Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-255

Az országgyűlés képviselőházának 255. mint például a pasztorális teológia és a szülé­szet, vagy esetleg a kísérleti fizika és a jog­bölcselet, vagy — ha úgy tetszik — a nemzet­közi jog és a kórbonctan. Természetes, hogy a tudományok egyeteme igen heterogén termé­szetű, tudományokat fog össze. Az egyetemnek a jellemző vonása éppen ez a szintetikus, ösz­szefogó, átfogó jelleg. Ez az, ami a szakiskolák­nál hiányzik. A szakfőiskolákon hiányzik ez az átfogó szempontú és egységes nevelés és — ami talán a legfontosabb — hiányzik az egye­temi autonómiának, az autonóm szervezetnek a nevelő szerepe. A XIX. század specializáló irá­nyánál a nevelési szempontok meglehetősen el­sikkadtak és helyettük a szakoktatási szem­pontok kerültek előtérbe. Ennek a korszaknak, a XIX. századnál?: a típusa <az a többnyire szakminiszterek alatt álló szakfőiskqla, amely kiváló mérnököket, kiváló mezőgazdákat, kiváló iparosokat és kereskedő­ket nevelt, de nem nevelte ki azokat a közgaz­dákat, akiket Sándor Pál igen t. képviselő úr ikövetel rajtam. (Sándor Pál: Az a baj!) Nem nevelte ki azért, mert szakiskolákon tanultak és nem egy nagy, átfogó, szintetikus egyetemen nyerték kiképzésüket. Ezt az állapotot kell okolni azért, hogy nékünk nincsenek közgazda­ságilag képzett mérnökeink, mezőgazdáink, állatorvosaink és egyéb gyakorlati pályán mű­ködő honpolgáraink, amiért pedig annyi pa­nasz esik . "Ennek a felismerése vezette már a század elején elődeimet és minisztertársaimat is arra, hogy ezeken a szakfőiskolákon igyekezzenek teret adni a közgazdasági képzésnek. A Mű­egyetemnek Ferenc József király által 1916-ban megerősített Szervezeti Szabályzatában pél­dául, — amelyet azt hiszem, Petrovácz Gyula igen t. képviselő úr nem ismer (Petrovácz Gyula: Nagyon jól ismerem!) — a 2. §-ban a következők foglaltatnak (olvassa): »A magyar királyi József Műegyetem a technikai és köz­gazdasági tudományok egyeteme. A Műegye­tem célja technikai és közgazdasági szakférfiak tudományos kiképzése rendszeres tanitás útján és ezen kívül alkalmat nyújt arra az egyetemes szakosztályon, hogy akik tanári pályára ké­szülnek, itt sajátíthassák el az éhhez szükséges szakismereteket.« Hasonlóképpen gondoskodott némi közgaz­dasági oktatásról a földművelésügyi miniszté­rium a soproni akadémia erdőmérnöki fakul­tásán, a pénzügyminisztérium a bányamérnöki fakultáson. Hasonlóképpen gondoskodtak a gazdasági akadémiákon is közgazdasági isme­retek előadásáról. Mindezeken az akadémiákon «azonban hányzü a lehetősége annak, ami egy ilyen nagyobb egységben lehetséges-lesz: a kü­lönféle ismeretek kölcsönös elsajátításának, amelynek fontosságára éppen a mai kor gaz­dasági viszonyai közepette Bud János mutatott itt rá. Nem közömbös az, hogy a mai mező­gazda némi műszaki ismerettel rendelkezik-e, hogy módja legyen például a mezőgazdasági iparokat és hasonló stúdiumokat hallgatni. Nem közömbös, hogy a mérnöknek, vagy a ke­reskedőnek legyenek mezőgazdasági ismeretei. S éppily jelentős kérdés, hogy a mezőgazda kereskedelmi stúdiumokat tanuljon, hiszen az egész termésértékesítés kérdése ezen fordul meg. Ez a kölcsönös (hallgatási lehetőség, amely szerint az egyes karok hallgatóinak lehetséges lesz más karok stúdiumait is hallgatni, ami a tudományegyetemeken olyan üdvös eredménye­ülése 19 3 A március 22-én, csütörtökön. 