Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-275
336 Az országgyűlés képviselőházának hogy csökkentse azt a marge-ot, amely a termelőtől a fogyasztóig az árat felduzzasztja. Nézzük meg, mennyiben sikerült ez a burgonyaszabályozás terén. A szabályozás előtt a nyári rózsaburgonya termelői ára 3'15 volt, fogyasztói ára pedig 9. Most, a szabályozás után, április végén, a termelői ár valóban felment 4*60-ra, a fogyasztói ár ellenben 12 pengőre ment fel. Vagyis amikor a termelői ár emelkedett 1'45-tel, ugyanakkor a marge emelkedett 1'55-tel, azonkívül pedig 30 fillér fuvardíjkedvezményben részesültek a kereskedők. Mélyen t. miniszter úr, ezek hivatalos statisztikai adatok. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter tagadólag int.) Tudom, hogy az irányított gazdálkodásnak vannak külön statisztikái. Navratil Ákos az irányított gazdálkodásról megjelent egyik tanulmányában azt mondja: az irányított közgazdaságtani tudománynak méltó társa és egyben segédeszköze is az irányított statisztika. De én ebből az irányított statisztikából vettem ezeket az adatokat, amelyek világosan bizonyítják, hogy a közvetítési haszon, a fogyasztói és termelői ár közötti marge jobban emelkedett, mint a termelői ár, vagyis nem az történt, amit a miniszter úr kontemplált, hanem az történt, hogy a szabadalmazott kereskedőket, akik azért, mert jó fiúk voltak, védjegyet kaptak a földmívelésügyi miniszter közegei részéről s most ajándékot kapnak, mert kevesebb gonddal, kevesebb fáradsággal és semmi felelősséggel dolgoznak, — úgyszólván egy trafik szerepét töltik be, amely működésük már nem is nevezhető kereskedői működésnek és nagyon ajánlanám, hogy az egész működést legjobb volna rokkantaknak vagy hadiárváknak átadni, azok is el tudnák látni, — most ilyen külön prémiummal dotálják azért, hogy amikor a legközelebb ismét egy irányítási eszme merül fel, a kereskedők újból tóduljanak oda, hogy a marge emelése révén — erre fektetem a súlyt — külön jutalmakban részesüljenek. A másik, amire, ebben a vonatkozásban, mint irányított gazdálkodásra, hivatkozni akarok, a paprika ügye. Itt a legnagyobb rejtéllyel állana szeni< ben az ember abban az esetben, ha nem volna köztudomású — és rettenetes módon köztudomású — az összes érdekeltek részéről, hogy létezik a földmívelésügyi minisztérium mellett, mint separatum sacrae coronae adnexum corpus, a növényvédelmi és növényforgalmi iroda. Hogy mi ennek a növényvédelmi és növényforgalmi irodának a közjogi helyzete, azon, azt hiszem, a közjogászok sokáig törhetnék a fejüket, mert az nem állami, nem magánintézmény, hanem valami olyan amphibium, amelynek rendeltetése az, hogy azoknak a termelési ágaknak, amelyeknek állítólag a védelmére hivatva van, életét a legmesszebbmenő módon elkeserítse és azok működése elé annyi nehézséget gördítsen, amennyi csak lehetséges. Ez a növényvédelmi iroda megvizsgálási és minősítési illetékeket — nevezhetnők exportpönáléknak is — szed és ezeket az illetékeket nem is nagyon régen a hüvelyes paprikánál és a döngölt paprikánál felemelte 6 fillérről 36 fillérre és 12 fillérről 72 fillérre, azzal az indokolással, hogy menjen ki őrölve a paprika, mert ha nem őrölve megy ki, akkor jobban lehet hamisításra felhasználni. Ennek az ellenkezője az igaz, mert az Őrölt paprikát jobban lehet hamisításra felhasználni. Ezt azzal az ürüggyel csinálták, hogy erre ipari szemig 75. ülése 1934 május 9-én, szerdán. pontból van szükség, holott néhány paprikamalomnak a sorsa nem olyan döntő. De a növényforgalmi iroda elérte a célját, t. i. azt, hogy annak hatása alatt, hogy itt egy exportpönáléval büntetjük meg a paprika kivitelét, Jugoszlávia szintén megkezdte a paprikatermelést és az export terén most már Magyarországgal szemben olyan konkurrenciát fejt ki, — a növény forgalmi iroda jótékony működésének hatása alatt — amely nagyon is számbaesik. Jugoszlávia 1931-ben még nem exportált, 1932-ben másfél vagon, 1933-ban pe^ dig már 20 vagon paprikát exportált. És ha nálunk tovább fog folytatódni ez a helyzet, hogy mi tényleg pönalizáljuk az exportot és ilyen szövetségeket alakítunk a növényforgalmi iroda autokratikus vezetése mellett, akkor oda fogunk eljutni, hogy a magyar paprikának már nemcsak a spanyol, hanem a jugoszláv paprika is veszélyes versenytársává válik, azért, mert irányítás van nálunk és ez az irányítás ebben az esetbea nem nekünk, hanem a konkurrens államnak rettenetesen nagy hasznot hoz. Egyáltalában az irányítás azt a benyomást teszi rám, hogy ez egészen különleges bürokráciát termel ki. A miniszterelnök úr hétfői beszédének egyik legbölcsebb része az volt, amelyben a bürokrácia túltengésével szemben foglalt állást. Hogy a mai viszonyok között szociális szempontból nehéz ezt a bürokráciát lebontani, azt mindnyájan elismerjük, de miért kell akkor új bürokráciákat létesíteni 1 ? Az a benyomása az embernek, hogy nem azért létesítenek új bürokráciákat, mert az irányítás szükséges, hanem azért csinálnak irányítást, hogy új bürokráciákat létesíthessenek. így van ez a fa-ügyben, ahol, hála Istennek, mostanáig az irányítás jegyében két egész külön nagy apparátus létezik: az Erdőbirtokosok és Fakereskedők Faforgalmi Részvénytársasága a műfára, az Erdőtulajdonosok, Tüzifatermelők és Kereskedők Részvénytársasága a tűzifára. Most itt van a Paprika és Gyógynövényvédelmi Hivatal igen csinos, évi 200.000 pengős budgetjéyel. Ezek mind az irányításnak a gyümölcsei és azt bizonyítják, azt az impressziót erősítik meg az emberben, hogy ez az egésü irányítás r éppen arra szolgál, hogy bázist nyújtson újabb bürokráciák létesítésére. En azt hiszem, hogy azt a működést, amelyet ez a növényvédelmi iroda kifejt, a földmívelésügyi minisztériumnak egy osztálya, 2—3 emberrel megerősítve, játszva tudta volna kifejteni. Amit ez a két farészvénytársaság vagy külön cég a maga külön igazgatóival, óriási apparátusával kifejt, egy iroda könnyen ki tudta volna fejteni, mert hiszen a fánál mi abban a kedvező helyzetben vagyunk, mint más vonatkozásokban azok az államok vannak, amelyek importra szorulnak mezőgazdasági cikkekből. Itt mi azt, hogy a külföldi fa ne versenyezzen a hazai fával, hogy a hazai fa ára szabályoztassék, egyszerű bürokratikus intézkedésekkel játszva megoldhattuk volna és semmiféle nagy igazgatóságokra, semmiféle szindikátusokra, semmiféle ilyen nagy apparátusokra nem volt szükség, ha csak nem arról volt szó, hogy amíg egyfelől a miniszterelnök úr bölcsen hirdeti a bürokráciák lebontását, másfelől fel akarunk építeni újabb bürokráciákat. T. Képviselőház! Mecsér t. képviselőtársam igen szellemesen azt mondotta itt, hogy Elliot I működésével mennyire meg vannak elégedve
