Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-267

Az országgyűlés képviselőházának 267, ülése 19 S h április 26-án, csütörtökön, 457 elrendelni, — már most kérem erre — hogy 1935 április 4-én, minden más egyéb, az évben lefolytatandó nemzeti ünnepségeken kívül külön Rákóczi emlékezetének szenteljen minden magyar iskola, az egyetemtől kezdve a legkisebb tanyai iskoláig, egy szent nemzeti ünnepnapot, és arra kérem majd akkor az együttlevő törvényhozást, hogy dicsőségesen kormányzó államfőnkkel együtt az országgyűlés mindkét Háza — igenis, mindkét Háza — tegyen tisztességet a 200 éves szomorú évfordulón Rákóczi Ferenc emlékezetének. (Élénk helyeslés és taps.) T. Ház! Ezek után az a becsületes és tisztes szándékom, hogy befejezzem beszédemet, hiszen ha nem akarnám is, be kellene fejeznem, (Halljuk! Halljuk!) miután törvény- és szabálytisztelő ember vagyok. (Homonnay Tivadar: Még 20 perce van a képviselő úrnak!) Ha még annyi van, akkor valamit még elmondok. Az előbb valami kimaradt a sok kedves közbeszólás miatt, amelyeknek magam voltam az okozója, de nem baj, helyre lehet pótolni. Tu la voulu Georg Dandin! (Egy hai%g a jobbközépen: Minden nyelven tud?) Nem minden nyelven tudok, véletlenül tanultam a középiskolában a francia nyelvet. Más sem maradt meg abból a dicső nyelvből az emlékezetemben. Tudniillik — ez is az iskolához tartozik — az elemi iskolában való 9 órai kezdet mellé még egy nagyon fontos, lén véges kívánni valóm is van. Ez a kérelem szól az egész igen t. kormányhoz, különösen nedig: a belügyi kormányhoz. Dr. Neuber Ede kiváló debreceni egyetemi tanár úr kiadott egy kimutatást azokról a vizsgálatokról, amelyeket ő ás kiváló munkatársai Debrecen, a nagy^ alföldi város^ a kálvinista Róma elemi iskoláiban az iskolásgyermekeken mint orvosok végeztek. Herczeg Ferenc a Pesti Hirlap január 28-i számában erről egv vezércikket írt. Ebből idézem, hogy a rendkívüli módon tanulságos jelentés azt mondja, hogy — ez ugyan nem valami gusztáns dolog — de a gyermekeknek majdnem fele volt bélférgekkel és más ilyen betegségekkel fertőzve és hogy mindenféle betegség kezdő nyomait megtalálták ezeken a nyomorult elemi iskolás gyerekeken. En nem akarom ezzel megint — mondjuk — keseríteni, vagy rontani^ a hangulatot, hiszen a közhangulat a kormány, meg a helyzet iránt elég kedvező és javulóban van. Ennek meg is vannak a maga természetes okai, amelyeket mindnyájan ismerünk. Tisztelt barátaim a túlsó oldalról szintén elismerik, ha nem is merik nyiltan bevallani. (Derültség balfelől.) Méltóztassék azonban megengedni, ez megint egy nemzetmentő gondolat és annak megvalósítása az egész jövő nemzedék egészségére kihat. Éppen dr. Tóth Pál tisztelt barátom is feszegette ezt a gondolatot, akit én többször háborgatok a reá való hivatkozással. /Zaj a középen.) Igen t. barátaim, az elismerés mindenkinek kijár, csakhogy mi az igaz virtus'? Az igaz virtus feláldozza magát, nem kér senkitől jutalmat, mert magában találja azt. (Felkiáltások a középen:^ Féltékenység!) Féltékenységről nem lehet szó, csak a fiatal férj és feleség lehet féltékeny. A törvényhozás ^ termeiben legfeljebb politikai féltékenységről lehet szó, egyéb féltékenységről itt szó ne^ essék. Elég az hozzá, az előbb előadottakhoz még csak azt teszem hozzá és arra kérem az egész t. kormányt, különösen a belügyi és a vallás- és közoktatásügyi miniszter urakat, hogy amint KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXI. azt dr. Tóth Pál barátom és a itöbbi barátaim követelték, — ha mindenkit felsorolnék, akkor az elnök úr rámcsöngetne, hogy lejárt az idő — méltóztassék a tanulók egészségi megvizsgálását már az elemi iskolák első osztályában elrendelni, hogy már ott megállapíthassák a bajok csiráit, a kezdődő betegségek szimptomáit, jelenségeit Méltóztassék elhinni, egész nemzedékek egészséges fejlődése, vagy pedig elsorvadása, tönkremenetele függ ettől az aránylag nem nehéz törvénytől. (Homonnay Tivadar: Megszavazzuk!) Az eddigi eredmény, mindazok az ígéretek, mindaz a Programm, amelyet a kormány maga elé tűzött, különösen a nemzet társadalmának a legnagyobb közéleti kérdésekben való egyöntetű állásfoglalása és különösen a külföld előtt a magyar nemzet ezeréves átkául ismert széthúzás félretételével a nagy célkitűzések kérdésében való összetartása, az alatt a zászló alatt, amelyre a magyar feltámadás van felírva, egy úton való haladása már olyan eredményeket mutat, amelyek minden tárgyilagosan gondolkodó ember lelkében azt a jogos reményt és várakozást keltik fel, hogy a kormány többi ígéretét is valóra fogja váltani. Ebből a bizalomból kifolyólag a költségvetést megszavazom. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Szónokot számosan üdvözlik,) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Gr. Apponyi György! Gr. Apponyi György: T. Képviselőház! Legyen szabad először is az előttem szólott Jánossy Gábor t. képviselőtársam szavíaihoz fűzni szavaimat és innen az ellenzék padsoraiból reflektálnom az ő általa megpendített egykét eszmére. Jánossy Gábor képviselőtársunk helyesen emelte ki azt az értékes és mindenki részéről csak elismerést érdemlő munkát, amelyet Neuber Ede debreceni egyetemi professzor lír végzett annak a munkának kiadásával, amelynek szerintem csak példának, mintának kellene lennie arra nézve, hogy hogyan kell az egész országban már a gyerekeknél, az elemi iskolában ápolni a közegészségügyet. Ezek azok a bizonyos szociális tételek, amelyekre nézve Ernszt Sándor és Turi Béla igen t. képviselőtársaim kijelentették, hogy a költségvetésben éppen azt kifogásolják, hogy a lefaragás, a megtakarítás éppen ezeknél történik meg elsősorban, ahelyett, hogy egyebütt esetleg egy kicsit jobban belevágtak volna azzal a sokak által rettegett bicskával. Az biztos, hogyha már a szociális kiadásokat növelni nem tudják, apasztani legalább nem lett volna szabad. Mint Jánossy Gábor igen t, képviselőtársam itt igen helyesen megállapította, a gyermekegészségügy ápolását már az első elemi iskolánál meg kellene kezdeni, hogy már csírájukban megfojtsuk azokat a puszító népbetegségeket, amelyek a magyar nemzetet már gyermekeiben jusztítják. Innen az ellenzék soraiból szólítom fel Jánossy Gábor igen t. képviselőtársamat arra, hogy adjon be erre vonatkozólag határozati javaslatot. Ügy tudom, Neuber professzor munkájának előszavában egy hozzávetőleges számítás is van arra nézve, hogy körülbelül mennyibe kerülne ennek az egész tervnek a keresztülvitele. Most a számokra nem emlékszem pontosan, _ de úgy tudom, nincs szó horribilis összegről. Adjon be tehát Jánossy Gábor képviselőtársam mint kormánypárti képviselő határozati javaslatot ebben az eminenter nem pártpolitikai kérdésben ós én vagyok bátor nemcsak annak a párt66