Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-275

346 Az országgyűlés képviselőházának 2 ni, amíg az a köz rovására nem esik, (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Ügy van!) akkor majd itt is kevesebb keserűség, több ál­dás és sokkal több siker fogja koronázni a miniszter úr működését. (Helyeslés a balolda­lon.) Elnök: Szólásra következik? Dénesfay-Dinich Ödön jegyző: Takách Géza ! Takách Géza: T. Ház! Örömmel üdvözlöm a földmívelésügyi tárca költségvetését, mert amikor más tárcák kiadásait több •millió pen­gővel le kellett szállítani a pénzügyminiszter úrnak, ugyanakkor a földmívelésügyi tájeánál 134.400 pengő többletkiadást állított be. Őszin­tén megvallva, jobban örültem volna, ha nem 134.400 pengő, hanem 113 millió pengő volna beállítva a földmívelésügyi tárca költségveté­sébe; jobban örülnék, ha ehhez volna tehetsé­günk, mert mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a földből él minden élő lény, tehát a földnek is meg kell adni a magáét, mert csak akkor tudunk abból kellő élelmet és ellátást kapni. Az előbb említett körülmény azonban nem jelenti azt, mintha a nemzeti egység kor­mánya iparellenes politikát folytatna, mert hi­szen az ipar épp oly kedves gyermeke a kor­mánynak, mint a mezőgazdaság. A mai nap folyamán kint voltunk a budapesti Nemzetközi Vásáron és láttuk, hogy a magyar ipar olyan szép dolgokat produkál, hogy az dicséretére válnék bármely nagy állam iparának is. (Mala­sits Géza: Nézze meg, hogy milyen munkabére­ket fizetnek!) En, aki több nagy európai állam fővárosát bejártam, büszke vagyok arra, hogy az ott látottaknál a mai nap folyamán még szebb dolgokat láttam, amiket magyar iparos­kezek készítettek. Ugyanakkor azonban azt látjuk, hogy a nemzeti egység kormánya a gazdavédeleim te­kintetében ás nagyon szép intézkedéseket tett. Hiszen hivatalos kimutatás szerint körülbelül 86.000 birtokosnak adott lehetőséget arra, hogy kisebb vagy nagyobb birtokát megmentse kö­rülbelül 400 millió pengő hitelösszeg stabilizá­lása mellett. Szükség van azonban arra, hogy az igen t. földmívelésügyi miniszter úr ezt a szervezetet a magánegyességi eljárás szabályo­zásával és a vármegyei gazdasági bizottságok hatáskörének növelésével kiegészítse. (Helyes­lés a jobboldal&n.). Mert sokszor olyan esetek fordulnak elő, — a magam kerületébem szer­zett tapasztalatokról beszélek, — hogy ha a gazda a kamatot nem tudja megfizetni, végre­hajtást vezetnek ellene és a bíróság sokszor a védettséget is megszünteti. Mostanában ugyan megjelent egy rendelet, amely szeriont, löszig nem lehet a védettséget megszüntetni. Ezért hálás köszönetet mondok a miniszter úrnak. Ez a rendelet nagyon helyes, mert ősz előtt a gazda nem tud fizetni, pedig méltóztassanak elhinni, hogy a magyar gazdának olyan a ter­mészete, hogy ha tartozik, inkább nem eszik, koplal és rossz ruhában jár, de mindent el­követ, hogy adósságát kifizesse. Nagyon helyes volt a nemzeti egység kor­mányának az az elhatározása és az az útja, amelyet abban az irányban tett, hogy a ma­gyar gazda terményeit külföldön el tudja he­lyezni. Mindnyájunknak el kell ismernünk, pártkülönbség nélkül, hogy úgy a miniszter­elnök úr, valamint a földmívelésügyi minisz­ter úr fáradságot nem kímélve külföldre utaz­nak és fognak is utazni azért, hogy termé­nyeinknek piacot szerezzenek. Ezért hálás el­ismerés jár a kormánynak és kérem a föld­75. ülése 198% május 9-én } szerdán. niívelésügyi miniszter urat, hogy továbbra is ezt tegye és ne hallgasson az intrikákra, ne hallgasson arra, hogy gáncsolják azért, mert utazik. A miniszter úr igenis utazzék, mert a nemzet érdekében utazik. A miniszter úr minden eddigi útjának eredménye volt. Ezt el kell ismernie mindenki­nek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Mél­tóztassanak tudomásul venni, hogy amíg 1932-ben csak 1,400.000 métermázsa búzát tudtunk kivinni, addig 1933-ban 4,600.000 métermázsát vittünk ki, tehát búzaexpor­tunkat tölbb mint a (háromszorosára emelte fel a kormány. Ha a számok beszélnek, a kritika nem győzhet. Hivatalos helyről kap­tam ezt az értesítést. Mindenkinek el kell ismernie, hogy a földmívelésügyi miniszter úr igen helyesen járt el az ország érdekében. Kívánatos volna, — én mint agrárképviselő mondom ezt; tiszta agrár választókerületem van — ha a kormánynak módjában állana és megtehetné, hogy a búza árát legalább any­nyira felemelje, hogy a termelési költség kijöj­jön, mert a mostani terményáraknál bizony a gazda mindenféle terményre ráfizet, de külö­nösen a búzára. Hiába törjük a fejünket, hogy milyen alapot vegyünk, Magyarországon min­dig a búzaalap volt a mérleg, az után igazo­dott minden kiadás. Méltóztassanak elhinni, hogy ha a gazdának jól megy és ha a gazda tudná értékesíteni terményeit, abban az arány­ban, ahogy iparcikkeket kell beszereznie, ak­kor minden rendben lenne. (Igaz! Ügy van! a középen.) Méltóztassanak elhinni, hogy az ipa­rosságnak is csak akkor megy jól, ha a gaz­dának jól megy; ha a gazdának rosszul megy, akkor nem megy az iparosságnak sem, mert a gazda csak akkor vásárol, ha pénze van, ha jó termés van. (Igaz! Ügy van!) Kérem a föld­mívelésügyi miniszter urat, méltóztassék a pénzügyminiszter urat értesíteni arról, hogy az építkezésekre adjon lehetőséget, hiszen ha az építkezések lehetősége a vidéken is megvan, az a gazdáknak is jó, mert a kisiparosságnak van dolga, munkája és akkor mindjárt na­gyobb a vásárlóképessége. Sajnos, a mai szá­razság, a nagy esőhiány, különösen az én me­gyémben, az én kerületemben azt mutatja, hogy ha az Úristen nem ad nekünk hamarosan esőt, bizony akkor termés nem lesz. Ha ez az eset bekövetkeznék, amitől Isten mentsen meg bennünket, akkor azokról a vidékekről, ahol nagy szárazság van, méltóztassék majd atyai­lag gondoskodni. Üdvözlöm a miniszter urat abból az al­kalomból, hogy volt bátorsága a tejrendeletet kiadni, mert például az én vidékemen nem tudták a, gazdák a tejet értékesíteni, 3—4 fil­lér volt a tej ára. Igenis, kellett a tejrendelet, hogy ezek is, akik távolabb vannak, bekap­csolódhassanak Budapest tejjel való ellátásába. Igen t. földmívelésügyi miniszter úr, nekem az^ volna a tiszteletteljes indítványom, hogy a tejrendeletet ki kellene egészíteni, örömmel hallottam, hogy már tárgyalások is vannak arról, hogy nemcsak Budapest lesz zárt terü­let, hanem a nagyobb városok is, például Deb­recen, Szeged, Kecskemét. így majd még job­ban tudja a gazda értékesíteni a tejet. Ne vegye el a kedvét a miniszter úrnak az, ha támadások érik vagy érték a tejrendelet miatt; cselekedjék belátása szerint, hiszen, Istenem, mindenki tudja azt, hogy a miniszter úr gazda­ságban született, gazdaságban nevelkedett, édes gyermeke a földnek, szereti a földet és szereti a fajtáját. Nagyon kérem, hogy azok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom