Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-277
432 Az országgyűlés képviselőházának ösvényeket! Nem tetszik gondolkozni a tanyákat összekötő bicikliösvényekről 1) A tanyai utak kérdéséről, ha meg méltóztatnak engedni., majd egyszer külön fogok beszélni, mert itt egészen különleges problémákkal állunk szemben. Az útépítésnél rá kell mutatnom arra, hogy az útépítés mint munkaalkalom is jelentkezik. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Itt sze^ retnék szembeszállni azzal a hiedelemmel, hogy ez a budget és ez a kormány semmit sem akar nyújtani az invesztíciókra. Utalok tavalyi költségvetési beszédemre, amelyben kifejtettem az okos és célszerű invesztíció szükségességét elméleti és gyakorlati szempontokból. Ma is ezen az állásponton vagyok és ha azt mondottam Miskolcon, hogy ez a budget soványítókúrára van fogva, akkor ezzel azt akartam mondani, hogy ne essünk a másik végletbe. Egy-két évvel ezelőtt mindenki megrohant és kívánta, hogy takarékoskodjunk és csökkentsük a budget minden tételét. Ma, mintha elfelejtették volna, hogy ezen a téren még mindig tovább kell haladnunk, invesztíciók tömegét — és közöttünk nem a legokosabbakat is — követelik a legnagyobb vehemenciával. En meg tudom érteni mind a két álláspontot, de figyelmeztetek arra, hogy nem szabad az egyiket mellőzni és csak a mindenáron való invesztálás irányban haladni. (Elénk helyeslés.) így értendő az, amit mondottam, de amely beruházást helyesnek, észszerűnek tartok, annak megvalósításához a legnagyobb energiával hozzáfogok. (Ëber Antal: Olyan helyes, hogy nem is tapsol senki sem!) A jó invesztició jó marad akkor is, ha tapsolnak és' a rossz invesztíciót semmiféle taps sem tudja káros gazdasági hatásaiban megakadályozni. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől.) Ami az utak kérdését illeti, nagy köszönettel veszem azt az érdeklődést, amelyet ez a kérdés keltett, és köszönettel konstatálom" annak a gondolatnak erős térfoglalását, hogy nem lehet ezt a kérdést másképpen kezelni, mint országosan és szervesen. Lehetetlen, hogy egy megyének véletlen konkrét viszonyaitól függjön az, hogy mennyi van az útépítési alapjában és e szerint alakuljon az útügy s így lehetetlen az, hogy egy gyönyörűen kiépített út egyszerre egy homoksivatagban megszűnjék azért, mert ott van a megye határvonala. Az úttörvényre szükség van, de ezt a megyékkel egyetértőleg, éppen a megyék érdekében fogjuk keresztülvinni és ebben a szellemben az úttörvényt legközelebb elő is fogom terjeszteni. (Élénk helyeslés.) Nagyon sok konkrét útkérdést vetettek itt fel különböző felszólalók. Ezek közül csak egyet említek meg és ez: a fő útjainknak, tehát a bécsi és a balatoni útnak Budapestre való helyesebb becsatlakoztatása. Ez olyan dolog, amelyet, ha pénzünk lesz, okvetlenül meg kell csinálnunk. A tervek már elkészültek. A balatoni út használhatatlan Budafokon és Albertfalván keresztül (Ügy van! Ügy van!) és a bécsi út is sokkal nagyobb vonzóerővel bírna, ha az Pilisszentivánon és Solymáron keresztül Hűvösvölgyhöz csatlakoznék. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) A hidak kérdésében, sajnos, kevés mondanivalóm van, A hídkérdésnél felmerült a Boráros-téri és az óbudai híddal kapcsolatban az az álláspontom, hogy most a régóta húzódó tervezésnek első fő részét — az általános .tervezést — június végére befejeztetem. Az első rész alapján bármikor hozzá lehet fogni a részletes tervezéshez. Ezt azonban felfüggesztem és minden — habár nagyon csekély — anyagi 2 77. ülése 19 3 U május 15-én, kedden. eszközt koncentrálok most a borárostéri hídra azért, hogy azt végre már meg is lehessen építeni. Ezt siettetem és akkor, ha ez a befejezéshez közeledik, fogunk rátérni az óbudai híd megépítésére. (Peyer Károly: Addig legalább a Margit-hídon teljesen megakad a forgalom.) Nem tehetek arról, hogy konkrétumokat örököltem. Az én sorrendem az lett volna, hogy először megszélesíttettem volna a Margithidat, azután megépíttettem volna talán az óbudai hidat és azután, — nem tudom, hogy megépíttettem volna-e, — de harmadsorban jött volna a Boráros-téri híd. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A mostani helyzeten nem tudok változtatni, egy épülő hidat nem tudok befejezetlenül hagyni, amely egyrészében felépült és vasszerkezetében 70%-ig kész. Minden anyagi erői • erre kell koncentrálni, anélkül, hogy kockáztatnók azt a nagy élőmunkát, amely az óbudai hídnak a tervezésébe bele volt kapcsolva. (Helyes^ a szélsőbáloldalon. — Büchler József: A jövő évezredben meg lesz építve az óbudai híd. — Zaj. — Elnök csenget) Ami a tiszai hidakat illeti, erre vonatkozólag megjegyzem, hogy amint pénz lesz, az elkészítendő tervek szerint az algyői és a tiszapolgári hidat fogjuk megépíttetni, Tiszadob pedig pontonhidat fog kapni. A hídkérdésről ezúttal nem kívánok többet mondani. Áttérek a hajózási problémákra. A hajózásnak igen nagy. fontossága van az idegenforgalom szempontjából. A Mftr. most tárgyal újra az úgynevezett Pool-szerződésekről. Meg kell még említenem a Tisza, a Körös és a Sió hajózási problémáját és itt utalok arra, amit erre nézve már a földmívelésügyi miniszter úr elmondott. Azt hiszem elégnek méltóztatik találni, ha egy adatot hozok fel: azáltal, hogy a Mftr. egészen rendkívüli módon olcsóbbította a fuvardíjakat, a Tiszán félmillió mázsa helyett több mint két és egynegyed millió mázsa gabonát hajóztunk el egészen rendkívüli olcsó áron. (Müller Antal: Mi lesz a r>una-tengeri hajóval?) A Ganz-gyárban épül, 500.000 pengőbe kerül és augusztus 20-a körül fogjuk vízre bocsátani (Zaj balfelől.) Ha kettőt építettünk volna meg, azt méltóztattak volna kérdezni, hogyan merünk rögtön kettővel kísérletezni. (Müller Antal: Ellenkezőleg, még egy harmadikat is kell építeni!) Ha ez beválik, a többieket is m>ùg fogjuk építeni, de ilyen kérdésekben nem merek nagy bátorságot tanúsítani, mert azt tartom: Probieren geht über Studieren. (Helyeslés és taps a jobboldalon. — Zaj balfelől. — Elnök csenget.) Itt még a vámmentes kikötőről kell megemlékeznem. A vámmentes kikötő forgalma állandóan emelkedik; hézagpótló kitűnő intézmény és ha erre legközelebb bizonyos pénzösszeget ki tudunk hasítani, akkor ki fogjuk bővíteni. A légi forgalomról csak röviden akarok megemlékezni. Nagy köszönettel vettem Kóródi Katona János t. képviselőtársamnak fejtegetéseit. Ezekre vonatkozólag ígéreteket nem tehetek, mert első áttekintésre jó egynéhány millió pengőnek, mint szükségletnek a körvonalai bontakoznak ki ebből az előadásból, de a szakemberekkel le fogok ülni és ami lehetséges, azt lépésről-lépésre meg fogjuk csinálni. A légiforgalomnak nagyon különböző vonatkozásokban igen nagy jelentősége van. Nagy hiba volna mai nehéz életünk ezer gondjai között ennek a jövőre szóló problémának a horderejét
