Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-275

312 Az országgyűlés képviselőházának 275. ülése 19 SU május 9-én, szerdán. kiszállítja, amely lucernamag jelenleg Németországba is minden kedvezmény nélkül megy ki, egyszerűen zsebrevágná a valutaleszállítás következtében beálló előnyt. (Éber Antal: Most Ausztriába megy ki!) Ott is teljesen el van számolva. (Éber Antal: Teljesen nincs.) Viszont azok a cikkek, amelyeknek nem elég az a devizakülönbség, amelyet az adott helyzet teremt, egyáltalában nem mehetnének ki, ha ezenfelül újabb segítségben nem részesülnének, Ez tehát semmi egyebet nem jelent, mint egy szükséges előnynyújtást azokra a cikkekre, amelyek anélkül is kimennek, és lehetetlennétételét vagy előnyben nem részesítését azoknak a cikkeknek, amelyeknek úgyis többre van szükségük. (Éber Antal: Akkor több lucernamagot vetnének, mint most, amire nagy szükség is volna!) Olyan jó ára van ma a lucernának, hogy a lueernatermelés adott feltételei megvannak ebben az országban. (Éber Antal: Kár annyit mesterkedni! Automatizmus kellene!) Az automatizmusnak nagyon erős híve voltam én is, s mielőtt belenyugodtam ebbe a rendszerbe, összeülve a legjobb szakemberekkel, megpróbáltam az automatizmus lehetőségét kikutatni, mert magam is a legmesszebbmenőén rossz szemmel nézem, hogy ennek a rendszernek tényleg megvannak a privilegizáltjai, . a kiváltságosai. Az az egyik nagy hátrány, hogy ez egy nem szimpatikus privilegizált kaszt. (Erdélyi Aladár: Ez őszinte beszéd!) Nagyon jól tudom, hogy ez így van. A háborús szállítás kasztját sem szerettük, de elkerülhetetlen volt; én igazán nem érzek szimpátiát irántuk, de jelenleg nem látom őket elkerülhetőnek, bár nagyon szeretném, ha másként lehetne. A másik hátrány az, hogy tulajdonképpen a detail-exportnál vannak nagy nehézségek, mert egy vágón libamájat ilyen rendszer szerint ki lehet küldeni Angliába, de 5 kiló almát eszerint a rendszer szerint nem lehet kiküldeni, mert itt bizonyos nehézség mutatkozik. Ez az a két fő nehézség, amelyre bátorkodtam rámutatni és aztán az ezzel járó lehetetlenül nehéz bürokratizmus. Hiszen, hacsak országonként vesszük az értékesítést, lehet látni, hogy milyen különbség van, hogy melyik országban mennyi felárral szorítjuk lo az árakat. Ez 9—59% között váltakozik, ami azt jelenti, hogy ennyi exportsegítség szükséges ahhoz, hogy az illető országba az áru kimehessen. (Erdélyi Aladár: Különböző valuták!) Már ez maga mutatja, hogy minden országra és minden árura is más kulcsot kell csinálni. (Éber Antal: Dehogy kell, csak csinálnak! A bürokráciának kell ez a rendszer. — Erdélyi Aladár: Az adóból megy.) Tévedni méltóztatik, hogy az adóból megy, mert aa adóból csak mintegy hétmillió megy. Ezt az összeget én nagyon keveslem. (Ügy van! a jobboldalon.) Ha a magyar fogyasztóközönség zsebéből nyugodt lekiismerettel kiveszünk az ipari vámok címén X millió pengőt, (Éber Antal: Ez így van!) akkor ne méltóztassék sajnálni a fogyasztóközönség részéről ezt a hétmilliót, amikor az a mezőgazdaság javára történik. (Taps a jobboldalon. — AndaháziKasnya Béla: Mit tapsolnak? Azt helyeslik, hogy a magyar fogyasztó zsebéből kiveszik a pénzt? Az előbbit kell megszüntetni! — Zaj a Ház minden oldalán. Elnök csenget.) Még csak azt akartam mondani, hogy a ráfizetéseknek, ezeknek az exportprémiumoknak összege igen eltérő. r