Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-271

150 Az országgyűlés képviselőházának 271. nem törődik a tisztviselőkkel, nem törődik azzal, hogy mi lesz a szukkreszcenciávai, nem törődik azzal, hogy egy egész új magyar generáció áll itt az élet előtt teljesen reménytelenül, minden sorompó le van eresztve, mindenütt ott áll előtte a tilalomfa, a termelés egész területéről száműzve van, de a nagy agráriusoknak van 175 millió pengő a bolettán, a moratóriumon és egyéb különböző támogatásokon kívül. (Farkas István: A csecsemők éhen halnak, de a tízezer holdak támogatást kapnak!) Felmerül a kérdés, honnan származik ez az abszolúte antiszociális gondolkozás, miért éppen Magyarország a legantiszoeiálisabb állam, miért éppen a magyar dolgozó nép a legelhanyagoltabb és a legelhagyatottabb népe a világnak? Megvan rá a válasz, a magyar álparlamentarizmusban. Nem lehet mással felelni rá, nem lehet más magyarázatát találni, mint azt, hogy a kormány és a törvényhozás többsége foglya a kapitalizmusnak, (Farkas István: És a feudalizmusnak!) foglya a kapitalizmus minden rétegének, nem tud cselekedni, azt kell cselekednie, amit a nagykapitalizmus kíván és parancsolj mert nem áll demokratikus törvényhozás a rendelkezésére, olyan törvényhozási apparátus, amely független, amely tehát bátor és gerinces, amelynek szükség esetén volna bátorsága és gerince szembeszállani a termelő és vagyonos osztályok túlköveteléseivel. amely merne állást foglalni és amelynek ebben az özönvízben volna bátorsága szigetecskéket létrehozni a földokló dolgozó termelők számára. Olyan törvényhozásra volna szükség, amely ellensúlyozná a nagybirtok és a nagytőke falánkságát, amely, hogy nincs meg, — ezt egyenesen és nyersen meg kell mondani — a kormány hibája és bűne. Azért nem tartottuk mi Bethlen Istvánt államférfiúnak, hanem csak politikusnak, mert nem látta be a dörömbölő szükségességet. Jó taktikus-politikus lehetett, de államférfiú nem volt, mert különben meg kellett volna időben teremtenie a demokratikus kormán yzùüt, hogy megkapja a maga számára azt az ellensúlyt, amelyre szüksége van a kapzsi nagytőkével szemben. Mert amikor a nagyagráriusok túlkövetelésekkel állanak elő, amikor a kartellek indokolatlan áremeléseket hoznak létre, amikor a különböző termelési tőkecsoportok túlkövetelésekkel állanak elo, akkor a kormánynak, ha volna demokratikus parlament, igenis módja volna rámutatni erre és azt mondani, 'xOgy ez jogtalan, ez túlhajtott követelés, nem akarom, nem is tudom megcsinálni, mert ott van a parlamentben az én ellenzékem, amely tudja azt, hogy ezek a követelések csak a közérdek rovására teljesíthetők, így természetesen foglyává válik a ka.pitalizmusnak, mert nem hiyatkozhatik a nép gyökereiből származó törvényhozásra, amely szükség esetén tud ellenállani és tud túlkövetel éseket visszaverni. Itt a politika kapcsolódik bele a gazdasági életbe és a szociális pro1 blémákba, mi azonban erről nem tehetünk. Nekünk ma is az a felfogásunk, hogy ha vannak is olyanok, akik azt hiszik, hogy ez ma nem aktuális, az első tennivaló mégis a demokratikus parlament megteremtése volna: titkos választójog, tiszta választások alapján, új és gerinces népparlament. Magyarországon végre ezekben a zavaros, válságos és változatos időkben le kellene zárni a választójogi taktikázásokait, be kellene szüntetni a népakarat állandó