Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-254

28 Az országgyűlés képviselőházának 2 kérdés,t intézte hoznám: hajlandó vagyok-e (mindazokat a megállapodásokat, amelyek e szerv, a uninisztérium és az erdőbirtokosok között létrejöttek, a Ház asztalára letenni. Amennyiben a magyar országgyűlés olyan álláspontod foglal el és törvényesen szabályozza, hogy minden megkötött szerződést le kell tenni a Ház asztalára, akkor ezt is le fogóim tenni; addig azonban, amíg ez meg nem történik, mivel itt parlamenti vizsgálat nincs, ezt szükségtelennek és lehetetlennek tartom. Esterházy Móric gróf tudja azonban a legjobban, hogy ezt mindenki megteheti úgy az Erdőbirtokosok Egyesületében, mint a Fagazdasági Tanácsnál, (Gr. Esterházy Móric: Eddig nem tudtam!) Ügy tudom, hogy Esterházy Móric gróf többször felszólíttatott általam is, hogy méltóztassék 'megtekinteni ezeket az aktákat akár a minisztériumban ... (Gr. Esterházy Móric: Mikor?) Több beszélgetésünk alkalmával. Ezennel kijelentem, hogy bárki, bármikor megtekintheti ezeket, (Elénk helyeslés a jobboldalon!) annyiban, amennyiben hivatalos aktákat meg szoktak tekinteni. Ebbe ne méltóztassék .titkot belekonstruálni, mert ebbe semmi titok nincs, ez éppen olyan, mint minden más miniszteri a'kta, amelyet szintén nem teszek le a Ház asztalára, de azt bárki, vagy legalább is az, aki erre illetékes — és egy országgyűlési képviselő minden körülmények közt illetékes — bármikor megtekinthet. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Másodszor méltóztatott a szállítási igazolványok kiadásával, illetőleg avval a kérdéssel foglalkozni, hogy a szerv 12 hónap alatt köteles-e a neki felajánlott tűzifát lehívni. Kijelentem, hogy ez általában megáll, és amennyiben ez a szerv ennek a kötelezettségének nem tesz eleget és eljárásával bármely vonatkozásban gazdaérdekeket sért, hajlandó vagyok az egész szerv megszüntetésére vonatkozólag az intézkedéseket megtenni, mert a szerv létesítésének az volt az intenciója, hogy hivatását megfelelően betöltse. Nem keresem most, itt a sorok között és ebben a négy vagy öt rendeletben, hogy ebben a konstrukcióban biztosítva van-e ez az intenció. Nézetem szerint, referenseim és az összes minisztériumok szakértői szerint az Országos Fagazdasági Tanács útján biztosítva van, de ezenfelül még azt is kijelentem, hogy amennyiben nem teljesíti ezt a hivatását, a legradikálisabban fogok vele szemben eljárni, mint ahogyan élni fogok a rendeletben biztosított jogommal abban az esetben is, ha más vonatkozásban nem tölti be kellően hivatását és nem érjük el vele a kitűzött célt, mely esetben ezt a szervet vagy feloszlatom, vagy más eszközzel kényszeríteni hivatásának teljesítésére. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ugyanez a válaszom a 3. pontban felhozottakra nézve is. Esterházy Móric gróf negyedik kérdése az: »Megfelel-e a valóságnak az az értesülésem, miszerint a jövőben a külföldi tűzifa úgy. szállítási igazolvány kiosztása, mint átvétel tekintetében megelőzi a belföldi tűzifát stb.« Erre az a válaszom, hogy erről szó sincs, ez soha szóba nem került, ez a magyar tűzifával paritásos alapon kerül fogyasztásra, úgy ahogyan nemzetközi szerződéseinkben erre kötelezettséget vállaltunk és senkinek, sem ennek a szervnek, sem más tényezőnek^soha eszébe nem jutott ilyen követelésékkel előállani. Ezek alapján kérem az interpelláló képviselő urakat, méltóztassanak válaszomat tudo'#. ülése 193U március 21-én, szerdán. másul venni. Hangsúlyozni kívánom még azt, hogy ennek a szervnek létrehozása igenis erdőbirtokos-érdek volt, ez a szerv az erdőbirtokosok összeségének óhajára, kívánságára és elhatározására, hivatalos szerv hivatalosan kifejezett kívánságára jött létre. Tehát csakis ebből kiugorni akaró egyéni — nem akarok mást mondani — egyes mellékes szempontok vezethetnek ahhoz, hogy ennek intenciói kifogás tárgyává tétessenek. (Helyeslés a jobboldalon. — Kun Béla: A fogyasztók sínylik meg!) Elnök: A Ház határozata értelmében először Esterházy Móric gróf képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Gr. Esterházy Móric: T. Ház! Mindenekelőtt köszönettel veszem, hogy az igen t. miniszter úr válaszolni méltóztatott interpellációmra, ínég pedig konkrét kérdéseimre konkrét választ adott. Ami az első kérdésre vonatkozó válaszát illeti, legjobb emlékezetem szerint az, hogy én a koncessziókba beletekinthessek, mellékesen szólva nem is igen volt lehetséges, mert én csak igen későn tudtam meg, hogy egyáltalában koncessziót adnak ki. En február 16-án a 33-as bizottságban hangsúlyoztam és követeltem, hogy miért nem 'méltóztattak a konceszsziókat odahozni, hiszen akkor sokkal könnyebben tárgyalhattunk volna és azt hiszem, az a sajnálatos eltérés, vagy félreértés, amely a 12 hónap átvátele tekintetében létrejött és fennállt egészen naostanáig, a t. miniszter úr mostani válaszáig, egyáltalában tárgytalan lett . volna és soha fel nem merülhetett volna. Köszönettel veszem azonhan természetesen és itt nyugtázom első kérdésemre adott válaszát. Azzal toldom meg, hogy vájjon vonatkozik-e ez a garancialevélre is? Vájjon lehet-e ezekbe is betekinteni, mert hiszen nagyon fontos, hogy a garancialevél mire vonatkozik a koncesszió, a kivonat szerint, a 10.975. számú rendelet szerint, amelyet velünk közöltek az érdekképviseletek február 22-én. Nem világos előttem, hogy a garancia valamennyi kötelezettségére vonatkozik-e vagy pedig, amint a szövegből látszik, csakis a vételi szerződésekből eredő fizetésekre. A kettő közt lényeges különbség van, hiszen a szervnek vannak az állammal szemben bizonyos kötelezettségei, amelyednek be nem tartásáért nézetem szerint a pénzintézetek igenis kell hogy szavatoljanak éppen úgy, mint a vételi szerződésekből eredő fizetésekért. Méltóztassék megengedni, hogy még egy pontra térjek ki éppen a koncesszióval kapcsolatban. Az igen t. miniszter úr, azt hiszem, a 33-as bizottságban azt méltóztatott mondani, hogy míg az elődei ellenérték nélkül adták a monopóliumot, addig az igen t. miniszter úr ellenérték fejében adja ezt a monopóliumot. Erre vonatkozólag az a tiszteletteljes megjegyzésem, hogy az igen t. miniszter úr elődei, sőt maga is a múlt évben a monopóliumot csak egy évre adta, míg most három évre kapta meg a szerv a monopóliumot, ami a fakihasználás tekintetében, azt hiszem, lényeges különbség, mert három év mégis sokkal nagyobb biztonságot nyújt. Másodszor ne méltóztassék elfelejteni, hogy a tavaly megadott 46.190 és azt hiszen 46.193. számú rendeletben, szóval a cseh és román monopólium megadásában egy igen lényeges pont volt, amely most — hogyan, hogyan nem, nem tudom — egyszerűen kimaradt; ez a 8000 vágón importlimit Budapestre vonatkozólag. Méltóztassanak azt venni, hogy