Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-271

Az országgyűlés képviselőházának 271. ülése. 1934. évi május hó 3-án, csütörtökön, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgya : A magyar állam költségvetése az 1934-35. számadási évre. (Általinos tárgyalás.) Felszólaltak : Bánó Iván, Lázár Miklós, Mezey Lajos, Farkasfalvi Farkas Géza, Brogli József, Grige.r Miklós, Farkas Gyula, Propper Sándor, Östör József, Homonnay Tivadar. — Bánó Iván beszédében üdvözölte a karzaton megjelent török képviselőket. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Farkasfalvi Farkas Géza személyes kérdésben szólt. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak: Fabinyi Tihamér, Imrédy Béla, Kánya Kálmán, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc. (Az ülés kezdődik délután í óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom, A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Frey Vil­mos jegyző úr, "a javaslatok mellett felszólaló­kat jegyzi Herczegh Béla jegyző úr, a javasla­tok ellen felszólalókat pedig Petrovies György jegyző úr. Napirend szerint következik az 1934—35. évi állLami költségvetés folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Bánó Iván képviselő úr, aki beszédének elmondására előző ülésün­kön halasztást kapott. Bánó Iván képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Bánó Iván: Mélyen t. Ház! Engedtessék ínég, hogy Farkas Tibor képviselőtársam beszé­dere — politikai nyilatkozataira — ne reflek­táljak, csak arra az egy kijelentésére tegyek pár megjegyzést, hogy ma az országban nagy a nyomorúság. Mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy a nyomorúság minket, gazdákat, mind­nyájunkat egyenlően sújt. (Ügy van! jobbfelől.) Ennek minden tekintetben Trianon az oka. Mi, gazdák, tőlünk telhetőleg minden erőnkkel küzdünk azért, hogy az országot előre vigyük és a kormány is azon igyekszik, hogy a bajo­kon segítsen. Engedtessék meg, hogy itt kitérjek a hadi­kölcsönökre is, amelyek a szegény néposztályt sújtják a legjobban. A hadikölcsönsegélyezésbe egy anomália csúszott be. (Lázár Miklós: Két millió van felvéve!) Es pedig az, hogy min­denki, akinek 5000 koronán felüli hadikölosöne van, segélyben részesülhet akkor, ha a létmini­muma nines meg. Itt le kell szögeznem azt, hogy a létminimumot 1500 pengőiben, illetőleg 700-ban, a gyermeknél pedig 300-ban szögezték le s ugyanakkor a 30 holdnál nagyobb birtok már nem kaphat segélyt. Véleményem szerint egy 30 holdas kisembernek 2000 pengő jöve­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXII. demie nincs. Most jön a másik kategória, amely szerint azok közül, akik 5000 koronánál keve­sebbet jegyeztek; csak azok kaphatnak segélyt» akik mindenképpen rá vannak szorulva. A létmi­nimumot itt 13 holdban állapítja meg a rendel­kezés, amely szerint az,, akinek 4800 korona hadikölesöne és 14 holdja van, már nem kaphat segélyt, de az, akinek 5100 értékű íhadikölcsön­kötyénye és 22 vagy 29 hold földje van, még segélyben részesülhet. A cselédekre vonatkozólag azt mondja a ren­delkezés, hogy a cseléd el van látva, tehát se­gélyben nem részesülhet, csak akkor, ha 5000 koronán felüli összegben jegyzett hadikölcsönt. A 2000 koronán aluli összegben hadikölcsönt jegyzettekre azt mondja á rendelkezés, hogy az ilyenek csak akkor kaphatnak segélyt, ha tel­jesen vagyontalanok, teljesen ellátatlanok. Egy dologra akarom felkérni evvel kapcsolatban a mélyen t. 'belügyminiszter urat. Tudom, hogy a miniszter úr megértéssel viseltetik ebben az irányban és hogy mindent elkövet arra, hogy a hadikölcsönjegyzőkön segítsen és pedig meg­értéssel segítsen, de arra kérném Őt, hogy az 1000 koronán aluli összegben hadikölcsönt jegy­zett embereket, akik szegények, nyomorultak és rá vannak szorulva, valamiképpen egy­szersmindenkorra, a hadikölcsönök beszolgál­tatásának kötelezettsége mellett segélyezze. (Lázár Miklós: Helyes!) En nem valorizálni akarom ezeket a kötvényeket, mert csak az ős­jegyzőkre kérem ezt. Mert az ősjegyzők, akik száz meg kétszáz koronákat jegyeztek, a szá­juktól vonták azt meg és most rá vannak szo­rulva, hogy segélyezve legyenek. Nagyon jól tudom, hogy ez pénzbe kerül és hogy a költség­vetésben összesen csak 3 millió pengő van erre előirányozva és azután még külön 100.000 pengő. Sándor Pál t. képviselőtársam azt mondotta, hogy ez az állam becsületbeli tartozása. (Lá­zár Miklós: Az is!) Igen, de csak az ősjegyzők­kel szemben, (Lázár Miklós: Az természetes) mert azokkal szemben, akik haszonra, nyerész­kedési vágyból vették meg a nyomorult, baj­bajutott emberek hadikölcsönkötvényeit, az állam nem tartozik regarddal. (Lázár Miklós: Nem is kapnak egy vasat sem, csak az ősjegy­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom