Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-278

508 Az országgyűlés képviselőházának 27 . ahogy történt. Igaz, voltak ügyvédek, akik kamarai tagsági díjukat kedvezményes részletfizetéssel is csak úgy tudták befizetni, hogy legértékesebb emléktárgyaiktól, aranyórájuktól, — eseteket tudnék felsorolni — kénytelenek voltak megválni azért, hogy ügyvédek maradhassanak. Éppen ez bizonyítja azonban a magyar ügyvédi kar nemességét és patináját, hogy meg tudnak válni legértékesebb tárgyaiktól csak azért, hogy magyar ügyvédek maradhassanak. Említette az előadó úr a zugírászatról hozott törvényt. Felhívom az igazságügyminisz; ter úr figyelmét arra, hogy ez a zugírászati törvény, amint látjuk, nem érte el a kívánt hatását. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Még nem!) A zugírászati törvény akkor érte volna el hatását, ha minden munkálatot, amelyet az ügyvédnek kell elvégezni, zugírászatnak minősített volna, még akkor is, ha nem fizetnek érte. Felhívom az igazságügyminiszter úr figyelmét arra, — a törvényjavaslat tárgyalásánál bővebben kifejtettem, itt nom sJKÊt"" l rok erre rátérni — hogy az igazságügyi kormányzat részéről utasítás ment a bíróságokhoz, hogy a zugírászokat egy táblán nyilván kell tartaniok a tárgyalóteremben. Eddig a felek nem tudták, hogy ki a zugírász, most már, ha majd ki fogjuk őket plakatírozni a tárgyalótermekben, minden fél tudni fogja, kik ezek. Eddig még csak elmentek a felek egyesekhez, akikről tudták, hogy ilyesmivel foglalkoznak. A védettség kérdésében például az én kamarám területén a járásbíróságokhoz a védettségi kérvényeknek legalább 80% -a zugírászoktól érkezett be, annyira zugírászoktól, hogy ezek a kérvényt minden kitöltés nélkül adták be a kellő határidő előtt, tudva, hogy azt úgyis vissza kell adni kiegészítés végett, tehát mindenféle számadatok nélkül, csak a név feltüntetésével adták be a kérvényeket tömegesen, kerestek rajtuk 5—6 pengőt darabonként és vették el az ügyvédeket igen jogosan megillető keresetet. Igen t. Ház! Amit az előadó úr a büntetőjogi tervekről mondott, azt csak helyeselni tudom. Ha azok úgy fognak kijönni, mintahogy az élet megkívánja, akkor lehetetlennek tartom azt, hogy tyúklopásért jobban megbüntessenek valakit, mintha valaki egy intellektuális bűnt, csalást, zsarolást követ el. Ha ilyen szellemben a magyar nép lelkéhez hozzáidomulva fog kijönni ez a büntetőnovella, akkor én ahhoz hozzá fogok járulni. Az előadó úr érintette a bírói túlterheltség kérdését és azt mondotta, hogy ez, hála Istennek, csökkenőben van. Én nem azt mondom, mélyen t. előadó úr, hogy hála Istennek, mert ez a csökkenés a gazdasági helyzettel van ösz- • szefüggésben. Ma már azoknak, akiknek igazuk van és perelni akarnak, nincs pénzük bélyegre, nincs pénzük arra, hogy előlegezzék az ügyvédnek a bélyegköltségeket, hogy ez be tudja adni a keresetet. Még szomorúbb az, hogy az ügyvédnek sincs pénze a kereset beadására és így a jogkereső közönség elesik a maga igazának a keresésétől. Igaz, hogy az egyszerűsítésről szóló törvénnyel a kormány is hozzájárult ahhoz, hogy a bírói túlterhelések csökkenjenek. De igaz az is, hogy hozzájárult ahhoz is, hogy az ügyvédek keresete borzasztó módon csökkenjen. Éppen abból kifolyólag, hogy a jogorvoslati lehetőségek csökkentek, az ügyvédek még attól a kis kereseti lehetőségtől is elestek, ami fantáziájukban még valami keresetet jelenthetett volna. 8. Ülése 193U május 16-án, szerdán. Ami a telekkönyvi hivatalok túlterhelését illeti, igaza van az előadó úrnak abban, hogy ezek ma kizárólag az úgynevezett gazdavédelmi rendelettel vannak összefüggésben. Erre a gazdavédelmi rendeletre később rá fogok térni, mert ez a gazdavédelem sem nem jó, sem nem célszerű, sem nem érte el azt a célt, amit el akart érái. egyet ert el: moratówumoi, adott. .Kíváncsi lettem •- oina az előadó ur!.o! megtudni és ezt a kérdést a miniszter úrhoz is feltehetném, hogy hány rendelet jelent már meg ebben a gazdavédelmi kérdésben (Felkiáltások a jobboldalon; És hány fog megjelenni.) és bizonyára nem tudna felelni. Ezt a gazdavédelmi rendeletet — ne méltóztassék zokon venni — olyannak tekintem, mint a Lebosz. intézményt, amelynek az volt a célja, hogy amikor valaki meg volt szorulva és nem tudott fizetni, akkor szépen beadott egy kérvényt a Lebosz.-hoz, a Lebosz. elkezdte tárgyalni, feljegyezték a telekkönyvet és megállapítottak mindent. Ez a gazdavédelmi rendelet is ilyen. (Farkas Gyula: Nagyon szép hatása volt!) A gazdavédelmi rendeletnek gyönyörű szép hatása volt, abban a tekintetben, hogy nein kellett fizetni. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Azóta jobban fizetnek adót!) Még gyönyörűbb hatása lett volna ennek a gazdavédelmi rendeletnek akkor, ha nem olyankor jön, amikor a kincstár a gazdától már az öszszes fizetési lehetőségeket elvette, amikor már végigârverezték a gazdákat, elszállították terményeit és a gazda már annak a kis kötelezettségének is alig tudott eleget tenni, amit a gazdavédelmi rendelet rárótt. (Farkas Gyula: De viszont a kincstár eddig még egyetlen esetben sem kérte a védettség törlését.) Még csak az volna szép t. képviselőtársam, ha az a kincstár kérné a védettség törlését, amely azokat az adókat akarja behajtani, amiket ezelőtt 5 esztendővel 28—32 pengős búzaárak idején állapítottak meg! Ez nagyon szomorú helyzet volna. (Farkas Gyula: A földadó kulcsa nem változott !) Csak egy dolgot mondok el erre vonatkozólag. Vannak adásvételi illetékek, amelyeket 32 pengős búza alapján kötött szerződésekre vetettek ki. Éppen itt van Mayer igen t. képviselőtársunk, aki tudja, hogy pl. a kisőri adásvételi szerződésnél is 32 pengős búzaár alapján állapították meg az illetéket és úgy szorozták be a kamatokat, hogy a kamatok a tőke 80%-át teszik ki. És a kincstár nem azt csinálja, hogy a szegény embernek elárverezteti az ingatlanát, mert akkor már túl volna a fájdalmon, hanem azt, hogy minden esztendőben aratás előtt vagy aratás után megjelenik a községi jegyző vagy az adóügyi jegyző, lefoglalja azt, ami nála termett és dolgozik az a szegény ember az államnak, hogy az illetékek kamatait ki tudja fizetni. Erről az illeték- és adókérdésről ne is beszéljünk, mert nagyon sok anomáliát tudnék előhozni, különösen az illetékkérdésben, mert most a pénzügyminisztériumban egy sokkal szigorúbb metódus, illetve gyakorlat kezdett kifejlődni az illetékek behajtására. Ezt a gazdavédelmi rendeletet én, egészen őszintén megmondva, átmeneti rendelkezésnek tartom ahhoz, hogy majd valamikor, amikor jobb idő lesz, amikor majd az egyezségi kérdéseket meg tudjuk csinálni, akkor tudjuk majd lebonyolítani ezeket a gazdaadó s sági kérdéseket. Hogy ez két év múlva, öt év múlva, vagy soha sem történik meg, ezt előre nem tudjuk megmondani.