Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-256

Az országgyűlés képviselőházának 256. tény is, hogy az egyesülő főiskolai intézmé­nyek között a közgazdaságtudományi kar hall­gatóinak létszáma jóval felülhaladja bárme­lyik, a fúzió által összevonandó intézmény hallgatóinak létszámát. Tisztelettel várom erre vonatkozólag a kul­tuszminiszter úrnak megnyugtató kijelentését, annál is inkább, mert az általános vita során egy közbeszólásban már ilyértelmű elhatáro­zásának adott kifejezést. Egyebekben teljes egészében magamévá te­szem a Sándor Pál képviselőtársam által be­terjesztett módosítást és kérem, hogy azt elfo­gadni szíveskedjenek. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Nincs feliratkozva senki. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezá­rom és a tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom. Következik a határozathozatal. A 2. § két bekezdésből áll. Az 1. bekezdés eredeti szövegével szemben áll Petrovácz képviselő úr indítványa. Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni Petrovácz Gyula képviselő úr indít­ványával szemben, igen vagy nem? (Nem!) Akkor tehát határozatként mondom ki, hogy Petrovácz Gyula képviselő úr indítványa fogadtatott el. A 2, bekezdés eredeti szövegével szemben áll Sándor Pál és Vázsonyi János képviselő urak törlési indítványa. Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szőve get elfogadni, szemben Sándor Pál és Vázsonyi János képviselő urak törlési indítványával, -igen vagy nem? (igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Van még két pótlást célzó indítvány. Az előadó úr indítványoz egy pótlást. Kérdem, méltóztatnak-e azt elfogadni? (Igen!) Ha igen, azt elfogadottnak jelentem ki. Vázsonyi János képviselő úrnak van egy pótlást célzó alternatív indítványa. Kérdem, méltóztatnak-e ezt az indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az indítványt elutasította. Áttérünk a 3, §-ra. A jegyző lír szíveskedjék Rizt felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa a törveny­jataűat 3. §-át): Vázsonyi János! Vázsonyi János: T. Képviselőház! Az ere­deti szöveg helyett tisztelettel kérem a követ­kező szöyeg beiktatását (olvassa): »Az egyes» tudománykarok belügyeikre nézve egymástól független egyenjogú önálló testületekként mű­kőidnek önmaguk által évenkkit választott dé­kánjaik elnöklete alatt. Az egyetemi tanács hatáskörébe az egyetem általános igazgatása és a karok közös ügyeinek intézése tartozik. A ta­nács elnöke az egyes karok kebeléből évenkint felváltva választott rektor.« . Indokolásul legyen szabad ai következőket előadnom. A kari autonómia teljessége nélkül egyik kar sem oldhatjia aneg tudományos fel­adatait úgy, amint arra szükség van és amint azt egyébként tehetné. Elengedhetetlen, hogy belső ügyeiben mindegyik önállóan és szabadon intézkedhessek, és csak olyan kérdések kössék a rektor elnöklete alatt működő tanácsot, ame­lyek az egyetemet mint universitast megteste­sítik, amelyek tényleg az egész universitast mint olyat érintik. Az egyetem szervezetének ilyen kiépítése felér meg a mai racionalizálási ülése 1934 április 5-én, csütörtökön. 77 szellemnek is, mert az ügyek elintézése ily eu rendszer mellett a legegyszerűbb és a leggyor­sabb is. és emellett a legszakszerűbb. Minden­kép súlyt kell helyezni a kiari autonómiának teljes kiépítésére, hogy egyik kar a másik kai­rovására ne fejlődhessék, egyik kar a másikat el ne nyomhassa, mert mindegyik fontos nem­zeti feladatokat teljesít. Ezen indokok alapján tisztelettel kérem (módosító indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Nincs feliratkozva senki. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni isenki nem kíván, a vitát be­zárom. A kultuszminiszter úr kíván szólni! Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! Vázsonyi képviselő úr mó­dosító javaslatát nem tehetem magamévá, mi­vel az egyetemi szervezetből önként következik; hogy az egyetem karai önálló autonómiával bíró testületek lesznek, amelyek dékánjaik el­nöklete alatt működnek és a karok dékánjai felváltva fogják a rektori tisztet betölteni. Ez minden egyetemnél így van, ennél is így les2, e tekintetben tehát semmiféle törvényes intéz­kedésre szükség nincsen. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Vázsonyi János képviselő lír indítványával, igen. vagy nem? (Igen!) A Ház a'z eredeti szöveget fogadja el, és így Vázsonyi képviselő úr indítványa elesik. Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt fel­olvasni. Takách Géza jegyző (olvassa a törvény­javaslat 4. §-át) : Sándor Pál! Sándor Pál: T. Képviselőház! Az a módo­sítás, amelyet leszek bátor benyújtani, igazán olyan ártatlan kívánság, amelynek — azt hi­szem — még a miniszter úr sem fog ellenállani, legalább is nem fog tudni ellenállani. Az indít­vány így szól (olvassa): »A 4. §. (2) bekezdésé­hez folytatólag felveendő: »továbbá az illetékes karóikra, illetve osztályokra nézve megfelelő oklevelesek érdekképviseleteit (Mérnöki Kama­rát, stb.).« Mindamellett, hogy megmondottam, mit tartalmaz ez a módosítás, ennek indokolása olyan szép, hogy ezt fel fogom olvasni (Ol­vassa): »El nem képzelhető volna, hogy az ügyvédképzés kérdéseihez az ügyvédi kamara, az orvosképzés kérdéseihez az Örvosszövetség, stb. hozzá ne szólhassanak. Azok, akik az egye­temet elvégezve, az életben elhelyezkedtek, ép­pen a gyakorlati képzés szempontjából igen sok értékes tapasztalattal és tanáccsal szolgál­hatnak, nem szólva azokról — és ez áll külö­nösen a közgazdasági karra —, akik a tanter­vet a saját bőrükön végigcsinálva, egészen más értékeléssel tudnak ahhoz hozzászólni, mint a tanári kar, amely végeredményben ugyanazt a stúdiumot egységesen nem végezte el és a tananyagot csak felülről, a maga szem­pontjai szerint látja. Éppen a gyakorlati irá­. nyú egyetemi oktatásnak állandóan kapcsolat­1 ban kell lennie az. élettel. Ugyanettől a céltól vezérelve, a Közgazdaságtudományi Kar mellé a gazdasági élet kiválóságaiból egy vélemé­uyező 'bizottság alakíttatott, amely csupán azért nem vált be, mert tagjai kivétel nélkül közéletileg elfoglalt és az ügyben különöseb­ben nem is érdekelt felek voltak. Az érdek­12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom