Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-280

Az országgyűlés képviselőházának 28 mány, az igen t. kultuszminiszter úr iránt és mivel látom, hogy kultúránk és jövő nemzedékünk sorsa jó kezekben van letéve, a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon, — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Meskó Zoltán! Meskó Zoltán: T. Képviselőház! Mindenskelőtt megállapítom, hogy nagy élvezettel hallgattam Melczer Lilla igen t. képviselőtársam értékes felszólalását, amelynek nagy részét teljes egészében magaméváteszem, különösen azt a részét, amelyben nagy szeretettel és megértéssel emlékezett meg a magyar tanítói kar kívánságáról, s melyben szóvátette azt a lehetetlen állapotot, hogy a felekezeti tanítók még a mai napig sem kapták meg illetményeiket. A legnagyobb destrukció az, amikor a falun a tanító kénytelen kölcsönpénzekből tengetni életét, azoktól a szülőktől kénytelen kölcsönt akár természetben, akár pénzben felvenni, akiknek gyermekeit tanítja. Nagyon örülök, hogy a miniszter úr ezt belátta és végrevalahára ÜZ a kérdés megfelelő formában rendeztetni fog. Remélem, hogy ez nemcsak egy egyszerű ígéi-et marad, hanem a miniszter úr ezt az ígéretét a lehető leggyorsabban be is fogja váltani. Ugyancsak helyeslem Melczer Lilla igen t. képviselőtársamnak meleg szavait, amelyekkel megemlékezett a magyar cigányzenéről, szemben a jazzal. Magam is osztozom felfogásában, nogy igenis, itt közbe kell lépni. Ha már a pesti publikumnak nincs meg a megfelelő ízlése, ha ízlésük elromlott és ezeket a néger táncokat kedvelik, ha fülük annyira elromlott, hogy ezeket a néger tim-tam muzsikákat .szeretik, akkor igenis, az államhatalomnak kell beavatkozni, akkor igenis nagyon helyesnek tartom azt, hogy minden helyen, ahol jazz játszik, legyen köteles az illető vállalat tulajdonosa cigánybandát is alkalmazni. Egyébként is ezt az exotikus muzsikát külön megadóztatnám, külön jazz-adóval sújtanám, semmi szükség sincs rá akkor, amikor azok a derék, becsületes művészeink, ezek a cigányok teljesen egybeforrtak a magyarsággal s dicsőséget szereznek nekünk külföldön is. Ha külföldön jár az ember, azt hallja, hogy alig várják már, hogy a magyar rádióban cigányzenét hallgathassanak. Igazán legfőbb ideje tehát, hogy ezen a téren megfelelő intézkedések történjenek Nagy élvezettel hallgattam Melczer Lilla t. képviselőtársam felszólalását, amelyet, mondom, nagyjában és egészében magamévá teszek. Amiért felszólalok, az főleg az, hogy foglalkozni akarok Heckenberger t. képviselőtársam felszólalásával, akinek a német kisebbségről elmondott véleményét teljes egészében osztom. Egy hazafias, német származású magyar ember értékes megállapításai voltak ezek, úgyhogy én mint tősgyökeres magyar ember szintén kívánok ezzel a kérdéssel foglalkozni. Megállapítom, hogy igaza van, azonban nem teljesen, ö többek közt azt mondja, hogy — és itt lehet egy kis félreértés, és éppen azért szólalok fel, hogy minden félreértést már csirájában kizárjak — (olvassa,): »Mi a magyar állameszméhez mindig hívek maradunk, mi nem akarunk semmiféle Ansehluss-t. és^ semmiféle horogkeresztet«. Ha a képviselő úr ezt úgy értette, hogy az itteni németség nem akar német nemzeti szocialista lenni, akkor ezt a kijelentését teljes egészében aláírom, de ha ezt a horogkeresztet — amellyel nagyjában és álülése 193A május 18-án, pénteken. 97 tálában a mi mozgalmunkat szokták megjelölni — ránk értette, ha a magyar nemzeti szocializmusra, a magyar nyilaskeresztesekre értette, hogy a németség nem akar horogkeresztet, nem akar Anschluss-t, mert a magyar állameszméhez hű és nem kell neki ez a nemzeti szocializmus, akkor a leghatározottabban tiltakoznom kell ez ellen, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: A képviselő úr az Ansehluss-t akarja? Az Anschluss-ról beszéljen!) Az Anschluss kérdésében kifejtettem álláspontunkat, amely teljesen azonos a miniszterelnök úréval. Egy olyan kis nemzet, mint mi vagyunk, se pro, se kontra ne avatkozzék ebbe, mert az Anschluss-t sem megakadályozni nem tudjuk, sem siettetni nem bírjuk, a legokosabb és a legbölcsebb tehát, ha mi ebben a kérdésben semlegességet tanúsítunk. t Heckenberger képviselő úr kijelentésének második része arra vonatkozik, hogy a német kisebbség a magyar állameszméhez mindig hű marad, nem kell neki horogkereszt. Ha ezt ránk vonatkoztatta, a magyar nemzeti szocialista mozgalomra, akkor igenis óvást kell emelnem és meg kell állapítanom azt, hogy a magyar nemzeti szocializmus nacionalista mozgalom és sok tekintetben szembehelyezkedett bizonyos Bleyer-féle túlzott törekvésekkel a múltban s szembehelyezkedik minden pángermán agitációval. Mi magunk vigyázunk féltékenyen arra, hogy pángermán agitátorok ne véthessenek a magyar állameszme ellen. Fényes tanúbizonyságot tettünk mi, magyar nemzeti szocialisták e mellett az állításom mellett, amikor már két vagy három ilyen magáról megfeledkezett, külföldről bevándorolt egyént a csendőrségnek adtunk át. A mozgalom érdeke tehát igenis, a magyar állameszme érdeke és az az elvünk nekünk is, hogy minden magyar ember becsületbeli kötelessége minden pángermán agitációt csírájában elfojtani és kiirtani. (Helyeslés.) Mi nem a rúd elé szaladásnak vagyunk a hívei. Mi egész nyíltan megmondjuk, hogy a külpolitikában a német orientáció hívei vagyunk (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ez már nem helyes beszéd!) Természetesnek tartom, hogy németajkú magyar testvéreink szintén ezt az orientációt követik, mert nem látják, hogy attól :a régi liberális-szabadkőműves irányzattól, amely az ő rokon nemzetüket, testvéreiket és minket is elnyomott, igazságtalanul megcsonkított, bármit is várhatunk. Mi ezt a nézetet valljuk. Lehet, hogy másnak más a véleménye, ia mienk ez. Mi a magyar nemzeti önérzetnek megfelelő, feltétlenül önérzetes magyar politikát feltételezve, német külpolitikai orientációt vallunk magunkénak, amíg a nemzet érdeke ezt r

megkívánja. Ha a nemzet érdeke nem ezt kívánja, akkor a magyar nemzeti-szocialista mozgalom semmiféle irányban nem lesz lekötve és miniket tisztán és kizárólag csak a magyar nemzet és a magyar fajta érdekei fognak érdekelni. Többször hangsúlyoztam már, — és itt kénytelen vagyok újból megjegyezni —-, hogy mi nagyon jól tudjuk, miért támadnak minket és miért fogják ránk többszöri tiltakozásunk és határozott cáfolatok ellenére is, hogy itt pángermán mozgalom folyik. így vélnék tudniillik ártani ennek a felfelé törekvő, nagy, hatalmas mozgalomnak. A velünk ellentétes világnézetet valló liberális, szabadkőműves irányzatnak vagyunk szálka a szemében. Ha a magyar liberális 14*