Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-277

Az országgyűlés képviselőházának 2 szót mondjak az energiagazdálkodásról, (Hall­juk! Halljuk! jobb felől.) mert ez fontos pro­bléma és különösen jövőnk szempontjából je­lentős. Tavalyi költségvetési beszédemben 12 pontban fektettem le az energiagazdálkodás te­rén követendő alapelveimet. Ezeket fenntartom és most csak arra szorítkozom, hogy elmond­jam: a letelt egy év alatt mit sikerült ebből megvalósítani. Sikerült megvalósítanom azt, hogy július elején meg fog jelenni a villamo­sítási törvény végrehajtási utasítása. (Helyes­lés.) Ez módot fog adni arra, hogy jobban kézbevegyük a villamosítás ügyét és a tapasz­talatok alapján esetleg kiegészítsük a tör­vényt, mert hiszen nem abban a szövegben fo­gadták el, amelyben eredetileg benyujtatott és számos hiánya van. De helyesebb egy részle­teiben nem tökéletes törvényt életbeléptetni és a tapasztalatokat megvárni, mint a törvényt kipróbálás nélkül félretenni. Az érdekeltség­gel együtt folytatott megbeszélésen sikerült egyetértéssel olyan plattformot megteremte­nem, amely ennek a kérdésnek megnyugtató eloremenetelét biztosítja. Nem az a fontos, hogy az állam mindenütt beavatkozzék, hanem az a fontos, hogy beavatkozással vagy beavatkozás nélkül a közérdekű cél megvalósuljon (Élénk helyeslés.) és hosszabb időre tekintve józanul esak ugyanez lehet a célja a villamosítási vál­lalatoknak is. Érdekes és aláfesti azt a bizalmat, amivel a külföld kezd viseltetni gazdasági helyzetünk iránt, hogy most komoly, tőkeerős vállalatok már nagyobb számban érdeklődnek villamo­sítási problémáink iránt és ha itt sikerül he­lyes tervet és helyes vállalkozást létrehozni, ezt mindenesetre örömmel fogjuk üdvözölni; részemről ebben az irányban mindent el fogok követni. Ami a konkrét problémákat illeti, a bánhidai centrale kérdését rendeztük. Győrött legközelebb rendezzük az áramfejlesztés kér­dését. Bácsbodrog megyében új centrale lé­tesül. A Balaton mentén meg lesz a zalai vil­lamosítás. Remélem, meg lesz a balatonvilá­gos—kláratelepi villamosítás is. A Balaton körül leszállítottam az áramegységárakat s egyéb áramárleszálítások is történtek számos esetben. Örvendetes, hogy a sulyos gazdasági helyzet ellenére, 1933-ban 280 kilométer nagy­feszültségű és 170 kilométer kisfeszültségű ve­zetékhálózat épült, továbbá hogy Csanád megyében is villamosítottak egyes községeket, hogy Nagykanizsa és Szeged városok új szer­ződései jóváhagyattak és — amit alá akarok húzni — remélem, hogy ebben a hónapban dűlőre juttatom a tasi vízierőtelep ügyét, amely évek hosszú sora óta kihasználatlanul áll, mert sem az álam nem tud többet beruházni, sem a magánvállalatokkal nem tud megegyezést lét­rehozni. Számos ilyen kérdést tudnék még megemlíteni. A tőzegbrikettezés terén eredményeket ér­tünk el. Egy nagy kokszolómű létesítése Pé­csett előreláthatólag rövid időn belül meg fog történni. Az energia-gazdasági tanács július 1-ével meg fog alakulni s addig is, amíg ez megtörténik, munkaközösséget létesítettem, ahol időközönként összejövünk a legkiválóbb szak­értőkkel és a villamosításnak legfontosabb problémáit, a konkrét cselekedetek és intéz­kedések előkészítése végett megtárgyaljuk. (Élénk helyeslés.) Az energiagazdálkodásnak vannak egyéb részei, — bauxit — amelyekre most nem akarok kitérni. A pénzügyminiszter úr fog majd nyilatkozni a fúrásokról, amelyeket föld­\ ülése 19 SU május 15-én, kedden. 