Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-272

204 Az országgyűlés képviselőházénak 272. ülése 193% május U-én, pénteken. a megrendezés is olyan tényezők részéről, akik ennek az ügynek kapcsán igyekeztek Üt egy part presztízsét megnyirbálni. (Farkas Gyula: Ezt a dolgot Turchányi rendezte meg, senki más!) Igen, Turchányi, de azután más is. (Zsindely Ferenc : Ki az a más?) Majd megmondom azt is, hogy ki az a más. Ha minden ügy, ahol^ a közérdek megkárosodott, a kárösszeg arányában úgy lett volna megrendezve, mint ez a bizonyos Trettina-ügy, akkor iitt a magyar közéletben lennének olyan botrányos ügyek is, amelyekről itt nem félévig, nem egy évig, hanem talán 50 és 100 évig lehetne beszélni. (Zaj.) Amikor ebben az ügyben a királyi ítélőtábla ítélete elhangzott, Turchányi Egon képviselőtársam itt a Képviselőházban azt a bejelentést tette, hogy az ő magánnyomzása során rájött arra, illetőleg adatok vannak a kezében, hogy ez á Trettina hasonló módon ahhoz, ahogyan a 20.000 pengőhöz hozzájutott, már ezt az ügyet megelőzőleg mintegy kétmillió pengőt, illetőleg kétmillió pengőt meghaladó összeget gyűjtött össze, azelőtt, mielőtt még összeköttetésbe került volna azzal a lappal, amely lap céjára ezt az összeget állítólag felhasználta, volna. Tehát még abban az időben, amikor Trettina még máshol működött. Nem tudom, hogy Turchányi Egon képviselőtársam mennyire fogja majd tudni ezeket a ^vádakat, illetőleg ezeket az adatokat bizonyítékokkal alátámasztani, de ha ezeket az adatokat itt a r Képviselőházban elő fogja tárni, úgy, amint jgérte, nem lenne érdektelen egyúttal megvilágítania azt is. hogy ez a Trettina Jenő, aki a büntetőügy tárgyalásán azt vallotta, hogy teljesen vagyontalan ember, mire fordíthatta ezt a több, mint kétmillió pengőnyi összeget, amit itt az Ibusz.ügyhöz hasonló módon gyűjtött össze, az Ibnsz.-ügyet megelőzőleg. Nap-nap után hallhatunk olyan, egyébként ellenőrizhetetlen híreszteléseket is, hogy a Trettináéhoz hasonló, vagy Trettinától nem sokban különböző, úgynevezett közgazdasági tevékenység talán már nem is rendkívüli és meglepő jelenség és hogy egyik-másik válsággal küszködő lapvállalat szanálásánál az úgynevezett közgazdász vagy közgazdasági rovatvezető nagyon is fontos szerepet játszik. Valljuk he, nem titok, hogy egyik-másik válsággal küzködő lapvállalatnál a lap közgazdasági rovata vagy a lap közgazdasági iránya nagyon is szoros összeköttetésben áll olyan érdekcsoportokkal, olyan tényezőkkel, olyan tőkecsoportokkal, amelyek működésükben nem mindig százszázalékig tartják szem előtt a. közérdeket. Pedig a sajtó éppen olyas fontos őre, éppen olyan fontos tényezője és éppen olyan fontos szerve a közéletnek, mint akár a parlament, sőt túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a mai modern életnek a sajtó a valódi parlamentje azzal is, amit a sajtó lehoz és közöl és azzal is, amit elhallgat. A sajtó nemcsak visszatükrözi, hanem talán rnég sokkal nagyobb mértékben irányítja és kialakítja a közvéleményt és elmondhatjuk azt, hogy egy civilizált országban nincs újságolvasó ember, aki ne állana a sajtó befolyása alatt, sőt azt mondhatjuk, hogy egyáltalában nincs ember, akit a sajtó ne irányítana és befolyásolna, mert még az újságot nem olvasó ember is a sajtó befolyása, irányítása alatt ' áll, közvetve, azok révén, akik újságot olvasnak. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a sajtó valóban a közérdeket szolgálja és ne álljon olyan érdekek szolgálatában, amelyek működésükben ezt a közérdeket nem tartják százszázalékig mindenkor szem előtt. Az összeférhetlenség kérdése éppen olyan fontos a sajtónál, mint amilyen fontos a parlamentben is, mert ez az egyetlen garancia arra, hogy a sajtó az ő működésében valóban a közérdeket fogja szem előtt tartani, valóban a közérdeket fogja szolgálni. Azzal is tisztában kell azonban lennünk, hogy ez az összeférhet] enség, illetve a közérdek szolgálata a sajtónál csak annyiban érvényesül, amennyiben a sajtónak megvan az anyagi függetlensége, amennyiben annak a sajtónak vagy sajtóvállalatnak biztosítva van az anyagi bázisa. Mert ha a sajtó anyagi bázisa megrendül, akkor megszűnik a biztosítéka, sőt lehető sége annak, hogy az a sajtó kizárólag a közérdeket szolgálja s hogy nem szegődik olyan érdekek, tőkecsoportok szolgálatába,, amelyek nem annyira a közérdeket, mint inkább a saját egyéni érdekeiket tartják szem előtt. T. Képviselőház! Nem akarok most bővebben kitérni a magyar sajtó működésére, nem akarok kitérni arra, hogy a magyar sajtó kiállítás, tartalom, irodalmi színvonal, ízlés, tájé kozottság és megbízhatóság tekintetében bátran kiállja a versenyt bármely nyugati nagy kultúrnép sajtójával. Nem akarom összehasonlítani a magyar sajtót egyik környező ország sajtó jávai sem, mégpedig azért, mert Ausztriát kivéve, messze felette áll a magyar sajtó minden más környező ország sajtójának, sőt nemcsak a tízmilliós népek, hanem a húsz-harmincmilliós népek sajtójának is. (Erődi-Harrach Tihamér: Miért Ausztriát kivéve? A magyar sajtó jobb, mint az osztrák!) Rátérek arra is. Én bátran oda merem állítani a magyar sajtót tartalom, irodalmi színvonal, ízlés és megbízhatóság tekintetében egy hetvenmilliós nagy kultúrnépnek, a német népnek sajtója mellé, beleértve Ausztriát is, mert akármelyik budapesti nagy lap, megvallhatjuk minden dicsek vés nélkül, különb, mint akár a legelterjedtebb, legismertebb német nagy lap, a Berliner Tageblatt. Nem akarok kitérni a magyar sajtónak arra a működésére sem, amelyet különösen a háborúutáni időben kifejtett, nem akarok kitérni arra, hogy a magyar sajtó volt az, amely megelőzve a. világ minden más sajtóját és minden legyőzött nép sajtóját, legelőször állt a revízió szolgálatába. Nem anyagi érdekekért tette, hanem anyagi áldozatokat hozott. Köztud omásti az, hogy az utódállamok azt a sajtót, amely állandóan napirenden tartotta a revízió kérdését, nem engedték be a területükre, arra a területre, ahol... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Mojzes János: ...négymilliót kitevő magyarnyelvű és magyar nyelven olvasó közönség olvashatta volna ezeket a lapokat és előfizethetett volna rájuk. Ha más egyébért nem is, de már csupán azért a hallatlanul nemes és önzetlen szolgálatért, amelyet^ ez a magyar sajtó tisztán a maga emberségéből, minden anyagi érdek nélkül, sőt anyagi áldozatot hozva, végzett és végez állandóan, megérdemelné ez az igazán derekas, kiváló és pótolhatatlan munkát végző magyar sajtó azt, hogy a kormány ezt a sajtót minden tekintetben megbecsülje és támogassa és ne tegyen olyan intézkedéseket, amelyek ezt a kiváló sajtót létalapjában támadják meg. Elnök: Ismételten kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét befejezni. Mojzes János: Rögtön befejezem. T. Képviselőház! A magyar újságírói kar