Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-276
358 Az országgyűlés képviselőházának nök formájában ugyancsak fel van véve a programúiba. Meg kell említenem továbbá t. Ház, azt is, hogy a költségvetésben az ipari kivitel támogatására fel van véve, — mint az elmúlt évben is — egy jelentékeny Összeg, ez évben 3,118.000 pengő. Az iparnak a kivitelnél sok tekintetben éppen olyan nehéizségekkel kell megküzdenie, mint a mezőgazdaságnak, azonban mivel azt tapasztaltuk, hogy az ipar rugalmasabb, mint a mezőgazdaság, mert az elvesztett piacok helyett hamarabb tud magának teljesen új piacokat teremteni, ezeken az új piacokon azonban a bevezetés kétségtelenül nagy kockázattal és nehézségekkel jár, azért, hogy az ipart az export nehézségein keresztülsegítsük, van szükség az ipari kivitel támogatására. A jövőben fokozottabban lesz erre szükség, mert ha remélhetjük azt, hogy a nyugati államokkal olyan kereskedelempolitikai megállapításokat fog sikerülni létesíteni, amelyek mezőgazdasági exportunkat elő fogják segíteni, ennek ellenében kétségtelenül ipari vámjainkból kell majd mérsékléseket nyújtanunk; iparunknak tehát feltétlenül a keleti országok felé kell e helyett új piacokat keresnie, ennélfogva kelet felé kell az ipari expanzivitást nekünk is irányítanunk. Erre látjuk leginkább a lehetőséget. Mivel pedig egyes iparaink kétségtelenül túl vannak dimenzionálva s így export nélkül nem képesek üzemüket a jelenlegi mértékben fenntartani, az ipari foglalkoztatottság szempontjából is igen fontos, hogy az ipari kivitelt minden rendelkezésünkre álló eszközzel támogassuk. Néhány szóval meg kell még emlékeznem a csepeli vámmentes kikötőről is. A csepeli vámmentes kikötő a legnagyobb gazdasági válság idején is bebizonyította, hogy szükség volt erre a létesítményre, mert a kikötő forgalma állandóan — még a válságos időkben is — emelkedést tüntet fel. Egyedül egy évben volt öt százalékos visszaesés. A kikötő költségvetése állandóan aktív. Folyó évi költségvetése 880.000 pengő összkiadással szemben 1,160.000 pengő 'bevétellel, vagyis 280.000 pengő tiszta fölösleggel fog zárulni. A kikötő évi forgalma a petróleum-kikötő nélkül állandóan évi 5 millió métermázsa fölött mozog, tehát megfelel a hozzáfűzött várakozásoknak és így kétségtelenül elértük azt a célt, amelyet annak idején, amikor a kikötő létesíttetett, elérni kívántunk. Említést kell tennem a kartellbizottság működéséről is. Ez a bizottság csendben dolgozik, de igen hasznos és alapos munkát végez. (Sándor Pál: Túlságosan is csendben!) A bemutatott kartellszerződéseket felülbírálja és sok esetben a törvény értelmében megindítja az eljárást. A kereskedelemügyi miniszter a bizottság javaslata alapján már eddig is több kartellt oszlatott fel. (Malasits Géza: A gyűszűkartellt!) Talán érdekelni fogja a t. Házat, ha megemlítem, hogy a bizottság működése óta összesen száz kartell szűnt meg, illetve ennyit oszlattak fel rendeletileg. {Zaj half elől.) , Ugyancsak eredményes működést fejt ki az árelemző bizottság is, amely állandóan vizsgálja a közszükségleti cikkek áralakulását és már eddig is igen sok cikk árát szállította le. Hogy csak néhányat említsek, leszállította az élesztő, a kenyér, a szén, a rizs, az izzólámpa, ásványolaj, növény védőszerek, a juta zsákok árát. (Sándor Pál: A jutánál nem látjuk!) De igen, leszállította, t. képviselő úr. Meg kell említenem, hogy az ipari raciona276. ülése 19 S 4 május 14-én, hétfőn. lizálás terén is konkrétumokról számolhatunk be. A »racionalizálás« szó ma már megszűnt puszta jelszó lenni, mert a szabványügyi intézet eddig több, mint 30 szabványt állapított meg. Ezeknek a közszállításoknál van nagy jelentőségük és megkönnyítik az ipar munkáját. Igen t. Képviselőház! Ezek azok a lényegesebb szempontok, amelyeket a kereskedelmi tárca költségvetésének ismertetésénél szükségesnek^ tartottam megemlíteni. Egészen röviden, néhány szóval, bátor leszek még a kereskedelemügyi tárca alá tartozó három állami üzem költségvetését is ismertetni. ^ A posta költségvetése a tapasztalatok alapján várható forgalom figyelembevételével állíttatott össze. A rendes kiadások beruházások nélkül 68 "9 millió pengőben állapíttattak meg a múlt évi 72 millió pengővel szemben, a bevételek pedig 92*6 millióval, szemben a múlt évi 97*8 millió pengővel. Méltóztatnak tehát látni, hogy mind a bevételeknél, mind a kiadásoknál csökkenés mutatkozik. A legnagyobb a csökkenés — három millió — a rendes postai bevételeknél és másfél millió a távbeszélő-bevételeknél. A nyugdíjteher a postánál a múlt évivel szemben alig változott lényegesen s a folyó évre kereken 13 millió pengőt tesz ki. A posta jövedelemfölöslege tehát a kedvezőtlen gazda| sági viszonyok között is ma még 10'7 millió :• pengőt tesz ki, amibői a posta saját beruházáI saira éppen úgy, mint az elmúlt költségvetési évben is, 3*4 millió pengőt fordít, míg 7'3 millió pengő jelentkezik mint tiszta fölösleg. Ez a fölösleg — mint méltóztatik tudni — más állami üzemeiknél mutatkozó veszteségek fedezetéül sziolgál. Szükségesnek .tartom megemlíteni, hogy a posta racionális működését legjobban azzal a pár adattal világosíthatjuk meg, hogy a személyi járandóságok a nyugdíj ellátmányokkal együtt a rendes kiadásoknak 38%-át tették ki, vagyis jóval kevesebbet, mint a békében. A nyugdíjterhek ezzel szemben a rendes kiadások 16%-át teszik ki, ez pedig több mint kétszerese annak, ami békében volt. Nagymagyarországon ugyanis csak 3741 postai nyugdíjas volt s az egész nyugdíjteher 5*1 millió pengőt tett ki, ezzel szemben a jelenlegi 12.682 tényleges alkalmazottra 8989 nyugdíjas esik, ami a pos! tánál 13 millió pengő nyugdíjterhet jelent. Be kell jelentenem, hogy a posta az elmúlt I tíz év alatt igen jelentékeny és mélyreható I reorganizációt és modernizálást hajtott, végre. Ezek részint a telefonszolgálat modernizálását, — s itt elsősorban az automata telefonközpontokat említem meg — részint a távírószolgálat modernizálását jelentették, — itt viszont a nemzetközi kábeleket kell megemlítenem — ezenkívül a postaépületek és a szállító-eszközök is modernizáltattak. Ma büszkén megállapíthatjuk, hogy a magyar posta egyike a világ I legmodernebb póstaintézményeinek, amely tíz év alatt kereken 133 milliót ruházott :be. Ebből I a beruházási összegből ma még mint kölcisönj tőke 100'6 milliói pengő terheli a postát az 1934/35. évben, kamat- és tőketörlesztésre 11 "3 I millió pengőt fordít a posta. Igen t. Képviselőház! Rátérve r az államI vasutak költségvetésének ismertetésére, elsősor\ ban is meg kell állapítanom, hogy az állami vasutaknál a kép már nem olyan kedvező, mint \ a postánál. Ez természetes is, mert ha a posta