Minden cikknek támogatásokra van szüksége, hogy az illető vámfalat áttörje. Ez a legegyszerűbb meghatározása a dolognak. Ha többet adok támogatásokra, akkor ajándékot adtam, ha kevesebbet adok, akkor nem teszem lehetővé a kivitelt. Lehet, hogy világnézeti alapon ez helytelen rendszer, de mivel sajnos nem mi, a kis Magyarország állapítottuk ezt meg, hanem megszerkesztette ezt a külföldi országok körülöttünk dúló autarkiája, ebben az esetben nekünk, lia élni akarunk, alkalmazkodnunk kell hozzá. (Éber Antal: Ilyen rendszer egyik országban sincs. — vitéz Mecsér András: Kezdik utánozni!) A jövő évi termésről szeretnék a búzával kapcsolatban beszélni. (Halljuk! Halljuk!) A búzára és a tavaszi termelvényekre vonatkozólag a beérkezett jelentések eléggé megnyugtatók. A könnyebb földektől eltekintve, ahol a búzának már kezdenek hibái lenni, az erős, jobb munkájú földek még nem érzik. (Zaj balfelöl.) Nekem, mint földniívelésügyi miniszternek optimizmusom diktálja, hogy ne is szeressem hallani azoknak szavát, akik nem bíznak a magyar föld termésében, mert ezekben a dolgokban bizalommal kell néznünk a jövő elé. (Helyeslés.) Ne méltóztassék elfelejteni, hogy a tavai vi rekordtermés előtt ebben az időtájban mindenki rozsdakárokat huhogott, megdőlt búzáról beszélt, »nem lesz lehetséges betakarítani«, »szorul a szem«, »nem érik be a szem«, »megpenészedik egyhelyben« — folyt a károgás és hála Istennek minőségben és mennyiségben is rekordtermésünk sikerült. Ugyanezzel a bizalommal nézek a jövő évi termés elé. A kormány mindenesetre felkészül mind a jótermés értékesítésére, mind arra, ha — ne adja Isten és ezt teljesen kizártnak is tartom — katasztrofális termés lenne, hogy ezzel is számolni tudjon. Bátor vagyok megjegyezni, hogy három évvel ezelőtt volt katasztrofális termés Magyarországon, amikor csak két és félmillió pengős kivitelünk volt, de igazán nincs ok arra, hogy annak állandósulását lehetségesnek tartsuk Magyarországon, hogy ilyen kirívóan rossz termések legyenek. (Müller Antal: Majd ad a jó Isten esőt!) A búzával kapcsolatosan érdekes dolog, hogy például Mojzes János képviselő úr nem fogadta el a tárca költségvetését egy helyes indokkal, hogy összegében nem találta megfelelően magasnak a költségvetést, — amiért köszönetet mondok neki — de egy másik indoknál fogva is, hogy a piacszerzés terén szerinte nem végeztünk megfelelő munkát. Csak arra bátorkodom rámutatni, hogy Közép-Európa piacait — azt mondhatnám — száz százalékig megszereztük- Olaszországba, Svájcba, Ausztriába, Németországba más, mint magyar búza, ebben ben az évben —• hála kereskedelmi szerződéseinknek — nem megy. Ennél többet, sajnos, nem tudok tenni. (Igaz! Ügy van! — Helyeslés jobbfelöl.) Hogy eredeti gondolatmenetemhez visszatérjek: az árak kérdésében alig tudunk tovább menni azoknál az adott lehetőségeknél, ame

: lyeket a külföldi piacok nyújtanak nekünk. Mi a magunk erejéből azokat a dolgokat, amelyeket még egy évvel ezelőtt éppen a baloldalról ostoroztak, a finánc- és árupengős lehetőségeket kizárólag a magyar gazdák érdekében az értékesítés szolgálatába állítottuk. (Helyeslés balfelől.) Ezekkel a felárakkal megint egy lehetőséget nyújtottunk, és ezekkel az export-támogatásokkal nyújtjuk a negyedik lehetőséget. Musa képviselő úr ezt megemlítette és erre azt mondtam, hogy egy fillér sem fordíttatik itt