Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-274

Az országgyűlés képviselőházának 274. ülése 1934. évi május hó 8-án, kedden, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1934/35. évi állami költségvetés földmívelésügyi tárcája. Felszólaltak: Marschall Ferenc előadó, Eckhardt Tibor, Pesthy Pál, Sándor Pál, Létay Ernő, Reisinger Ferenc, Kenyeres János, Lázár Miklós, Csizmadia András, gróf Esterházy Móric, Lukács Béla, Melczer Béla, Igmándy Aladár, Musa István, Hoffer László. — A közgazdasági, közlekedésügyi és társadalompolitikai bizottság benyújtotta jelentését a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról szóló törvényjavaslat tárgyában ; a közgazdasági és közlekedési bizottság benyújtotta jelentését a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868 : VI. te. módosítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt: Kállay Miklós. (Az ülés kezdődik délután í óra l perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Brandt Vilmos jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Dénesfay-Dinich Ödön jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Fenyő Miksa képviselő úr levelét, amelyben gyógykezeltetése céljából e hó végéig szabadságot kér. Méltóztatnak a kért szabadságot engedélyezni? (Igen!) A Ház a kért szabadságot engedélyezi. Görgey István képviselő úr, mint a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a társadalompolitikai bizottság előadója kíván jelentést tenni. Görgey István előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a Képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint társadalompolitikai bizottságának együttes jelentését a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról szóló 710. számú törvényjavaslat tárgyában, valamint van szerencsém a Képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának jelentését a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868:

VI. te. némely rendelkezésének módosítására vonatkozó 711. számú törvényjavaslat tárgyában tisztelettel benyújtani. Kérem a jelentések kinyomatását, szétosztását és annakidején napirendre tűzését. Elnök: A beadott bejelentéseket a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja; azoknak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. r t Napirend szerint következik az 1934/35. evi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása. (írom. 729.) o .. , ' Sorrend szerint következik a földmivelesKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ XXII. ügyi tárca költségvetésének és a vele kapcsolatos állami üzemek költségvetésének tárgyalása. Az előadó Marschall Ferenc képviselő úr, őt illeti a szó. Marschall Ferenc előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindnyájunk előtt ismeretesek azok a takarékossági szempontok, amelyek a kormányt az új költségvetés összeállításánál vezették. Ezek a sokszor, a kegyetlen kényszer erejével jelentkező szempontok a költségvetés számottevőbb növelését, úgy látszik, sajnos, még olyan tárcánál sem engedték meg, amelyben pedig, azt hiszem, pártkülönbség nélkül mindannyian ma a magyar élet megerősödésének műhelyét látjuk. (Úgy van! Ügy van!) A földmívelésügyi tárcáról van szó, amelynek költségvetési előirányzatában a kiadási oldalon kereken 27-5 millió pengő van felvéve. (Esztergályos János: Nincs szó benne a földmunkások nyomorának enyhítéséről!) A földmívelésügyi miniszter úr dicséretes erőfeszítésére mutat, hogy bár a költségvetésének keretei még mindig szerények, ez a költségvetés az állami összköltségvetésnek ma mégis már 4-6% -tl

? fiz 1931— 1932. évi állami összköltségvetésnek 3*7%-aval szemben. Nem akarok azonban a költségvetési tételek kicsinyes és sokszor semmitmondó analizálásába belemenni, mert mind ennél a tárcánál, mind a kormány egész politikájánál a költségvetési rubrikánál egy fontosabb követelményt kell felállítanunk és ez az, hogy élő és lüktető agrárszellem hassa át azt a kormányzatot, amelynek a történelmi hivatás feladatává tette, hogy páratlanul nehéz időkben őrködjék a magyar föld felett és irányítsa annak sorsát. Egészen bizonyos ugyanis az, hogy a magyar föld szeretetétől, a magyar agrárpolitika történelmét formáló erejétől, segítő készségétől áthatott kormányzati szellem virtuálisan megduplázhatja az itt-ott hiányosaknak mutatkozó költségvetési tételeket, Ismerve a földmívelésügyi miniszter úr ízig-vérig magyar gazdái mivoltát, de egy körülbelül másfél évtizedes kormányzati mun36