Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-256

70 Àz országgyűlés képviselőházának 25 képviseletek azonban a saját diplomájukra vonatkozó tanulmányi kérdésekben elsőrendű érdekeltséggel 'bírnak és a szakszerűség is á legmesszebbmenőén biztosítva van. Megje­gyezni kívánjuk még, hogy ez az egyetemi autonómiát egyáltalában nem sérti, mert hí szén valamennyi tényező harmonikus együtt­működése feltételezhető és különben is az ér­dekelt kar vagy osztály meghallgatását a tör­vényjavaslat is előírja. Amennyiben az itt előterjesztett indítvány a törvényjavaslatba nem is vétetnék fel, je­lentse ki a miniszter úr, hogy az érdekeltsé­get, elsősorban az Országos Közgazda-Testü­letet a szervezeti szabályzatok és a tanulmányi rend kérdésében meg fogja hallgatni. A jelen­legi törvényjavaslatnak is sok hiánya arra ve­zethető . vissza, hogy részleteit semmiféle ér­dekeltségnek meg nem mutatták. Helytelen és végzetes hiba volna elzárkózni azelől, hogy egy tanulmányi és szervezeti reform részlet­kérdéseihez az arra leginkább hivatottak hozzászólhassanak, akik t. i. egyedül végeztek el hasonló stúdiumokat és a gyakorlati élet követelményeit saját tapasztalatuk alapján leginkább ismerhetik.« T. Ház! Méltóztatnak látni, ez az argu­mentáció olyaii higgadt s olyan bölcs, hogy én büszke vagyok arra, hogy a közgazdasági egyetem ilyen embereket tudott felnevelni. 1200-an vannak ebben a testületben s nekem Örömem telik abban, hogy mondanivalóikat higgadtan és minden szenvedély nélkül tudják előadni akkor, amikor ez a javaslat az Ő ér­dekeiket erősen tangálja. Engedje meg nekem a t. miniszter úr azt a megjegyzést, hogy kér­dezni soha sem árt. A kérdezésből és infor­málódásból még soha nem volt bajom; nekem jogom van azt mondani, hogy igen vagy nem, elfogadom-e a tanácsot vagy nem. Éppen úgy a miniszter úr is, ha jó az indítvány, elfogad­hatja, ha rossz, eldobhatja, de a kérdezésből kifolyólag semmiféle kár nem érheti. Azon­kívül sok mindenféle perpatvar is elkerülhető. Ügy végzem felszólalásomat, ahogyan kezd­tem: ez olyan ártatlan kívánság és annyira hasznos lehet az országra, hogy nem hinném, hogy a t. miniszter úr elzárkózik előle.. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Vázsonyi János! Vázsonyi János: T. Képviselőház! Teljesen magamévá teszem Sándor Pál t, képviselőtár­samnak az ehhez a szakaszhoz benyújtott módo­sító indítványát, s kérem, méltóztassék meg­engedni, hogy ugyanezen szakasz első bekezdé­séhez módosítást terjesszek elő. Az 1. bekezdés első mondatát (olvassa): »A József Nádor Műegyetem szervezeti szabályza­tát, ennek keretében az egyes karok és osztá­lyok külön ügyintézésének körét és módját« a következőképpen kérem módosítani (olvassa): »A József Egyetem szervezeti szabályzatát, en­nek keretében az egyes karok külön ügyintézé­sének, módját...« A módosítás szerint kimarad­nának az »és osztályok« és a »körét és« kifeje­zés. Az első azért felesleges, mert csak az egyéb karok fognak szerepelni, mint külön autonóm egységek, a második pedig azért, mert az ügy­intézés köre a "kar autonómiájából úgyis szük­ségszerűen folyik. Ez a módosításom még ártatlanabb, mint az első módosítás, amelyet együttesen adtunk be Sándor Pál t. képviselőtársammal együtt. Ké­rem a miniszter urat» méltóztassék ezt el­fogadni. Elnök: Szólásra következik? é. ülése 19$% április 5-én, csüiörtökön. Takách Géza jegyző: Nincs senki fel­jegyezve. • • - . Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát be- * zárom. A kultuszminiszter úr kíván szólni! Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Sándor Pál t. képviselőtársam azt a kifejezést használta, hogy nem árt megkérdezni másokat. Ez .ajz én álláspontom is. Minden ilyen nagyfon­tosságú kérdés elintézésénél a szakértők véle­ményére előzőleg igenis kíváncsi vagyok és őket meg; is kérdezem, fia ennek a törvény­javaslatnak volnának is hibái, ennek nem az az oka, hogy ez nem történt meg. Ez igenis meg­történt, mert hiszen hat esztendő óta egyebet sem tesznek a t. Házban és azon kívül, mint tárgyalják azt, hogy miiképpen lehetne a köz­gazdasági egyetem kérdését rendezni. Minden érdekképviseletnek, minden testületnek, min­den egyesületnek és minden magánosnak mód­jában volt a kérdéshez hozzászólni. Hozzá is szóltak, és ezeknek a véleményeknek a mérlege­lésével született meg ez a törvényjavaslat. Ami a tanulmányi rendet és a szervezeti szabályzatot illeti, ehhez is módjában lesz min­den testületnek és érdekképviseletnek hozzá­szólni. Nagyon szívesen veszem, ha bármely ér­dekképviselet ebben az irányban nekem javas­latokat tesz, de nem tartom a kérdést törvény­ben leszögezendőnek és nem tartom ebben a kérdésben a törvényi intézkedést szükségesnek. Nagyon szívesen fogom venni, ha a mérnöki kamara és a közgazdaságtudományi kar tekin­tetében a kereskedelmi kamara javaslatokkal jön (Sándor Pál: De az utóda esetleg máskép­pen gondolkozik! — Zaj.), amint ez általában szokás. Az érdekképviseleteket meg szokták hallgatni, de ez most nem tartozik ide. (Sándor Pál közbeszól.) Méltóztassék megnyugodni ab­ban, hogy ez a kérdés nem tartozik ennek a törvénynek a keretébe. Ha egyszer egész egye­temi és felsőoktatásunk kérdéséről egy egysfe*­ges kódexet készítünk, abban kimondhatjuk, hogy az Ügyvédi Kamarát és a Közjegyzői Ka­marát a jogi kar kérdésében, az Orvosi Kama­rát az orvosi kar kérdésében, a Mérnöki Kamias­rát a technikai kar kérdésében és a Kereske­delmi és Iparkamarát a kereskedelmi kar kér­désében meg kell hallgatni, de feleslegesnek tartom, mert minden miniszter van annyira is­merője a tárcája körébe tartozó szakkérdések­nek, hogy a szakértők véleményét szívesen veszi, meghallgatja és az abban foglalt tanul­ságos javaslatokat fel is használja. Kérem tehát, hogy Sándor Pál k képviselő­társam javaslatát ezen az alapon méltóztassa­nak elutasítani. Ami Vázsonyi János t. képviselő úr javas­latát illeti, azt feleslegesnek tartom, mert a szakasz lényegében ez után a változtatás után sem fog mást mondani, mint amit eredeti * formájában mond. (Vázsonyi János: Stiláris módosítás!) Ez tulajdonképpen olyan stiláris módosítás, amely talán gyengítené ennek a szakasznák az értelmét. Ezt a javaslatot tehát * nem fogadhatom el. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 4. § tulajdonképpen nem támadtatott meg. Sándor Pál és Vázsonyi János képviselő urak indítványai pótlást tartalmaznak. Eze­ket a Ház határozata alá fogom bocsátani. *" A 4. §-t pedig mint meg nem támadottat elfogadottnak jelentem ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom