Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-279
6 Az országgyűlés képviselőházának 279. ülése 198U május 17-én, csütörtökön. Ami már most azt illeti, hogy a királyi ügyészség könnyelmű vádemeléseivel szemben kér védelmet, vagy intézkedést Györki Imre t. képviselőtársam, ki kell jelentenem, hogy én általában ilyenekről nem tudok Lehetnek elvetések,, hogy a királyi ügyézség vádja nincs eléggé megalapozva, de ezek kivételek és komoly baj ebbóTnem származhatik, mert hiszen az igazsagügyminiszter felügyeleti hatáskörében miindig jogosult egy panasz alapján ebbe belenyúlni, másrészt ott van a bíróság, amely a királyi ügyészség vádjával szemben akár kifogás, akár észrevétel alapján megfelelő védelmet tud nyújtani. A királyi ügyészség^ működésének színvonalát általában elismerésreméltónak és küfogástalannak tartom (Ügy van! jobbfelől.) ési mondom, ha történnek is kisebb hibák, ezek semmiesetre 'sem szándékosak, célzatosak s nem tudatlanságból vagy rosszhiszeműségből, hanem felfogásbeli vagy megítélésben eltérésből erednek. (Györki Imre: Nagy Emlil volt igazságügyminiszternek más a véleménye! — Lázár Andor igazságügy miniszter: Mint védő beszélt, nem mint igazsagügyminiszter!) Ami Györki Imre t. képviselőtársamnak az egyesbírák, illetve az egyesbíróság ellen felhozott kifogását illeti, ki kell jelentenem, hogy ha nem is abban az értelemben, ahogyan ő adta elő, a magam részéről szintén a legteljesebb mértékben ellene vagyok az egyesbírói intézményeknek (Helyeslés balfelől és a középen.) és különösen bűntetőügyekben tarthatatlannak »és átmenetinek tartom. (Helyeslés.) balfelől.) Kényszerűség, amelyet f az ország mai nyomorúságos anyagi helyzetében tűrni vagyunk kénytelenek. (Kelemen Kornél: Az ügyek nem mennek gyorsabban! — Gál Jenő: Semmi kényszer nincs!) T. Képviselőház! Az a komoly, nyugodt és felelős igazságügyi kormányzat, amelyet az igazsagügyminiszter úr részéről tapasztalunk, megfelel az igazságszolgáltatás szellemének. Megnyugtató, hogy az igazságügyminiszter úr az igazságügyi kormányzattól, az Igazságszolgáltatástól távoltartja a politikát és különösen a pártpolitikát (Jánossy Gábor: Nagyon helyes! így is kell!) és minden igazságügyi kormányzati intézkedésében kizárólag az igazságszolgáltatás magas érdekei vezetik. (Helyeslés.) jobbfelől.) Azt is öirömimel kell imagállapítlar nom, —- akli régtől fogva mindig a jó igazságügyi adminisztrációt kérem ebben a Házban — hogy az igazságügyminiszter úr hivatalbalépése első pillanatától fogva, fontosabbnak ítélte a helyes és megfelelő igazságügyi kormányzást, mint a törvénygyártást. (Jánossy Gábor: Ebben is igaza van! Úgyis sok a törvény, nem is ismerjük mindet!) Az igazság az, hogy a legnagyszerűbb törvénynél is jobb a kiváló bíróA kiváló íbírót pedig az igazságügyi adminisztráció termeli ki. Az igazságügyminiszternek a törvényben biztosított főfelügyeletig jogánál fogva nemcsak joga, hanem kötelessége is a megfelelő igazságügyi adminisztrálás és gondoskodás arról, hogy megfelelő helyre megfelelő bíró kerüljön. (Kelemen Kornél: TTgy van!) Ali ez különösen a vezető bírói állásokra. A vezetés ma nagyon sokat jelent és egy-egy bíróság egész^ működéséről tudhatjuk, hogy milyen a vezetője, illetőleg vezetője után ítélhetjük meg a bíróság működését. Amilyen a vezető, olyan a bíróság. Ennek következtében az igazságügyi adminisztráció feladata, hogy kiválogassa az erre különösen képes és alkalmas vezető bírákat, akik képesek is, tudnak is és akarnak is jól adminisztrálni. Ugyancsak az adminisztráció Jeladata a megfelelő, jó járásbírák, kiválasztása. A mi népünk értelmes, eszes, nagyszerű jogérzéke és igazságérzete van. Egy gyönge, tapasztalatlan, fiatal, kezdő, az életet nem ismerő bíró iránt nincs bizalma. Tehát az igazságszolgáltatás tekintélye érdekében szükséges hogy megfelelő tapasztalt és gyakorlattal bíró járásbírák kerüljenek ki a vidékre, ahol tulajdonképpen ők az összes jogvitáknak teljhatalmú urai. Ugyancsak szükségesnek tartom, hogy az igazságügyi adminisztráció komolyan válogassa ki a királyi ügyészség tagjait és a vizsgálóbírókat. Az ő intézkedésükön becsület, vagyon, szabadság s emberek sorsa dől el, nagyon meg kell tehát gondolni, kik lesznek királyi ügyészek és vizsgálóbírák. Sem a királyi ügyészséget, sem a vizsgálóbírói tudományt nem lehet megtanulni, ehhez külön talentum, külön hajlandóság tehetség kell. Lehet valaki nagyszerű, szorgalmas ügyész, vagy bíró, ez nem elég, ha éppen az hiányzik belőle, ami az első pillanatban szükséges, az iniciálás, a gyors elhatározás és az ítélőképesség, amelynek mindig tárgyilagosnak és magas színvonalon állónak és emberszeretettől áthatottnak kell lennie! Ugyancsak igen fontosnak tartom az adminisztráció szempontjából, hogy megfelelő módon ellenőriztessék, hogy a bíróság, különösen a büntetőbíróság a tárgyalás ünnepélyességét és alakszerűségét betartsa. A felek és tanuk egy része életében egyszer kerül bíróság elé, érezzék és lássák tehát, hogy most itt az igazság csarnokaiban az igazmondó bíró előtt állanak. Ugyancsak kifogásolom, ha a bíró gorombáskodik, vagy sértegeti a vádlottat. A vádlott még nincs elítélve, még fel is menthetik, nem helyes tehát, ha a bíró a maga rossz és esetleg ideges modorával sértegeti a vádlottat és ilyen módon a bírói tekintélyt is sérti, (Ügy van!) a bírónak ugyanis igazságosnak, komolynak és tárgyilagosnak kell lennie, amikor a vádlottal beszél. A jó adminisztráció feladata az, hogy gondoskodjék arról, ne gyűljenek össze hátralékok. Nagyon érdekes, hogy amint az igazságügyminliszter úr átvette hivatalát, (félév alatt, vagy egy év alatt a Kúria hátraléka fel volt dolgozva. Adminisztrálás kérdése az egész. Kerületemben esett meg, hogy egyik választóm a királyi Táblán ítéletet nyert február 6-án, a Kúrián ugyanebben az ügyiben pedig" már május 6-án, tehát negyedéven belül. (Jánossy Gábor: Nem tetszett megsürgetni 1 ?) Soha, nem is lehet. Ügyész- vagy bíróember-képviselő kerülje el messzire az igazságügyi hatóiságokat, mert a legnagyobb sérelem volna az igazságszolgáltatás ellen, ha közbenjárással igyekeznék gyorsítani. (Jánossy Gábor: Nem közbenjárás! Sürgetés!) Annak megvan a maga módja» felügyeleti úton, a felek kérelmezhetik és a Tábla elnöke, vagy a Kúria elnöke elrendelheti indokolt esetben, de egyébként nem lehet. Ez így van szó szerint. Ma a királyi Kúria negyedéves terminusokkal dolgozik, tehát igenis a jó adminisztrálás — mint látjuk — eredményeket tud elérni. Ugyancsak a jó adminisztráció feladata az, hogy ne a királyi ügyészek csinálják az igazságügyi politikát, hanem az igazsagügyminiszter úr. S itt van valami igaza Györki Imre t. képviselőtársamnak. Politikai perek megindí-