63 ket hozott, ezzel a javaslattal a Műegyetemen is biztosítva lesz. (Petrovácz Gyula: Sopronban hallgasson pesti stúdiumot!) Ezt is meg fogom magyarázni. Sopronból fel fognak jönni az utolsó évre, akik közgazdasági doktorátust akarnak szerezni. Nem vasúton fognak feljönni egyes előadásokra, hanem egy esztendőre jön­nek fel. Az egész kérdést a XX. század nevelésügyé­nek tudományához hasonló szintetizáló irányá­nak a szemszögéből kell néznünk. Meg kell te­remtenünk az összes gazdasági alkalmazott, vagy — ha úgy tetszik — gyakorlati tudomá­nyokat egybefoglaló egyetemet. Ebben a kér­désben én nem állok egyedül és nem áll az, amit itt több képviselőtársam hangsúlyozott, hogy ez a megoldás senkinek sem kell, hogy emiatt a mérnökök is haragusznak, a közgazdák is ha­ragusznak, a kereskedők is haragusznak, az ifjúság pedig sztrájkol. En mindezt máskép látom. Azok a profesz­szorok, akik a leghivatottabbak : a Műegyetem tanácsa, a közgazdaságtudományi karnak erre kiküldött tanárai, a soproni hánya- és erdő­mérnöki főiskola tanári kara és az állatorvosi főiskola rektora és prorektora, akiket ebben a kérdésben konzuláltam, egytől-egyig elfogad­ták, sőt helyeselték is az én megoldásomat. A mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari érdekkép­viseletek hivatott vezetőit szintén magamhoz kérettem. Egyikük, — miután aggodalmait el­oszlattam — vállalta a törvényjavaslatnak a Felsőházban való előadását. Schandl barátom itt kifejezte, hogy, ha fájó szívvel is, de meg­nyugszik ebben a megoldásban, A kereskedelmi és> ipari érdekképviselet szintén nyilatkozott eb­ben a kérdésben. (Sándor Pál: Hol?) Nálam a szobámban, mert népgyűlésen nem lehet ilyen kérdéseket elintézni. (Sándor Pál: Kik voltak azok?) Chorin Ferenc, Székács Antal és Balogh Elemér volt, annak a három érdekképviseletnek nevében, amely a közgazdasági egyetem alapí­tásában résztvett. (Bud János: Most megnyug­szik? — Vázsonyi János: A Tesz.-ben tartott értekezlet ellenkező álláspontot foglalt el! — Halljuk! Halljuk!) De meggyőztem őket. (Sán­dor Pál: Azt tudom! — Derültség.) Kernelem, a képviselő luirait is megfogom győzni. (Sándor Pál: Engem nem győzött meg a miniszter úr.) Azt sem lehet állítani, hogy ezek az urak velem együtt egyedül állanának, sőt, hogy a magya­rok egyedül állanának ebben a kérdésben. Pet­rovácz Gyula t. barátom, mint a műegyetemnek mintaképét említette itt a zürichi műegyetemet, amely mellett azelőtt a pesti műegyetem igen kis intézmény volt, ma már azonban elért a fejlődésnek olyan fokára, hogy méltán verse­nyez a zürichi műegyetemmel. A zürichi mű­egyetemen a műszaki fakultások mellett van erdészeti, mezőgazdasági, matematika-termé­szettudományi tanárképző, hadtudományi, sőt gyógyszerészeti kar is. Azt hiszem, ez éppen elég heterogén olyan értelemben, ahogyan Pet­rovácz képviselő úr az én karaimat és szakosz­tályaimat heterogéneknek nevezi. Ez azt bizo­nyítja, hogy a külföldön is megvan az a törek­vés, hogy bizonyos kapcsolatot teremtsenek a különféle gazdasági stúdiumok oktatása között. Münchenben a • műegyetemen hasonlóképpen van mezőgazdasági és közgazdasági kar, Prá­gában a cseh műegyetemen mezőgazdasági és erdészeti, a német műegyetemen bányászati és mezőgazdasági, Lemhergben mezőgazdasági és erdészeti kar van. A darmstadti műegyetemen tanítanak államtudományokat, vagyis közigaz­9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom