Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-278

Az országgyűlés képviselőházának 278. A jövő kodifikációt illetőleg örömmel üdvözlöm az ügyvédi gyám- és nyugdíjra vonatkozó részt és az ügyvédi rendtartásnak újra való szabályozását. Csak egyet kérek a miniszter úrtól, hogy a numerus clausus intézményét, amely olyan hangzatos kérdés maguk közt az ügyvédek közt is, lehetőleg kapcsolja ki ebből a törvényből. Az ügyvédi kívánságok közül képviselőtársam csak általánosságban említette a forgalmiadó és a keresetiadó kérdését. Igen t, miniszter úr, ma az történik a pénzügyminisztériumban, hogy a forgalmiadót a tavalyihoz képest nem leszállítani, hanem felemelni akarják és úgy tudom, hogy még egy ügyvédi kamara sem tudott kiegyezkedni, én sem tudtam kiegyezkedni otthon, mert a pénzügyigazgatóságoknak az az utasításuk, hogy vagy a régi maradjon a forgalmiadó vagy emelni kell. Tisztelettel kérem az igazságügyminiszter urat, hogy méltóztassék e tekintetben közbenjárni. A döntéssel a pénzügyminisztériumban, meg akarják várni azt hogy minden pénzügy igazgatós ágtól befolyjék a jelentés és úgy akarnak ebben a kérdésben dönteni. Ha a forgalmiadó meg fog maradni vagy lényegesen nem csökken, akkor szomorú következmények lesznek. Azt hiszem, minden ügyvédi kamaránál vagy pénzügyigazgatóságnál az szokott a divat lenni, hogy a forgalmiadó után vetik ki az ügyvédek keresetiadóját is és ha ez nem csökken, akkor keresetiadóban úgy meg lesznek adóztatva a ma már nem jövedelmező ügyvédi irodák, hogy azt tovább kibírni nem lehet. Ami az Országos Földbirtokrendező Bíróság fennmaradását illeti, nem vagyok mellette, de az előadó úrnak abban igaza van, hogy azt a kevés munkát, ami még hátra van, bonyolítsa le és lehetőleg arra kérem a miniszter urat, hogy legalább egy esztendő alatt bonyolódjék le, mert most már az a munka, amit a Földbirtokrendező Bíróság végez, kizárólag adminisztrációs munka, nagyon kevés bírói kérdés van ott, amit el kell dönteni. Igen t. Ház! Most méltóztassék megenged- ' ni, hogy áttérjek arra, amiről tulajdonképpen beszélni akartam. Nem az ügyvédjtérdésről beszélek, hanem a bíróságok legkisebb fogalmazói karának kérését akarom az igen t. miniszter úrnak figyelmébe ajánlani. Az országos bírói és ügyészi egyesület beadványt intézett a miniszter úrhoz a bírósági joggyakornokok helyzetének javítása érdekében. Tudjuk azt nagyon jól, hogy a bírósági fogalmazói karban joggyakornokok, jegyzők és titkárok vannak és ma ezeknek különösen előmeneteli helyzetük nagyon szomorú. A statisztika azt mondja, hogy a budapesti tábla területén — mert csak ez áll rendelkezésemre — 30 titkár és jegyző van, aki 38 éves elmúlt, 30 éven aluli titkár van 1, 30 évesnél fiatalabb jegyző csak 18 van, a többi 100 és egynéhány 30 éven felül van. Két jegyző van, akik 26 évesek. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Magas fizetési osztályban vannak!) A joggyakornokok közül 10 van 36—38 éves, 40 elmúlt 30 éves. 70 joggyakornok 27—30 év között van és 27 éven alul csak egy pár van. ! Az 1891 augusztus 11-én megjelent 4192/1891. igazságügyminiszteri rendelet, amely a jogrgvakornoki intézményt létesítette v kimondotta,, hogy a joggyakornok kinevezését a táblai elnök végzi. Ez a rendelet a joggyakornoki álláshoz a jogtudományi államvizsga és az első szigorlat letételét kívánta meg. Tehát e szerint a rendelet -szerint korábban jutott a joggyakorülése 193U május 16-án, szerdán. 509 nok álláshoz, mint ma, az állás azonban csak ideiglenes volt. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Es részben díjtalan!) Részben díjtalan, részben díjazott. A rendelet 43. $-a. szerint a joggyakornok kineveztetik jegyzővé. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Aljegyzővé!) Szóval voltak joggyakornokok, aljegyzők és jegyzők. Később az 5437/1919. miniszterelnöki rendelet új kategóriákat állapított meg és megszüntette a díjtalan joggyakornokság intézményét. A joggyakornokok a X. fizetési osztályba, a jegyzők IX. fizetési osztályba, a titkárok pedig a VIII-ba vannak. A norcmálstátus a következő volt: joggyakornok 218, jegyző 174 és titkár 116. E rendelet megjelenése után tehát, ha egy jegyző letette a bírói vizsgát, egy esztendő alatt kineveztetett titkárnak a VIII. fizetési osztályba, így például 1923-ban egy és félévi szolgálat után a joggyakornok jegyzővé lett a IX. fizetési osztályban. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Ez lehetetlen állapot volt.) 1925-ben 95, 1928-ban és a 30-as években is ugyanilyen számú joggyakornoki kinevezés történt. Ezt nem is azért sorolom fel, mintha ez a helyzet kívánatos volna, hanem csak azért, hogy méltóztassék látni, milyen nagy anomália van a mostani helyzetben. 1930-tól a kinevezés jóformán megszűnt, mert évenként csak 10, vagy 15 kinevezés történik és ma az a helyzet, hogy 6—9, sőt ínég több szolgálati évvel rendelkező joggyakornokok vannak, akik 3—5 évvel azelőtt letették a vizsgát elsőrangúan, kitüntetéssel. Ha ez így folytatódik és nem következik valami előmenetel, akkor a joggyakornokok 8—10 évvel a bírói vizsgájuk után lesznek jegyzők és bele fog kerülni 25—30 évbe, míg végrevalahára bírók lesznek. A joggyakornokok mai létszáma 296, a normál-státus pedig 218. A joggyakornokok állása ma is ideiglenes és éppen az volna a bírói és ügyészi egyesület és az én kérésem is a joggyakornokok érdekében, hogy egyévi szolgálat után szűnjék meg a joggyakornok ideiglenes minősége. Végre is egy év elég idő arra, hogy azt a joggyakornoikot megismerje az illető bíróság elnöke, vagy az a bíró, aki mellett dolgozik. A mai borzasztó nehéz gazdasági helyzetben nem szabad bizonytalanságban hagyni egy fiatalembert. Elismerem azt, hogy aránylag egész szép fizetésük van a mai viszonyokhoz képest. Ha összehasonlítjuk az ügyvédjelöltek fizetésével az ő ifizetésüket, akkor megállapíthatjuk, hogy nagyon jó fizetésük van. Éppen ezért számukra meg kívánom nyitni a családalapítás lehetőségét, mert hiszen akkor lesz komoly és nyugodt az a biro, ha le van kötve a családhoz. Lehetnek e tekintetben kivételek, de én mégis biztosítanám a családalapítás lehetőségét a joggyakornoknak azzal, hogy az ideiglenességét megszüntetnem, vagy pedig azáltal, amit a bíró- és ügyészegyesület kért, hogy több jegyzői állásokat statuálnék és ezekbe nevezném ki ezeket a joggyakornokokat. Ez számottevő pénzügyi differenciát egyáltalán nem okozhat és ezzel véglegesíteni lehet a fiatalembert. De az a kérés sem méltánytalan, hogy a joggyakornokok, a jegyzők és a bírói titkárok létszáma a mai állapottal szemben egyenlővé tétessék, úgy, hogy ezáltal a szukcesszív előrehaladás lehetősége biztosíttatnék. Ez összesen 20.000 pengő megterhelést jelentene evenként, ha egészen keresztülvitetik, de ha a miniszter úr részletekben vinné keresztül, akkor kevesebbe és méltányos dolog történnek