Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-255

Az országgyűlés képviselőházának 255. mint például a pasztorális teológia és a szülészet, vagy esetleg a kísérleti fizika és a jogbölcselet, vagy — ha úgy tetszik — a nemzetközi jog és a kórbonctan. Természetes, hogy a tudományok egyeteme igen heterogén természetű, tudományokat fog össze. Az egyetemnek a jellemző vonása éppen ez a szintetikus, öszszefogó, átfogó jelleg. Ez az, ami a szakiskoláknál hiányzik. A szakfőiskolákon hiányzik ez az átfogó szempontú és egységes nevelés és — ami talán a legfontosabb — hiányzik az egyetemi autonómiának, az autonóm szervezetnek a nevelő szerepe. A XIX. század specializáló irányánál a nevelési szempontok meglehetősen elsikkadtak és helyettük a szakoktatási szempontok kerültek előtérbe. Ennek a korszaknak, a XIX. századnál?: a típusa <az a többnyire szakminiszterek alatt álló szakfőiskqla, amely kiváló mérnököket, kiváló mezőgazdákat, kiváló iparosokat és kereskedőket nevelt, de nem nevelte ki azokat a közgazdákat, akiket Sándor Pál igen t. képviselő úr ikövetel rajtam. (Sándor Pál: Az a baj!) Nem nevelte ki azért, mert szakiskolákon tanultak és nem egy nagy, átfogó, szintetikus egyetemen nyerték kiképzésüket. Ezt az állapotot kell okolni azért, hogy nékünk nincsenek közgazdaságilag képzett mérnökeink, mezőgazdáink, állatorvosaink és egyéb gyakorlati pályán működő honpolgáraink, amiért pedig annyi panasz esik . "Ennek a felismerése vezette már a század elején elődeimet és minisztertársaimat is arra, hogy ezeken a szakfőiskolákon igyekezzenek teret adni a közgazdasági képzésnek. A Műegyetemnek Ferenc József király által 1916-ban megerősített Szervezeti Szabályzatában például, — amelyet azt hiszem, Petrovácz Gyula igen t. képviselő úr nem ismer (Petrovácz Gyula: Nagyon jól ismerem!) — a 2. §-ban a következők foglaltatnak (olvassa): »A magyar királyi József Műegyetem a technikai és közgazdasági tudományok egyeteme. A Műegyetem célja technikai és közgazdasági szakférfiak tudományos kiképzése rendszeres tanitás útján és ezen kívül alkalmat nyújt arra az egyetemes szakosztályon, hogy akik tanári pályára készülnek, itt sajátíthassák el az éhhez szükséges szakismereteket.« Hasonlóképpen gondoskodott némi közgazdasági oktatásról a földművelésügyi minisztérium a soproni akadémia erdőmérnöki fakultásán, a pénzügyminisztérium a bányamérnöki fakultáson. Hasonlóképpen gondoskodtak a gazdasági akadémiákon is közgazdasági ismeretek előadásáról. Mindezeken az akadémiákon «azonban hányzü a lehetősége annak, ami egy ilyen nagyobb egységben lehetséges-lesz: a különféle ismeretek kölcsönös elsajátításának, amelynek fontosságára éppen a mai kor gazdasági viszonyai közepette Bud János mutatott itt rá. Nem közömbös az, hogy a mai mezőgazda némi műszaki ismerettel rendelkezik-e, hogy módja legyen például a mezőgazdasági iparokat és hasonló stúdiumokat hallgatni. Nem közömbös, hogy a mérnöknek, vagy a kereskedőnek legyenek mezőgazdasági ismeretei. S éppily jelentős kérdés, hogy a mezőgazda kereskedelmi stúdiumokat tanuljon, hiszen az egész termésértékesítés kérdése ezen fordul meg. Ez a kölcsönös (hallgatási lehetőség, amely szerint az egyes karok hallgatóinak lehetséges lesz más karok stúdiumait is hallgatni, ami a tudományegyetemeken olyan üdvös eredményeülése 19 3 A március 22-én, csütörtökön. 