedő Sándor t. képviselőtársam is hangsúlyozta. (Rassay Károly: Csak az alperesek nem szeretik az ügyvédet!) Szomorú, hogy az ügyvédet akkor kezdik nem szeretni, amikor fizetni kell neki. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) A legutóbbi időkben meglehetős nagy hullámokat vert fel az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet kérdése. A tartalékolási szisztémának a 'kirovó és elosztó rendszerrel való szembeállítása az ügyvédi karban meglehetős nagy mozgalmat keltett és azt várják az igazságügyminisztertől, hogy megfelelő törvényalkotással bizonyos nyugvópontra hozza ezt a kérdést. En az ügyvédi autonómiának mindig tisztelője óhajtok lenni; én nem kívánom parancsszóval, törvényes rendelkezéssel^ eldönteni ezeknek a szisztémáknak a kérdését. A törvény hosszú időre szól, és nehezen változtatható meg, míg a gazdasági viszonyok változnak, már pedig kell, hogy minden ilyen intézmény képes legyen a gazdasági viszonyokhoz alkalmazkodni. Éppen ezért a már tárgyalás alatt álló ügyvédi gyám- és nyugdíj intézeti új törvényjavaslatban tervezek bizonyos fizetésbeli könnyítéseket, kisebb díjakat egy átmeneti időre, (Helyeslés a baloldalon.) de a rendszer megállapítását ^ magára az autonómiára f óhajtom bízni, r változtasson az rajta, ha jónak látja és változtasson később, ha a gazdasági viszonyok a változtatást szükségessé teszik. (Helyeslés a jobboldalon. — Krüger Aladár: Csak a terhek legyenek kisebhek ! ) Az ügyvédség kérdésénél maradva, meg kell jegyeznem, hogy már volt alkalmam a bizottságban is bejelenteni, hogy nemcsak ezeknek a kisebb jogterületre kiterjedő javaslatoknak, hanem az egész ügyvédi rendtartásnak új, kódexszerü feldolgozása is munkában van. Erről egyelőre még nem óhajtok nyilatkozni, de remélem, hogy az őszi ülésszak alkalmával már módomban lesz a t. Házzal