Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-277

436 Az országgyűlés képviselőházának fennállott, mert az eredeti vámtételekből jóformán egyetlen sincs, amely végeredményben érintetlen maradt volna. (Müller Antal: De olyan van, amelyet közben emeltek!) Méltóztassék meggyődőve lenni, hogy ezt szócsatával nem tudjuk elintézni. Méltóztassék arról is meggyőződve lenni, hogy ezen a téren a közérdek jegyében történik minden. Nem szólamokkal; hanem in concreto nagy áldozatok tömegét hozta máris az ipar. Máris a vámtarifák mérséklésének egész tömegével állunk szemben és meg fog történni mindaz, amit szakértelmemmel és lelkiismeretemmel összeegyeztetni tudok, ezen túl menni pedig nem fogok. (Helyeslés.) Hogy a rendszer helyes az exportnál, a devízakérdés kezelésében, az export-prémiumoknál és egyebeknél, ezt a gyakorlat bebizonyította. Lehetséges, hogy ez a rendszer az elméleti fejtegetésekbe és teóriákba beleütközik, ezt magam is aláírom, de méltóztatnak talán gondolni, hogy ez a keserves mai élet, ez a gazdasági élet logikai folyamat? Ez nem logikai folyamat, hanem itt minden a fejetetejére állott és ha valaki ezen a helyzeten keresztül tud menni nagyon tiszteletreméltó és könyvtárakra visszatekintő teóriák ellenére és sérelmére, hát úgy mi keresztül fogunk menni. (Elénk helyeslés.) Az ipar kérdésében, ami fáj és ami előtérben van, az tulajdonképpen az ipari árak problémája, amelyet a szónokok igen méltóan, nyugodtan, tárgyilagosan és szakszerűen vitattak meg; Fellner igen t. képviselőtársam is megvilágította tegnapi beszédében, hogy rendkívül komplex és rendkívül nehéz kérdés. A dolog úgy áll, hogy az árak magassága részben indokolt, részben az indokolton túlmenő lehet. Amennyiben ezen túl van, leszállítjuk és mondhatom, hogy talán a publicitásnak kis foka az oka annak, hogy nem részesítik kellő méltánylásban az árelemző bizottságnak és a kartellbizottságnak a működését. Az árak bizonyos nivóját okozza, sajnos, az, hogy rendkívül kicsiny a fogyasztás, nincs kihasználva a kapacitás és nagyok a közterhek. Ezen körülmények között — bár ez nem nyugtatja meg az agrárközönséget, mert hiszen ő nem azt várja, hogy miért indokolt a magas ár, hanem alacsony árat vár —, azt hiszem, ezen a téren nagyon sokat tettünk a földmívelésügyi miniszter úrral együtt és ezen az úton, az árleszállítás terén megfontoltan, okosan továbbhaladunk, de azt ne méltóztassanak kívánni, hogy lerontsuk az árakat és ahba a hibába essünk, hogy mert egyik termelési ág kevéssé rentábilis, elvegyük a rentabilitás lehetőségét a másik termelési ágtóMs. Az agrárolló összébzáródását — bármilyen helytelen lehet ez — megint teoretikus szempontból — mindkét oldalon, az ipari áraknál is, de a mezőgazdasági árak emelésénél is, meg kell fogni. Azt hiszem, ezen a téren jelentős lépést tett a kormány az olasz szerződés által. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon. — Egy hang a baloldalon: Eső kellene!) Először tekintsük meg az olasz szerződést esős időben, azután vessünk rá egy pillantást napos időben. Esős időben nézve, az olasz szerződés mit biztosít? Az olasz és osztrák szerződés biztosítja azt, amit a hírlapokban méltóztatott olvasni, hogy konkrét cselekedetekre és praktikummá van átváltva az, ami a római megállapodásokban mint elvi programm jelentkezik, át van váltva azon a határidőn belül, amely előre kitűzetett; biztosítja egy tekintélyes