63 ket hozott, ezzel a javaslattal a Műegyetemen is biztosítva lesz. (Petrovácz Gyula: Sopronban hallgasson pesti stúdiumot!) Ezt is meg fogom magyarázni. Sopronból fel fognak jönni az utolsó évre, akik közgazdasági doktorátust akarnak szerezni. Nem vasúton fognak feljönni egyes előadásokra, hanem egy esztendőre jönnek fel. Az egész kérdést a XX. század nevelésügyének tudományához hasonló szintetizáló irányának a szemszögéből kell néznünk. Meg kell teremtenünk az összes gazdasági alkalmazott, vagy — ha úgy tetszik — gyakorlati tudományokat egybefoglaló egyetemet. Ebben a kérdésben én nem állok egyedül és nem áll az, amit itt több képviselőtársam hangsúlyozott, hogy ez a megoldás senkinek sem kell, hogy emiatt a mérnökök is haragusznak, a közgazdák is haragusznak, a kereskedők is haragusznak, az ifjúság pedig sztrájkol. En mindezt máskép látom. Azok a profeszszorok, akik a leghivatottabbak : a Műegyetem tanácsa, a közgazdaságtudományi karnak erre kiküldött tanárai, a soproni hánya- és erdőmérnöki főiskola tanári kara és az állatorvosi főiskola rektora és prorektora, akiket ebben a kérdésben konzuláltam, egytől-egyig elfogadták, sőt helyeselték is az én megoldásomat. A mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari érdekképviseletek hivatott vezetőit szintén magamhoz kérettem. Egyikük, — miután aggodalmait eloszlattam — vállalta a törvényjavaslatnak a Felsőházban való előadását. Schandl barátom itt kifejezte, hogy, ha fájó szívvel is, de megnyugszik ebben a megoldásban, A kereskedelmi és> ipari érdekképviselet szintén nyilatkozott ebben a kérdésben. (Sándor Pál: Hol?) Nálam a szobámban, mert népgyűlésen nem lehet ilyen kérdéseket elintézni. (Sándor Pál: Kik voltak azok?) Chorin Ferenc, Székács Antal és Balogh Elemér volt, annak a három érdekképviseletnek nevében, amely a közgazdasági egyetem alapításában résztvett. (Bud János: Most megnyugszik? — Vázsonyi János: A Tesz.-ben tartott értekezlet ellenkező álláspontot foglalt el! — Halljuk! Halljuk!) De meggyőztem őket. (Sándor Pál: Azt tudom! — Derültség.) Kernelem, a képviselő luirait is megfogom győzni. (Sándor Pál: Engem nem győzött meg a miniszter úr.) Azt sem lehet állítani, hogy ezek az urak velem együtt egyedül állanának, sőt, hogy a magyarok egyedül állanának ebben a kérdésben. Petrovácz Gyula t. barátom, mint a műegyetemnek mintaképét említette itt a zürichi műegyetemet, amely mellett azelőtt a pesti műegyetem igen kis intézmény volt, ma már azonban elért a fejlődésnek olyan fokára, hogy méltán versenyez a zürichi műegyetemmel. A zürichi műegyetemen a műszaki fakultások mellett van erdészeti, mezőgazdasági, matematika-természettudományi tanárképző, hadtudományi, sőt gyógyszerészeti kar is. Azt hiszem, ez éppen elég heterogén olyan értelemben, ahogyan Petrovácz képviselő úr az én karaimat és szakosztályaimat heterogéneknek nevezi. Ez azt bizonyítja, hogy a külföldön is megvan az a törekvés, hogy bizonyos kapcsolatot teremtsenek a különféle gazdasági stúdiumok oktatása között. Münchenben a • műegyetemen hasonlóképpen van mezőgazdasági és közgazdasági kar, Prágában a cseh műegyetemen mezőgazdasági és erdészeti, a német műegyetemen bányászati és mezőgazdasági, Lemhergben mezőgazdasági és erdészeti kar van. A darmstadti műegyetemen tanítanak államtudományokat, vagyis közigaz9*