Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-271
Az országgyűlés képviselőházának 271. hoz, vagy a gyárba, vagy az irodába és folytatja azt a munkát, amelytől elhívta a közbizalom. • Hajlandó tovább dolgozni, hajlandó átengedni a helyét másoknak, akár 16 napig tartott a dicsőség, mint Cincinnatusé, akár 16 hétig, vagy 16 évig. Mi csak addig ragaszkodunk a helyhez, amíg bennünket ide a közbizalom köt és ideszólít. Nem egyéni, nem szubjektív, nem önérdek. Amidőn megállapítjuk azt, hogy mi politikai pályánknak végén nem keressük a politikai jutalmakat, a jól dotált stallumokat, mi nem akarunk főispánok lenni, sem vezérigazgatók, sem kormánybiztosok, sem egyéb olyan urak, akik politikai pályájuk végén bevonulnak valamilyen zsíros közgazdasági állásba ... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Propper Sándor: Rögtön befejezem. Ennek alapján megállapítjuk azt, hogy a választójog a becsületes, demokratikus parlamentarizmus nem nekünk hanem az országnak kell. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Miután a levegő tele van fenyegetésekkel, részben tele van ígéretekkel, uszításokkal és ugratásokkal, ezzel szemben mi azt mondjuk, t. Képviselőház, hogy az ígéreteknek nem hiszünk, mert nem hihetünk, mert egyet sem váltottak be, — a fenyegetésektől nem félünk, az ugratásoknak nem ülünk fel. Ezen az alapon a költségvetést nem fogadom el. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? :'• Petrovics György jegyző: Östör József! (Buchinger Manó: Most kérünk szavazást! Nagy többségben vagyunk. —• Elénk derültség a bal- és tfzélsőbaloldalon. — Kálmán István: Kivételesen! — Buchinger Manó: Itt is, az országban is!) Östör József: T. Képviselőház! Nem akartam felszólalni a költségvetési vitában, fel sem iratkoztam, azonban őszintén szólva, amikor az előttem szólott Propper képviselő úr beszédét hallottam és különösen beszédének elejét, továbbá a végét, amelyben politikai vonatkozások voltak, és amelyben apoteózis volt, vagy mondjuk, egészen reálisan egy mentegetődzés volt a Károlyi-kormány számára, {Zajos ellenmondásak a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Nekünk nem kell mentegető dznünk. Nem vagyunk mi panamisták!) nem tudtam ellenállni annak, hogy mégis felszólaljak és nagyon röviden válaszoljak neki. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Östör József: Amennyiben tehát, felszólalásom az igen t. szociáldemokrata pártnál nem fog tetszésre találni, méltóztassanak azt kizárólag Propper képviselő úrnak tulajdonítani, ha pedig a másik oldalon tetszésre fog találni, (Buchinger Manó: Az a kisebbség! Az nem dönt.) köszönjék meg Propper képviselő úrnak, hogy ő kicsiklandozta belőlem ezt a felszólalást. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) A képviselő úrnak a Károlyi-kormányra vonatkozólag álláspontja az volt... (Farkas István: A legbecsületesebb kormány volt. Tíz év alatt nem volt olyan miniszterelnökünk!) Elnök: Csendet kérek! Östör József: Mi egészen nyugodtan meghallgattuk Propper képviselő urat egy órán keresztül, méltóztassék tehát engem is csupán 15 percig meghallgatni. (Peyer Károly: Hányan hallgatták? Ketten? — Derültség a baloldalon. — Farkas István: Nagyon szívesen! Egy egész KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXII. ülése 193% május 3-án, csütörtökön. 151 óráig!) Látom, (f milyen nyugodtan hallgatnak. A képviselő úrnak a Károlyi-kormányra vonatkozó álláspontja a következő volt: a Károlyi-kormány csupán 141 napig volt uralmon, ennekfolytán ez alatt a rövid idő alatt nem tudta kifejteni mindazt, amit kifejthetett volna, vagy amit kifejteni akart és így a Károlyikormányról nem lehet teljesen helyes és igazságos elítélő véleményt alkotni. Azt hiszem, jól értettem, a képviselő úr felszólalását. Kutassuk tehát, hogy a Károlyi-kormány miért volt csupán 141 napig uralmon és miért nem választatott azzal a választójoggal, amelyet egyébként rendeletileg életbeléptetett. A Károlyi-kormány azért volt csupán 141 napig uralmon, mert saját maga átadta az uralmat a kommunizmusnak. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ennek folytán nem elég egy bizonyos tényt állítani, hanem ennek a ténynek ki kell kaparászni a valódi okát. (Farkas István közbeszól.) Elnök: Kérem Farkas István képviselő urat, maradjon csendben! Östör József: Azt mondta az egyik szociáldemokrata képviselő úr, hogy azért nem akart a Károlyi-kormány az általános, egyenlő és titkos választójog alapján választani, mert nem akart 15 vagy 16 vármegyével választani. (Peyer Károly: Mert ezzel elismerte volna a határokat! — Sztranyavszky Sándor: Talán indokolt volna meghallgatni a képviselő urat! — Nagy zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Sztranyavszky Sándor: A legkevesebb, amit joggal elvárhatunk, az, hogy meghallgatják a szónokot! — Zaj a szélsőbaloldalon.) östör József: A szociáldemokratapárt jelenlegi magaviselete teljesen emlékeztet a Károlyi-kormánynak vagy pártnak magaviseletére, (Farkas István: Tudja, mert kormánybiztos volt!) mert nagyon jól emlékszem arra, hogy amikor a jobboldali pártok nevében gyűléseket akartunk tartani és fel akartunk szólalni, akkor a szociáldemokraták megjelentek és egyszerűen nem engedtek beszélni bennünket. Méltóztassanak legalább ebből az ideológiából kijönni. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Az az érv, amelyet egyik szociáldemokrata képviselő úr mondott, nevezetesen, hogy a Károlyi-kormány nem akart 15 vármegyével választatni... (Peyer Károly: Ez az igazság! — Ellenmondások a jobboldalon. — Nagy zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ügylátszik, igazolni akarják, hogy csak hat képviselő jelenlétében lehet csendesen tárgyalni. östör József: Ha önök, pardon, ha az akkori szociáldemokratapárt nem adta volna át a kommunistáknak az uralmat, hanem mint más legyőzött államokban történt, ahol a kommunizmus szintén felütötte fejét, bátran és határozottan szembeszállott volna vele és mindent elkövetett volna, hogy a kommunizmust megakadályozza— (Peyer Károly: Csakhogy ott előzőleg már tényező volt! — Zaj és közbekiáltások a, szélsőbaloldalon.) Malasits t. képviselő úr legalább olyan jól tudja, mint én, hogy milyen politikai törekvések voltak Németországban és hogv hogyan törték ott le a kommunizmust. Tehát az a történeti igazság, hogy ha a Károlyi-kormány, amelynek főtámas%a a szociáldemokratapárt volt, csak olvan rövid ideié* volt uralmon, ennek maga a Károlyi-kormány volt az oka. ' Ezeket tartottam szükségesnek a történeti 21
