Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-271

124 Az országgyűlés képviselőházának 27 Házban, mint az ország közvéleményében — úgy látom — egészen csekély kivételektől el­tekintve, teljesen ugyanaz az irány alakult ki. Azt hiszem, kétségtelen azonban az is, hogy • nagyfontosságú külpolitikánk eredmé­nyessége, vagy eredménytelensége kérdésében az, hogy azok mögött, akik külpolitikánkat irányítják, egy anyagilag teljesen leromlott, vagy pedig egy életképes nemzet áll-e? (Ügy van! Ügy van! balfelőL) Éppen ezért elsősor­ban gazdasági kérdésekkel kívánok foglalkozni, (Helyeslés balfelőL) ott is főképpen azokkal a kérdésekkel, azokkal a mindennapi kenyér­kérdésekkel, amelyek a mi földmívelő lakos­ságunkat közelről érintik. Én ott élek közöt­tük, látom nyomorúságukat, látom azt az élet­halálvergődést, amelyben most vannak. (Ügy van! Ügy van! balfelőL) Ká kívánok mutatni az orvosságra is, hogy miként képzelem ezek­nek a bajoknak orvoslását, természetesen min­dig szem előtt tartva, hogy csak olyan orvoslást követelhetek, amely lehetséges, mert én de­magógiának tartok minden olyan követelést, amelyet teljesíteni nem lehet, sőt demagógiá­nak tartok minden beválthatatlan ígéretet is. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon. — Kassay Károly: Például a telepítésnél a falvakat, amelyek a holdban vannak! — Kál­mán István: Ez nem demagógia, ez nemzet­építő munka!) Nagyon sajnálom, hogy évről évre ismétel­ten, úgyszólván ugyanazokkal a bajokkal és megállapításokkal kell jönnünk nekünk agrá­roknak, mert azok orvoslása, annak ellenére, hogy számtalan ígéretet kaptunk, nem történt meg. Annak ellenére, hogy a t. kormány hi­vatalba lépésekor felvette úgyszólván egész agrárprogrammunkat a maga munkatervébe, mégsem valósította meg azt. Megengedem, hogy nem tudta megvalósítani, de miért nem tudta? Azért, mert nem bírt a nagyiparnak és a nagytőkének elképzelhetetlen mértékben megnőtt hatalmával és azzal szemben teljesen tehetetlennek bizonyult. De nem tudta meg­valósítani azért sem, mert megakadályozták az orvoslást, sokszor egyéni érdekek, egyéni as­pirációk, az opportunizmus, sokszor pedig a pártérdek felülkerekedése. (Ügy van! Ügy van! balfelőL) De megakadályozta nem kis mérték­ben az is, hogy törvényhozók ülnek, ott ezek­nek a vállalkozásoknak az igazgatóságában és így ezektől a vállalkozásoktól feltétlenül füg­genek is. (Ügy van! Ügy van a baloldalon. — Kálmán István: Ez már nem tárgyilagos bí­rálat!) Méltóztassék megcáfolni, akkor el fo­gom ismerni, hogy nem tárgyilagos bírálat. Mihelyt méltóztatik engem arról meggyőzni, hogy nem így van, el fogom ismerni. Ezért — mint Tyler megállapítja - ez a kérdés a magyar helyzet leggyengébb pontja és a gazdasági romlás rohamléptekkel halad tovább s a mi földmívelő lakosságunk és az azzal egysorban élő kisiparos és kiskereskedő osztályunk feltartóztathatatlanul pusztul­Ha pedig méltóztatik talán kételkedni állí­tásaimban, méltóztassék megfigyelni, nem ré­gen éppen egy elsőrendű statisztikusunk és gazdasági írónk konstatálta azt, hogy a mező­gazdaság hozadéka az utolsó három esztendő alatt — ebbe az időszakba esik ennek a kor­mánynak a működése is — 2147 millió pengőről 966 millió pengőre csökkent. Azt hiszem, ehhez nem kell több magyarázat, t. képviselőtár­saim. Mi évek óta azon dolgozunk, hogy ha már . ülése 193% május 3-án, csütörtökön. termeivényeink árát nem tudjuk legalább a termelési költségekre hozni, akkor legalább! tegyük a termelést olcsóvá, hogy a gazda élni tudjon. Es mi történt'? Az, hogy az agrár-olló, mióta a t. kormány hivatalba lépett, óriási mértékben, soha nem látott mértékben tágult tovább. Állítja a t. kormány, állítják az ő vidéki agitátorai, élharcosai és jólfizetett párttitká­rai, hogy a kormány a kartellekkel máris el­bánt. Hát t. kormány, én ezt nem látom, mi gazdák ezt egyáiltalán nem érezzük, (vitéz Ke­nyeres János: Senki sem állítja ezt!) Bizonyí­tom, t. képviselő úr, ha méltóztatik kívánni, írásban, beszédekkel, vagy méltóztassék a Ház naplóit is megnézni: ezt szokták állítani. Ez­zel szemben vagyok bátor rámutatni nem a magam tapasztalatára, hanem a hivatalos sta­tisztikai kimutatásokra, amelyeket a Statiszti­kai Hivatal állított össze két legfőbb termé­nyünk, a búza és a rozs árhelyzetére vonat­kozólag. A 78 kilogrammos búza ára 1913-ban 25*84 pengő volt, míg abban az évben, amikor a kormány hivatalba lépett, 14'83 pengő, most március végén pedig már csak 10'15 pengő. Ez­zel szemben a rúdvas ára, amely nekünk min­dennap szükséges, 1933-ban 29 pengő volt és most márciusban szintén 29 pengő az ára. Ezek a nagykereskedelmi árak. A rozs ára 1913-ban 20'65 pengő volt, 1933-ban, a kormány hivatalbalépésekor 7*48 pengő, most pedig 5*15 pengő. Ezzel szemben a barna szén ára, amire mindig hivatkozni méltóztatnak, ugyanaz ma­radt, 1932-ben 3*22 pengő volt és most szintén 3*22 pengő. Tudnék még pár példát felemlíteni, de most tisztán csak arra térek ki, hogy a t. kor­mány hivatalbalépésekor mi volt az ár, és mi az ár ma. Vagyok bátor rámutatni, hogy a Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 1444 to­jás ára —• nem tudom, hogy miért 1444 tojást vesz alapul — 1933-ban 96*46 pengő volt, most pedig 60*43 pengő, tehát ennek az ára is óriási mértékben esett. Az épületfa ára volt 39 pengő, most 43 pengő 50 fillér. Ez mind azóta követ­kezett be. mióta a kormány hivatalban van. De legérdekesebb a korpa kérdése. A korpa tudvalevőleg azokból a terményekből készül, — búzából és rozsból — amelyeknek az ára roha­mosan, rettenetesen esett. A korpa ára 6 pengő 10 fillér volt 1933-ban, most pedig 8 pengő 45 filler. Azt hiszem, t. Ház, hogy ez mindent megmagyaráz, (vitéz Kenyeres János: Olyan cikkek nincsenek, amelyeknek emelkedett az ára?) Vannak, de ezek között olyanok, ame­lyekre folyton szükség van a gazdaságban, nincsenek. Menjünk tovább. A bőrkartel csak legutóbb is 30%-kal emelte az árakat. Azután az egyik legnagyobb, legtekintélyesebb lapunk, amely egyáltalában nem nevezhető agrárlapnak, a kö­vetkezőket mondja (olvassa): »A brit biroda­lomban a textilkonjunktúra már 1932-ben kez­dődött, de azért az 1931 óta számított emelke­dése csak 10% körül van a mi 40%-unk mel­lett.« Nálunk tehát az utolsó két esztendőben 40%-kai emelkedett a textiláruk ára. Petro Kálmán t. képviselőtársam mutatott rá egy interpellációjában a rézgálickartel ga­rázdálkodására, és szerencse, hogy rámutatott és éber volt, mert annakfolytán sikerült meg­akadályozni a tervezett merényletet. Ami Fenyő Miksa t. barátomnak a kartel­kérdésről mondott beszédét illeti, én nagyon szívesen szögezem szembe az én adataimat

Next

/
Oldalképek
Tartalom