meghamisítását. Ha ülése 193A május 3-án, csütörtökön. azt mondják, hogy ez nem időszerű éppen ma, azért, mert Európa néhány államában a parlamentarizmus válságba került és felborult, mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy igenis sokkal időszerűbb, mint bármikor azelőtt volt. Most volna igazán időszerű és fontos áttérni az. igazi parlamentarizmusra, belső és külső okokból. Belül rendet, nyugalmat, megnyugvást és jólétet lehetne teremteni, munkát és kenyeret lehetne adni a munkára és kenyérre áhítozó tömegeknek, meg lehetne szerezni a nagy demokratikus népek bizalmát és rokonszenvét Magyarország számára, mert azt hiszem, hogy végeredményben mégsem a kis Ausztria, mégsem az izolált Németország fogja eldönteni a világ sorsát, hanem a demokratikus nagy vezető államok és népek. Igenis mosit kellene megmutatni, hogy itt. Európa keletén él egy nép. Mindig azt mondják, hogy ezeréves alkotmánya, ezeréves parlamentarizmusa van a magyar népnek, de ebből nem sok haszna volt; most kellene rámutatni, hogy ez a nép igenis hajlamos a haladásra, ez a nép akarja a fejlődést, akar előremenni, akarja a demokráciát és bele akar kapcsolódni a művelt népek fejlődésének menetébe. T. Képviselőház! A revízió kérdésére nézve sem volna valami közönyös dolog a választójog becsületes megoldása, mert átalakíthatná vonzóerővé a mai magyar belpolitikai viszonyok politikai szempontjából, gazdasági szempontból, mondhatnám erkölcsi szempontból, a közszabadságok szempontjából taszító erőt. Ezt az erőt át lehetne alakítani vonzó erővé és ezzel közelebb lehetne jutni a revízió kérdéséhez anélkül, hogy magát a lényeget akár csak érintenők. Az elszakított részek lakosságára, az elszakított részek lakosságának hangulatára igen jótékony hatással volna az, ha a kormány végre tudna szakítani az ellenforradalmi antidemokratikus! kormányzati módszerekkel, s rátérne egy igazán európai értékű és értelmű parlamentarizmusra. Nagyon szeretném, ha elhinnék nekünk azt a mi Őszinte kijelentésünket, hogy nem hazabeszélünk. Tessék elhinni, t. Képviselőház, hogy mi, a szocializmus és a íszociáldemokraítapárt jelenlegi vezetői nem a magunk érdekében beszélünk. Ha ezt el tudnák hinni, úgy, ahogy mi azt mondjuk, őszintén és becsületesen, máris közelebb kerülnénk a kérdés megoldásához. Mi a szocializmus és a szociáldemokratapárt jövőjét nem féltjük, sohasem féltettük. Amint beszédem elején mondottam, ezt « történeti fejlődés fogja elintézni és szerintünk jól fogja elintézni. Ismerjük Pascalnak azt a mondását, hogy boldogság olyan viharvert sajkán hajózni, amelyről tudjuk, hogy nem süllyed el. Mi látjuk a vihart, hányódunk a vi haron és biztosan tudjuk, hisszük és hirdetjük, hogy ez a hajó, a szocializmus hajója nem süllyed el. A magunk egyéni jövőjével sem törődünk. Sohasem törődtünk. Akik netalán azt hinnék, hogy mi az igazi parlamentarizmussal, a titkos választójoggal bizonyos xn;nsdátumbiztosításra törekszünk, azoknak azt mondjuk, nem, nem, t. Képviselőház, nem, nem, t. kormány. Minden szocialista vezetőember kalkulációjában benne van a ko?k ázat viselése és_ vállalása. Minden szocialista vezetőember tudja azt, hogy esetleg börtön, az internáló tábor, a szenvedés, a megaláztatás az ő bére azért, amit művel. Minden szocialista vezetőben benne van azonkívül Cincinnatus tulajdonsága: ha kell, visszamegy az eke szarva-