búza277. ülése 19 3 U május 15-én, kedden. mennyiség elhelyezését, (GyömÖrey Sándor: Lisztet vigyenek ki!) biztosítja megfelelő áron és^ a mindenki által elítélt autarchikus .törekvéseken rést üt, 'biztosítja továbbá ezeket az előnyöket anélkül, hogy harmadik államokkal való megegyezéseket kizárna és biztosítja azáltal, hogy tekintélyes kölcsönös elmélyülését jelenti annak a gazdasági forgalomnak, amely ezek között az államok között eddig is volt. Es ha megnézem a szerződést napos időben, vagyis olyan időben, amikor aggódom, hogy nincs még eső, akkor azt látom, lehetetlen, hogy hátrány lenne az, ha biztosítom a búza elhelyezését arra az esetre, ha búzával rendelkezni fogunk; és fogunk »búzával rendelkezni, mert olyan katasztrofális termésben nem hiszek, amely kiviteli felesleget ne jelentene. (Gr. Hunyady Ferenc: Ne tessék jósolni, miniszter úr!) Jóslásokba tényleg nagyon nehéz belebocsátkozni, de megítélni a kérdéseket és különösen döntésre előkészíteni a kérdéseket csakis normális, lehetőségek szem előtt tartásával lehet. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Azt hiszem, ha a miniszterelnök úr három hónappal ezelőtt azt mondotta volna, hogy: nem megyek Rómába, mert szárazság lesz és úgysem lesz búzám, amit eladok, nem tudom, milyen kritikát méltóztatott volna mondani? Nagyon jól^ tudom, hogy a politikában nagyon sokszor érvényesül a post hoc ergo propter hoc-nak az elve, de nem tartom méltányosnak, igazságosnak és egy olyan helyzetben lévő nemzetnél, amilyenben mi vagyunk, nem tartom megengedhetőnek sem. A kormány lelkiismerete nyugodt, mert igazán mindent megtett a külkereskedelmi szerződések terén és ez megkoronázása annak a munkának, amelyet a kormány eddig teljesített. Ha új szituáció előtt fogunk állani, akkor újból meg fogjuk keresni a módokat, hogy előrejussunk. (Helyeslés.) A külkereskedelemről annyi szó esett, hogy azt hiszem, felesleges arra már részletesebben kiterjeszkednem. Engedjék meg, hogy az árelemzési problémákról konkrét ténybeli adatokat, amelyek rendelkezésemre állanak, ne soroljak fel ez alkalommal. Csak azt akarom még az ipar problémáiból megemlíteni, hogy vannak bizonyos iparágak, amelyekben új létesítések nem kívánatosak a külkereskedelmi vonatkozások miatt, de egyéb szempontok miatt sem. (Beck Lajos: Például a papírgyár!) Igen helyesen méltóztatott a papírgyárakra utalni, ott tehát szükség esetén a numerus clausus érvényesítésére leszek kénytelen rátérni, esetleg kényszertársításra, amelyre nézve tulajdonképpen nem is tudom, hogy az, amit Eckhardt igen t. képviselőtársam a vita folyamán elmondott, egy síkban van-e az ő egyéb álláspontjával; ez azonban az egyetemes közgazdaság érdekében fog történni és az ipar érdekeit is figyelembe fogjuk venni. Az iparnak sajátmaga iránt való kötelessége, nogy igyekezzék a technikai és egyéb racionalizálás terén bizonyos megállapodásokat létesíteni. Ott, ahol a racionalizálás terén beavatkoztam, a szabványosításnál, tavaly il Z L ti. reményemet fejeztem ki, hogy sikert fogunk elérni, ami fontos azért is, mivel a szabványok egységessé és olcsóbbá teszik a közszállítások ellátását. Ezen a téren nagy is az eredmény, mert már két kötetre terjed azoknak a szabványoknak gyűjteménye, amelyeket a szabványosítási intézet megalkotott és amelyeket a közszállításoknál kormányrendeletileg kötelezővé is tettünk, í Engedje meg az igen t. Ház, hogy néhány