Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-256

82 , Az országgyűlés képviselőházának , gazdák részére biztosíttatik-e az, hogy idő­veszteség és a szaktárgyakból már letett vizs­gák ismétlése nélkül szerezhessék meg a Jó­zsef nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetemen a 7. Vban felsorolt állások elnye­réséhez szükséges képesítést. Szükséges ennek a rendelkezésnek beillesztése ebbe a szakaszba azért, mert az eredeti szöveg szerint csakis az egyetemi fakultás oklevele képesít ezekre az állásokra, ennek megszerzése pedig a vizsgá­lat ismétlése esetén olyan idő- és anyagi vesz­teséggel járna, amely mindenkit arra kész­tetne, hogy az akadémiák helyett inkább az egyetemi fakultást látogassa. Hogy tehát ez meg ne történjék, szükséges, hogy rendelet állapítsa meg azt, hogy azok a gazdászok, akik akadémiát járnak, de viszont ezt a ké­pesítést meg akarják szerezni, időveszteség nélkül, s a vizsgák ismétlése nélkül szerezhes­sék meg az ebben a szakaszban jelzett okle­velet. A szakaszt egyébként elfogadom. Elnök: Szólásra következik! Takách Géza jegyző: Gallasz Ágost Rudolf! Gallasz Ágost Rudolf: T. Ház! A gazdasági szakoktatás fejlesztésének kérdése sohasem volt aktuálisabb, mint ma, amikor a gazdának nem elegendő, hogy csak gazdálkodni tudjon, hanem feltétlenül közgazdasági ismeretekre ia van szüksége. Súlyos gazdasági helyzetünk szükségessé teszi, hogy meglévő intézményein; ket tökéletesebbé tegyük és az azokban rejlő erőket újabb anyagi áldozatok nélkül céltuda­tosan kihasználjuk. Szakembereink már a múltban is foglal­koztak a gazdasági akadémiák és az egyete­mek harmonikus együttműködésének gondola­tával, így az 1912: XXXVI. te. 5. §-a alapján hozott ideiglenes szabályrendelet 78. §-a a kö­vetkezőket mondja (olvassa): »A pozsonyi tudományegyetem mennyiség-, természettudo­mányi, mezőgazdasági karának...« Elnök: Ha a képviselő úr módosítást vagy indítványt óhajt benyújtani, ez a házszabályok szerint már nem lehetséges, mert ezt az általá­nos vita megkezdése előtt kellett volna a kép­viselő úrnak megtenni. (Zaj. — Hegymegi Kiss Pál: De megfontolásba ajánlhatja!) Csendet kérek, képviselő urak. A képviselő úr a sza­kaszhoz hozzászólhat, ismétlem azonban, hogy módosítást vagy pótlást nem adhat be, mert ezeket a képviselő úrnak már az általános vita megkezdése előtt kellett volna benyújtania. Gallasz Ágost Rudolf: Arra kérem a mi­niszter urat, hogy ajánlja ezeket elfogadásra, (Zaj. — Friedrieh István: így már lehet! Min­dent meg lehet oldani!) hogy egy mondatot lenne kegyes hozzáfűzni a szöveghez. Az emlí­tett 78. § ugyanis a következőket mondja (ol­vassa): »A pozsonyi tudományegyetem meny­nyiség-, természettudományi, mezőgazdasági karának a mezőgazdasági szakokra kiterjedő része a magyaróvári gazdasági akadémia be­vonásával fog szerveztetni. Azokat a módosí­tásokat, amelyek ennek következtében a kar szervezetében szükségessé válnak, nemkülön­ben a kar e részének tanulmányi, vizsgálati és szigorlati rendjét a m. kir. földmívelésügyi miniszter egyetértésével kibocsátandó külön szabályzat fogja megállapítani.