437 gáz nyerése céljából megkezdettünk. Csak a széngazdálkodásról akarok még néhány szót szólni. Annak a propagandának, amelyet a ha­zai szén felhasználása érdekében kifejtettünk, s amelyet tulajdonképpen a technológiai anyagvizsgálóintézet már ötven éve kifejt, de amely különösen most lett intenzív, megvan az az eredménye, hogy hatalmas lépésekkel ha­ladtunk előre a hazai szén felhasználásának útján. Ezt továbbra is folytatni fogjuk és ez­zel kapcsolatban számos mérnököt tudunk el­helyezni. Engedjék meg, hogy most arra a témára térjek rá, amellyel a vita során talán a legtöb­bet é s a legnagyobb szeretettel foglalkoztak a szónokok s ez a kisipar kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Én a kisipar problémáiról elvi éllel alapvetően kifejtettem felfogásomat tavalyi költségvetési beszédemben. Nem szükséges te­hát, hogy ezt most megismételjem. A kisipar­nak igaz barátja vagyok, mert a kisipar, azt hiszem, a legnehezebb helyzetben van az or­szágban (Úgy van! Ügy van!) és mert nincs nemzetibb és a polgári társadalomra nézve konzervatívabb osztály, mint a kisipari oszr tály. (Propner Sándor: Imrédy vígan árverez­teti őket!) Ezen az osztályon segíteni kell, jól­lehet, soha a segítés nehezebb, a rendelkezésre álló eszközök pedig csekélyebbek nem voltak. (Úgy van! Úgy van!) Azok a problémák, amelyek a kisipar kö­rében felmerülnek, három csoportba oszthatók. (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Hitelt kell ne­kik adni!) Az első a pénzügyi terhek csökken­tése, a második a munkaalkalmak fokozása, (Malasits Géza: Ez az!) a harmadik pedig a hitelkérdés. Méltóztassanak megengedni, hogy röviden bár, de felsoroljak néhány intézkedést, ami megtörtént, mert nagy, egyszerre üdvöt nyújtó és korszakalkotó tényeket a rendelkezésre álló eszközökkel senki sem tudna ma teremteni, viszont a mindennapi munkának mozaikszerű eredményei, ha egységes képpé nem tömörít­jük őket, elvesznek, szükséges tehát, hogy is­mét seregszemlét tartsunk afelett, ami történt, annál is inkább, mert ez bizonyítani fogja, hogy tényleg, történt valami. e Maidnem azt merném mondani, hogy sok történt, de minden­esetre lényegesen több történt annál a semmi­nél, aminek fennforgása a túloldalról konokul állíttatik. Tehát a pénzügvi terhek terén a közadók, a forgalmi és fényűzési adók, az. Öregségi, _ a rokkantsági, özvegyi, árvasági biztosítási já­rulékok hátralékaira 60 havi előnyös rész­letfizetési kedvezményt engedélyeztünk. (Zaj.) Méltóztassanak visszaemlékezni, mennyire kí­vánták ezt t. képviselőtársaim és hogy milyen nagy küzdelem folyt ezért. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ma ez megvan, de úgy járunk vele, mint a levegővel, amelynek hiá­nyát is csak akkor érezzük, ha nincs meg, mert ha megvan, akkor látszólag nem fontos. A bor­fogyasztási adó hátralékosainak és az italmé­rési engedélyíiletékeknél hátralékban lévők­nek is könnyítéseket adtunk. Követelték, hogy a fázisrendszert vezessük be és fejezzük be ezt minél előbb, mert ezáltal a kisipar széles ré­tegei a forgalmóadótól mentesülnek. Ennek a rendszernek kiépítése befejezés alatt áll. Az ipartestületek székházainak építésénél a 9-6%-os kamatot és amortizációt leszállítottuk 5­6%-ra, vagyis nem kevesebbel, mint 4%-kal. Az új közszállítási szabályzat tervezete egé­szen meglepő jelenség a magyar glóbuszon, 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom