Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-275
338 Az országgyűlés képviselőházának 2 mezőgazdasági szakoktatásunk a nagybirtok . szempontjai szerint történik. A nagybirtokosok rendelkezésére áll három gazdasági akadémia, rendelkezésükre fog most állni egy gazdasági egyetem is. A földmívelésügyi minisztériumnak statisztikája szerint, amelyet 1932-ben adtak ki, az állatorvosi főiskolán 38 tanerő volt eddig, a gazdasági akadémiákon 57 tanerő, összesen tehát 95 tanerő szolgálta a gazdatisztek képzését, tehát a nagy- és középbirtok mezőgazdasági oktatását. Ezzel szemben az alsó- és a középfokú mezőgazdasági oktatásnál 77 férfi, 13 nő, összesen tehát 90 tanerő van. Azt hiszem, [ hogy ez a normálstátus, s valószínűleg ma sincs ott több tanerő, mert inkább leépítés történt, mint emelés"- Ez a létszám azt jelenti, hogy minden 34.000 földmíveléssel foglalkozó lakosra esik egy tanerő. Ez a statisztikának olyan szomorú száma, olyan szomorú megállapítása, mely, azt hiszem, mindenkit megdöbbent, aki a mezőgazdasági oktatás kérdésével foglalkozik. Egy másik nagyon érdekes kérdés az, — és igaza van Marschall Ferenc f igen t. képviselőtársamnak, amikor ezt megállapította — hogy a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó, mezőgazdasági oktatással foglalkozó intézetek elnéptelenedtek. Az errevonatkozó elég szomorú statisztika "a következő : A szarvasi középfokú gazdasági iskolába, tanintézetbe — az 1932/33. évi adatokról beszélek, mert a későbbi adatokat nem ismerem, (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Azóta javult a helyzet!) javult valamivel, inert akkor talán csak egy-két osztály volt — 103, a kecskeméti gazdasági tanintézetbe 40, a putnoki gazdasági felső leánynevelő intézetbe 52, a 11 földmívesiskolába összesen 517, a esermajori tejipari szakiskolába 62, a kisbéri tejmunkásképző iskolába 34 tanuló járt. Az 1932/33. évben tehát öszszesen 808 tanuló járt az alsó- és középfokú mezőgazdasági iskolákba, ami azt jelenti, hogy minden 6000 földmívesre esik egy mezőgazdasági iskolai tanuló. (Eber Antal: Zeneiskolákra költöttük a pénzt!) Míg az ország lakosságának 56%-a mezőgazdasággal foglalkozik és csak 7%-a foglalkozik kereskedelemmel, addig ezzel szemben van 54 felsőkereskedelmi iskola. Más foglalkozási ágak tehát, amelyek ügyesebbek, mozgékonyabbak voltak, jobban megavultak szervezve, el tudták érni a saját céljaiknak megfelelő szakiskolákat. (Eber Antal: Ezek között a kereskedelmi iskolák között sok városi van-) Igen, ezek a felsőkereskedelmi iskolák majdnem mind városi iskolák. Még szomorúbb a helyzet a kultusztárca alá tartozó alsófokú gazdasági iskoláknál. Nagyon érdekes, az osztatlan elemi iskolákban osztály onkint csak heti 5 percet foglalkoznak gazdasági kérdésekkel. A gazdasági továbbképző iskolák létszáma körülbelül 1400-ról 900-ra szállott le. Ezekben az iskolákban a tanítónak tanfolyamot kell végeznie és a tanító egy kis javadalmazást kap azért, hogy itt oktat. Most ez a javadalmazás Ibeszüntettetett és ezért ezeknek az iskoláknak a számát le kellett szállítani. Az országban 52 önálló gazdasági népiskola van. Az általános továbbképző népiskolának még tanterve sincs, amelynek alapján tanítani lehetne. » Meg kell azonban itt említenem, hogy a középfokú mezőgazdasági iskolákról alkotott kép teljes legyen, hogy á kultusztárca alá tartozik négy felső mezőgazdasági iskola: az oros75. ülése 19 3 í május 9-én, szerdán. házi, a békéscsabai, a gyöngyösi felekezeti és a budapesti városi felső mezőgazdasági iskolaEzeket az iskolákat 1920-ban, vagy 1922 J ben alapította a kultuszminisztérium és erre fel alapította a földmívelésügyi minisztérium a szarvasi iskolát. Ekkor kezdődött el tulajdonképpen a hatásköri vita a két minisztérium között, hogy a mezőgazdasági iskolák tulajdonképpen melyik minisztérium hatáskörébe tartoznak. Szerény véleményem szerint minden nevelési kérdés a kultuszminisztérium hatáskörébe tartozik. Később ki fogok térni arra. hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek természetesen más a véleménye, és igyekezni fogok az igen t. Házat meggyőzni arról, hogy az Omge. véleménye — hogy úgy mondjam — hazabeszélés, és hogy az Omge.-nek a földmívelésügyi miniszter úrhoz annakidején beadott előterjesztését valószínűleg a földmívelésügyi minisztérium saját ügyosztálya készített, mert úgy van összeállítva. Nézetem, szerint, ha ezek az iskolák, amelyek az alsó- és középfokú mezőgazdasági oktatással foglalkoznak, a kultuszminisztériumhoz tartoznának, sokkal jobb helyen volnának. Később elmondom, hogy miért. Egyrészt az a kifogás szokott előjönni, — mint Schandl t. képviselőtársam is mondta — hogy nem fogják tudni helyesen oktatni a tanulókat, illetőleg nem lesz meg a szakszerűség ezeknél az iskoláknál, ha felügyeletüket elveszik a földmívelésügyi tárcától. Azt kérdezem, hogy vane elég szakszerűség a pénzügyi nevelés terén, ha nem a pénzügyminiszter csinálja, a jogi nevelés terén, ha nem az igazságügyminiszter csinálja, a kereskedelmi nevelés terén, ha nem a kereskedelemügyi miniszter csinálja, az orvosi nevelés terén, — amely nagyon hasonlít a kísérleti ügyekhez — ha nem a belügyminisztérium csinálja. Azt kérdezem, hogy akkor el fog-e sikkadni vagy elsikkad-e a gyakorlatban a szakszerűség a jogászoknál, orvosoknál vagy mérnököknél, vagy el fogják-e azok veszíteni szakszerűségüket, ahogy itt az Omge. felirata mondja. Az Omge. felirata azt mondja, hogy (olvassa): »Eendeljük el a kultuszminiszter fenhatóságát s egy csapásra kitesszük magunkat annak a veszedelemnek, hogy a szakoktatás az új nemzedék előtt homlokegyenest az ellenkezőjét fogja hirdetni annak, mint amit a^ kír sérletügyi intézmények, — tegyük hozzá — amit a földmívelésügyi miniszter termelési és közgazdasági politikájának tényezői jónak látnak.« Azt hiszem, egy ilyen előkelő egyesületnek, mint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, mégsem volna szabad ilyet feltételezni a vallás- és közoktatásügyi miniszterről, hogy éppen az ellenkező oktatásra kényszeríti majd azt az iskolát, ha esetleg átmegy hozzá, mint amit a kísérletügyek vagy a földmívelésügyi minisztériumban lévő nagy tapasztalat megkívánnak. Azt hiszem, hogy nem fogja elveszíteni összefüggését az iskola sem magával a földmíveléssel és az agrárpolitikával, sem a gazdasági iskolával, mert hiszen a magyar tanító a föld népéhez a lehetö legközelebb van és a magyar elemi iskolai tanító, bár a vallasés közoktatásügyi minisztérium alá tartozik, jobban tudja a föld népét, a negyedik vagy hatodik osztályt elvégzett fiatal tanulót arra serkenteni, hogy ne elégedjék meg gazdasági tudásával, vagy az ismétlő iskolák után a 15 esztendős fiatal gyermeket vagy az édesapját jobban tudja serkenteni, arra, hogy ne elégedjék meg azzal a gazdasági tudással, amelyet