« T. Ház! A pozsonyi Erzsébet-tudomány­egyetem és a magyaróvári gazdasági akadé­mia között tehát a kapcsolatok már 1914-ben megindultak. Dr. Ereky István, dr. Tuka Béla és dr. Kiss Albert pozsonyi egyetemi tanárok jártak Magyaróvárra előadásokat tartani. Az volt a terv, hogy azok a gazdák, akik a gazda­6. ülése Ï9BU április 5-én, csütörtökön. sági akadémián jogi tanulmányokat is foly­tatnak, az oklevél megszerzése után Pozsony­ban két évig jogot hallgassanak, ami azután őket közigazgatási pályára is képesíti. Ha Tria­non közbe nem jön, akkor a pozsonyi egyetem és a magyaróvári gazdasági akadémia már két évtizedes együttműködésre tekinthetne vissza. Abban az időben, amikor ez a terv fel­vetődött, senkinek sem jutott eszébe a gazda­sági akadémiák alkonyáról írni vagy beszélni, mert mindenki egészen természetesnek találta, hogy a világhírű magyaróvári akadémia egyenrangú félként fog belekapcsolódni a kö­zös munkába. A pozsonyi terv felvetődése óta a helyzet lényegében megváltozott. A monarchia idejé­ben a mezőgazdasági termények elhelyezése nem okozott gondot és így a közgazdasági, ke­reskedelmi és szövetkezeti tudomány elsajátí­tásának nem volt különösebb jelentősége. Je­lenleg gazdasági helyzetünk megváltozott és így szakembereinknél kívánatos, hogy a jogi képzettség helyett inkább közgazdasági irány­ban képeztessenek ki. A kormány tervei a Jó­zsef nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem, valamint a gazdasági akadémiák kö­zötti kapcsolat kiépítésére nézve részleteiben még nem ismeretesek. Kétségtelen, hogy e ne­héz és bonyolult problémát úgy kell megol­dani, hogy ez ne jelentse a mezőgazdasági ter­melés, de főleg a mezőgazdasági tudomány fejlesztése körül elévülhetetlen érdemeket szer­zett gazdasági akadémiák alkonyát, hanem inkább azoknak létét, sőt speciális irányú fo­kozott fejlődését biztosítsa. Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerin­tem^ csak időleges lehet, mert kétséges, hogy agrárországunkban a Budapesten elhelyezett mezőgazdasági fakultás meg tud-e felelni- az egyre fokozódó és egyre szétágazó mezőgazda­sági művelés szellemi követelményeinek. Fel­tétlenül szükséges lesz a mezőgazdasági tudo­mány művelése érdekében, hogy a budapesti tudományegyetemmel egyenrangú vidéki cen­trumokat • létesítsünk a gazdasági akadémiák fejlesztésére. : A most szervezett kapcsolatok kiépítése esetén az akadémiák évtizedes tervei ismételten halasztást szenvednek, azonban ad­dig is biztosítanunk kell az egyetemek és az akadémiák között a harmonikus együttműkö­dést és nem szabad megengednünk, hogy ezt az együttműködést emberi önzésből vagy hiú­ságból származó akciók elgáncsolják. Már pe­dig, ha ez a 7. $ fenn fog állni, ez maga után fogja vonni a mezőgazdasági akadémiák el­sorvadását. Tarthatatlan helyzet lesz az, hogy a földmívelésügyi minisztérium főiskoláit vég­zett szakembereket a földmívelésügyi minisz­ter nem használhatja fel a mezőgazdasági ter­melés irányítására, mint gazdasági felügyelő­ket és szaktanárokat. Feltétlenül szükséges, hogy a gazdasági szakembereink elsősorban a gyakorlati tudományt sajátítsák el. S ha ez megtörtént, akkor a változott viszonyok mel­lett a szükséges közgazdasági tudományt a Jó­zsef nádor műszaki és gazdasági egyetemen szerezzék meg. De teljes mértékben csatlako­zom Pintér László képviselőtársamhoz, aki azt mondotta, hogy az akadémia elvégzése után az egyetemen a képzettség megszerzése feltétlenül időveszteség nélkül és vizsgák is­métlése nélkül történhessék meg. A vizsgák ismétlését elsősorban azért is el kell hagyni, mert a közgazdasági egyetem mezőgazdasági fakultása tanárainak sincsen más képzettségük» mint gazdasági akadémiai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom