Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-256

Az országgyűlés képviselőházának 256. De el kell hagyni azért is, mert ez időveszteséget jelentene a hallgatóknak, azoknak, akiknek ez alatt az idő alatt, amíg Pesten tartózkodnak, a közgazdasági tudományt kell elsajátítaniuk, nem pedig vizsgát ismételniük. Leghelyesebb volna, ha a 7. § egyáltalában kimaradna, mert ez csak megfosztja az akadémiákat az évszázadokon szerzett jogaiktól, a sérelmeket azonban nem orvosolja. Az oklevelek képesítését külön minősítési törvényben kellene szabályozni akkor, ha a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szabályrendeletei elkészültek és az akadémiákkal kapcsolatos működésük már ismeretes részleteiben is. Amennyiben a 7. | nem töröltetnék el, helyes volna a következő mondatot a 7. §-ba beilleszteni (olvassa): »Az akadémiát elvégzett okleveles gazdák részére külön rendelet fogja biztosítani azt, hogy időveszteség és a szaktárgyakból letett vizsgák megismétlése nélkül szerezhessék meg a József Nádor Műszaki éh Gazdaságtudományi Egyetemen a 7. §-ban felsorolt állások betöltéséhez szükséges képesítést.« Szükséges ennek a mondatnak beillesztése azért is, mert az eredeti szöveg szerint csak azok képesíttetnek ezekre az állásokra, akik az egyetemi fakultáson szereztek oklevelet, márpedig újabb vizsgák letétele a hallgatók, aa ifjúság részére csak újabb anyagi áldozatokba fog kerülni. Erre pedig semmi szükség sincs a mai világban, annál kevésbbé, mert, mint mondottam, a közgazdasági egyetem jelenlegi tanárainak is —a mezőgazdasági fakultáson — csak gazdasági akadémiai végzettségük van. Feltétlenül el fog néptelenedni a mezőgazdasági akadémia, mert még a földbirtokosok fiai is inkább az egyetemre iratkoznak be, hiszen különösen ma senki sem tudja, meddig jelent megélhetést a földtulajdon és inkább az egyetemre megy az ifjú, mint az akadémiára, mert egyetemi végzettséggel biztosítva van az is, hogy mint hivatalnok állásban elhelyezkedhetik. A régi minősítési törvény hatálya 1936. évi december 31-ig terjed. Azok az ifjak, akik a gazdasági akadémiára beiratkoztak, abban a tudatban iratkoztak be oda, hogy ez képesíti őket mindazokra az állásokra, amelyek eddisr a gyakorlatban előttük nyitva voltak, de diplomájukat pedig csak 1936-ig tudják megszerezni. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Senki feljegyezve nincs! Elnök: Senki feljegyezve nem lévén és minthogy szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A kultuszminiszter úr kíván szólani. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Képviselőház! Pintér László és Gallasz Ágost Rudolf képviselőtársaimnak a gazdasági akadémiák vejeimében elmondott beszédeire vonatkozólag megjegyzem, hogy a legcsekélyebb szándék sincs sem bennem, sem a kormányban, hogy a gazdasági akadémiákénak bárminő jogát, okleveleik képesítő hatályát, a hallgatóknak bárminő szerzett jogát a jövőben érinteni kívánjuk. Csupán azt akarja a jelen törvényjavaslat a két intézmény kooperációjával biztosítani, hogy azok a kiváló képzettségű fiatal gazdák, akik ezeken a gazdasági akadémiákon kitűnő vagy jeles eredménnyel végeztek, bizonyos plusz-ismereteket szerezhessenek az egyetem mezőgazdasági fakultásán. Vagyis meglesz az összeműködés a mezőKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ XXI. ülése 1934- április 5-én, csütörtökön, 83 gazdasági fakultás és az akadémiák között olyképpen, hogy az egyetem minden mezőgazdasági hallgatója az első évet s néhány gyakorlati hónapot kinn fog tölteni az egyik gazdasági akadémián, a többit a negyedik, illetőleg ötödik esztendőig — mert kilenc szemeszterről van szó — itt a budapesti egyetem gazdasági fakultásán, és viszont, akik ott végeztek a gazdasági akadémián és kitűnő, vagy jeles képesítést szereztek, t ottani diplomájuk megszerzése után itt kiegészíthetik ismereteiket és (megszerezhetik a legmagasabb mezőgazdasági képesítést, a doktorátust is. Nincs tehát arról szó, hogy a két intézményt egymással szembehelyeznők, sőt inkább a két intézmény . együttműködését, kooperációját akarjuk biztosítani és tanulmányi rendjük közelebbhozásával, sőt merem mondani, egységesítésével a két gazdasági képzést, a gyakorlatibb irányú akadémiai és az elméleti irányú egyetemi mezőgazdasági képzést a tökéletesedés felé kívánjuk vinni. Méltóztassék ^megnyugodni ennek a törvényinek intézkedéseiben. A tanulmányi rend keretében, amelyet a földmívelésügyi miniszter úrral és szakközegeivel teljes egyetértésben kívánunk kidolgozni, ez mind teljesen ki fog domborodni és teljes megnyugvására fog szolgálni a gazdasági akadémiák tanári karának, a hallgatóinak és igen hálás volt hallgatóiknak. Ami Vázsonyi képviselő úr javaslatait^ illeti, hogy t. i. a szakasz 3., 4. és 5. bekezdései töröltessenek, ehhez, sajnos, nem járulhatok hozzá, mivel ezek szükséges intézkedések, amelyeket bizonyos állásokra való képesítő hatály tekintetében meg kell tennünk. Nevezetesen a törvényjavaslat a jövőre nézve némely mezőgazdasági igazgatási állásokat elvon a gazdasági akadémiáktól, vagyis gazdasági akadémiai oklevéllel nem lehet bizonyos magasabb kvalifikációt, tudományos képesítést követelő állásokhoz jutni, hanem csupán az egyetemen szerzett mezőgazdasági oklevéllel, vagy^ mezőgazdasági doktori oklevéllel. Ilyen állások lesznek például a kísérletügyi intézményeknél vagy a gazdasági szakiskoláknál vannak. Lehetőséget kívántunk azonban adni, éppen a gazdasági akadémiák hallgatóinak érdekében arra, hogy az olyan gazdasági akadémiát végzett fiatalemberek, akik azonfelül még elvégzik a jogi, vagy technikai, vagy bölcsészeti karokat, megszerezhessék a képesítést ezekre az állásokra, amelyekre egyébként csak mezőgazdasági doktorátus vagy mezőgazdasági egyetemi diploma képesítene. A javaslat vonatkozó részeinek törléséhez ezért nem járulhatok hozzá. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A szakasz eredeti szövegével szemben áll az előadó úr indítványa és Vázsonyi János képviselő úr törlési indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, határozat alá bocsátom az előadó úr javaslatát, Vázsonyi képviselő úr javaslatával szemben. Kérdem tehát a t. Házat, el méltóztatnak-e fogadni az eredeti szöveget, szemben az előadó tir indítványával és Vázsonyi János képviselő úr törlési indítványával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el. Most kérdem, el méltóztatnak-e fogadni az előadó úr indítványát, szemben Vázsonyi kép13