Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-272
Az országgyűlés képviselőházának 27 nemcsak tehetség, hanem etika tekintetében is bátran felveheti a versenyt bármelyik nagy nyugati nép újságírókarával, újságírótársadalmával. De ha a kormány olyan vállalatok létesítésével, amelyek teljesen irreális árakon és illojális módon támasztanak versenyt ezeknek az igazán derekas munkát és tevékenységet kifejtő... (Farkas Gyula: Lejárt a beszédidő!) Elnök: A képviselő úrtól a szót megvonom. (Peyer Károly: Nem kell az elnöknek tanácsokat adni!) Szólásra következik'? (Mojzes János képviselő felé): Tessék helyetfoglalni. (Mojzes János: A költségvetést nem fogadom el.) Petrovics György jegyző: Neuberger Mihály! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Ki a következői Petrovics György jegyző: Klein Antal! Elnök: Nincs jelen. Ki a következő? Petrovics György jegyző: Erdélyi Aladár! Elnök: Nincs jelen. A következő? Petrovics György jegyző: Némcthy Vilmos! Elnök: Nincs jelen. Ki következik? Petrovics György jegyző: Sauerborn Károly! Elnök: Nincs jelen. Ki a következő? Petrovics György jegyző: Fábián Béla! Elnök: Nincs jelen. Ki következik? Petrovics György jegyző: Petro Kálmán! (Mozgás és zaj a jobboldalon. — Peyer Károly: Nem kell megijedni, itt van egy szónok!) Elnök: Nincs jelen. A következő? Petrovics György jegyző: Turchányi Egon! Elnök: Nincs jelen. A következői Petrovics György jegyző: Tobler János! Elnök: Nincs jelen. Következik? Petrovics György jegyző: Dénesfay-Binich Ödön! Elnök: Nincs jelen. Következik? Petorvics György jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Elnök: Nincs jelen. Következik? Petrovics György jegyző: Vitéz BajcsyZsilinszky Endre! Elnök: Nincs jelen. Következik? Petrovics György jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Az idő előrehaladottsága folytán mély tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondjam el. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóz.tatik-e hozzájárulni, hogy a képviselő úr beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa el? (Igen! — Felkiáltások: Megadjuk!) A Ház a beszéd elhalasztásához hozzájárult. E határozat következtében a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését május hó 7-én, délután 4 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki az^ 1934/35. évi költségvetés folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként mondom ki. Jelentem a t. Háznak, hogy Homormay Tivadar képviselő úr a házszabályok 143. §-ának aj pontja alapján személyes megtámadtatás visszautasítása címén kért szót. A szót a képviselő úrnak megadom. (Halljuk! Halljuk! bal felől.) Homonnay Tivadar: T. Ház! Amikor a ülése I93í május U-&n, pénteken. 205 költségvetés általános vitájánál felszólaltam, egyebek között azt mondottam, hogy a kormány külpolitikai ténykedéseinek igen sok vonatkozását sem magam nem helyeslem, sem pártom nem helyesli, de viszont a kormánynak azt a ténykedését, amelyet a legutóbbi alkalommal Olaszországban vitt véghez, csak helyesléssel tudjuk kísérni, sok sikert és sok reményt fűztünk hozzá és nagy reménységgel néztünk és nézünk ma is azok elé az eredmények elé, amelyeket az igen t. kormány Olaszországban, Kómában elérni fog. Indokolásaimnak alátámasztásául — bár a vitába csak beugrottam és jegyzetek nélkül beszéltem, nehogy befejeződjék a vita, ezt meg kell mondanom (felkiáltások balfelöl: Köszönjük!) — felhasználtam egy jegyzetet, amely mégis a zsebemben volt s amelyet hosszú napokkal azelőtt az olasz-magyar szerződéssel, illetőleg az olasz-magyar export-import kérdésekkel kapcsolatban tartottam magamnál. Célom elérésében az vezetett, hogy a magyar exportot Olaszországgal szemben minél inkább emeljük. Ezeknek alátámasztásául a magyar királyi külkereskedelmi hivatalnak 1934. évi április 14-én megjelent kiadványában, amelynek címe »Magyarország exportpiacai. III. füzet. — Olaszország«, tüzetesebben e kiadvány bevezetőjében, amely egyébként magyar és olasz nyelven jelent meg, a következőket olvastam (felolvassa): »Olaszországnak a magyar agrárcikkekben való importja úgy az olasz felvevőképességet, mint a magyar termelőképességet tekintve, még igen nagymértékben fokozható volna. Olaszország felvehetne a teljes magyar felesleget a következőkben: burgonya, búza, dohány, hús, rozs, árpa, zabliszt, szarvasmarha, élőbaromíi, hüvelyesek, zab, nem olajos magvak és sózott bél az 1933. esztendőben.« • r Mélyen t. Képviselőház! Mint akit ezek a kérdések is érdekelnek, utána néztem ezeknek a statisztikai adatoknak és ezekből megdöbbenve állapítottam meg, hogy milyen sanyarúan állunk mi a többi országok mellett Olaszországgal szemben. És éppen ez volt az indoka annak, hogy pártom sürgette és helyeselte az igen t. kormányelnök úr olaszországi útját. Vártunk és most is várunk eredményeket, sajnos, ezek az eredmények nem lesznek olyan nagyok. mint aminőket vártunk. (Farkas Gyula közbeszól.) Kérem a t. képviselőtársam, engedje meg, hogy én beszéljek. (Farkas Gyula: Tessék parancsolni!) Én adatokat sorakoztattam fel itt, ezekre az adatokra a kormány illusztris külügyminisztere volt szíves ma nyilatkozni, s ezeket az adatokat a miniszter úr beszédében megerősítette. (Ellenmondások a jobboldalon.) Igen, a miniszter úr megerősítette. Errevonatkozólag legyen szabad hivatkoznom »Magyarország export piacai«, című munkára, amelynek 29. oldalán a 3. rovatban a következő áll: »Olaszországnak összbevitele értékben 15,751.000 pengő, mennyiségben 4,655.060 métermázsa.« Ebből Magyarország Olaszországba exportált, illetőleg az ő szempontjukból importált 001 százalékot, métermázsában 820 métermázsát. Itt van a hivatalos kiadmány, amely ezt mondja. Én azt hiszem, hogy a miniszterelnökséghez tartozó kiváló külkereskedelmi hivatal nem hibázott vagy ha hibázott, akkor ennek a kiváló intézménynek a vezetősége ellen tessék a fegyelmit megindítani. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Megszoktam, hogy szavaimban nem kételkednek. Ha bennünket támadnak, akkor viszonozzuk a támadásokat. Mi nem jövünk levegőből kapott frázisokkal a Ház elé, hanem komoly munka-