Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-283

242 Az országgyűlés képviselőházának í hibaforrások kiküszöbölése után — ha közös nevezőre hozzuk az eredményeket az előző költségvetési év meg-felelő időszakával, akkor részben a kiadások csökkentése, részben pedig a bevételek fokozása következtében az állami közigazgatásnál és az üzemeknél együttvéve körülbelül 36 milliós javulást tapasztalunk az előző évvel szemben. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) Ez kétségtelen eredmény. Ez azt mutatja, 'hogy az a megfontolt, lépésről­lépésre haladó munka, amely kormányzatunkat pénzügyi és gazdasági téren jellemzi, megte­remtette ezen a téren is a maga gyümölcseit. (Ügy van! Ügy vanï a jobboldalon.) Természetszerű, hogy ennek ellenére a de­ficitnek teljes kiküszöbölése nem sikerült, aminthogy ez az előirányzatnak megfelelőéit is volt kontemplálva. Ha keresem azt, hogy az első tíz hónap de­ficitje a költségvetés rendszerébe beleágyazva, tehát összehasonlítható alapra hozva azzal a rendszerrel, amelyen a költségvetés felépült, milyen összeget tesz ki — az állami üzemeknél esetleg egy kis hibaforrással kell számolnunk, mert ott a tizedik hónapnak, április hónapjá­nak végleges eredményei még nem ismerete­sek — azt mondhatom, hogy az első tíz hónap ' deficitje 48-8 millió pengőre tehető. Ez tehát, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az utolsó két hónapban a mérleg rendesen romlani szo­kott, megfelel annak a keretnek, amelyben a költségvetés felállításánál mozogtunk, amikor is 76 millióban irányoztuk elő a deficitet. Eb­ből méltóztatik látni, hogy a programmot be­tartottuk és az előző évvel szemben határo­zott javulást láthatunk. Természetszerűleg kö­telességünk, hogy tovább dolgozzunk ezen az úton és tovább igyekezzünk ennek a deficitnek mérlegét csökkenteni mindaddig, amíg ki­egyensúlyozott költségvetéshez '' érkezünk. En­nek gyakorlatilag két módját látom — néhány más kisebb intézkedésektől eltekintve — az egyik az, hogy tovább kell haladni a kiadások csökkentésének útján megfelelő racionalizálás és egyéb rendszabályok révén, a másik pedig a közgazdaság teherbiróképeségét és ennek folytán az adózóképességet kell növelni meg­felelő, helyes közgazdasági politikával. A de­ficit méretei azonban ma már kétségtelenül mutatják, hogy olyan nagyságrenddel állunk szemben, amely veszélymomentumokat a köz­gazdaságra nézve nem rejt magában, mert egyrészt annak révén, hogy egyes külföldi hi­telezőkkel halasztási megállapodásaink van­nak, másrészt azáltal, hogy külföldi vonatko­zásban az állami adósságok szolgálatát kincs­tári jegyek letételével helyettesíthetjük, csak clyan kis mértékben vagyunk a belföldi piacra rászorulva, amely a kisebb tőkeképzés mellett is könnyen előteremthető összeget eredményez. (Helyeslés,) Amennyire egyet értettem azonban _ az előttem szóló t. képviselőtársam fejtegetéseinek ezzel a részével, annyira kénytelen vagyok megállapítani, hogy bizonyos vonatkozásokban felfogásunk nem fedi egymást, ßs ezt annyival is inkább sajnálattal vagyok kénytelen meg­állapítani, mert t. képviselőtársam dicsérőleg emlékezett meg arról, hogy felfogásunk bizo­nyos kérdésekben egyezik. Utalok itt a beru­házások kérdésére. Abban egyezünk, hogy be­ruházásokat annak rovására, hogy pénzünk vásárlóerejét veszélyeztessük, semmiesetre sem szabad tennünk. A beruházások fontosságát azonban mégis el kell ismernünk, (Élénk he­lyeslés.) ennek következtében ott, ahol a be­3. ülése 193% május 25-én, pénteken ruházások lehetőségei megnyitnak, anélkül, hogy a pénz vásárlóerejét veszélyeztetnők, eze­ket a lehetőségeket mégis fel kell kutatnunk. (Élénk helyeslés.) Méltóztatnak tudni, hogy az úgynevezett transzferalap bizonyos tényleg képződött tőké­ket jelent, ezért, ha az ebbe az alapba történt befizetésekből hitelműveleteket tudunk lebo­nyolítani, ez nem tekinthető a mi alapelgondo­lásunkkal ellentétes irányban való haladás­nak. Két ízben volt alkalmunk 15—15 milliós keretben ilyen beruházási munkálatot Pro­gramm b a venni és ehhez a törvényhozás felha­talmazását kieszközölni. (Élénk helyeslés.) En­nek a hónapnak az elejét véve, nem egészen 18 millió pengő az az összeg, amely ebből a 30 milliós keretből felhasználásra került, úgy, hogy még 12 milliós összeg áll rendelkezé­sünkre, tehát a további munkálatoknak meg van a lehetősége. (Élénk helyeslés és taps.) A genfi tárgyalásaim eredménye révén lehető­sége nyilik annak, hogy ezt a 30 milliót 40 mil­lió pengőre emeljük. (Taps.) Ennek következté­ben módunk lesz olyan beruházásokat végre­hajtani, amelyek közgazdasági fontosságáról és produktivitásáról teljesen meg vagyok győ­ződve. Vigyáznunk kell arra, hogy meglevő köz­gazdasági apparátusunk és főleg szállítási apparátusunk teljesítőképessége fenntartassák. Ezért elsősorban gondoskodnunk kell az állam­vasutaknál a síncsere fokozottabb mértékben való lehetővé tételéről. Mezőgazdaságunk ér­tékesítési viszonyainak emelése érdekében ezenkívül bekötő utak építésére kell bizonyos összeget fordítanunk (Élénk helyeslés és taps.) és végül ha szerény keretekben is, de gondos­kodnunk kell arról, hogy nagy nemzetközi útaink kiépítésére további lépéseket tegyünk, amihez remélem ezeknek az összegeknek a ré­vén hozzásegítjük hazai közgazdaságunkat. (Élénk helyeslés és taps.) T. Ház! A költségvetési vita kapcsán több­ízben szóvátétetett és ma is szóvátette gróf Esterházy Móric t. képviselőtársam a vagyon­váltságalapnak és az úgynevezett Lebosz-nak a kérdését, ami tulajdonképpen a földreform finanszírozásával kapcsolatos kérdések fogla­lata. Kétségtelen, elismerem, hogy ezen a téren meglehetősen rendezetlen állapot áll fenn. Hogy e rendezetlen állapotnak a megoldása, kibogozása kívánatos, azt nemcsak azoknál az okoknál fogva tartom szükségesnek, amelyeket igen t. képviselőtársam felemlített, hanem azért is, mert minden további földbirtokpoliti­kai tevékenységnek, amelyre pedig szükségünk van, egyik legnagyobb akadálya az, hogy a megelőző évtizedben tett nagy földbirtokpoliti­kai lépés, az úgynevezett földreform, sem gaz­dasági, sem pnézügyi tekintetben nincs meg­emésztve. (Ügy van! Ügy van!) Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy az ezzel kapcsolatos kérdésekkel a legnagyobb gonddal és szeretettel foglalkozom, (Elénk he­lyeslés.) de most a részletekbe általában nem bocsátkozom. Csak egy kis részletkérdésre utalok. Egyik igen t. képviselőtársam szóvá­tette ugyanis, hogy a vagyonadóalapba beszá­míttatnak azok a követelések, amelyek a köt­vényeket illetőleg fennállanak a Lebosz-szal szemben. Bátor vagyok utalni arra, hogy a va­gyonadóról szóló törvényünk szerint olyan va­gyontárgyak, amelyek igazoltan nem hoznak jövedelmet, a vagyonadóalapból levonhatók, tehát aktuálisan méltánytalanság nem törté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom