Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-262

270 Az országgyűlés képviselőházának 262, lyeket Németország ellen, főleg pedig az itt élő német anyanyelvű magyarok ellen indí­tanak, nemcsak a szerb politika által, hanem ezek által a cikkek által is befolyásoltatnak. A mozgalmat magát különböző rágalmakkal illetik, amelyekre a múltkor már voltam bá­tor a t- Ház szíves figyelmét felhívni. Itt, az ország nyilvánossága előtt utasítottam vissza mindazokat a rágalmakat, amelyek ezt a mozgalmat akár pángermánizmussal vádolják, akár azt állítják, hogy mi vallási kérdésekben, mint reformátorok fogunk fellépni. Ezeket a vádakat én a legmesszebbmenőén és a leghatá­rozottabban visszautasítottam és kijelentettem, hogy aljas rágalmazónak tartok mindenkit, aki a mi hazafiságunkat, mozgalmunk nemzeti mivoltát kétségbe akarja vonni. Ujabban a tegnapi nap folyamán a belügyi költségvetés bizottsági tárgyalásánál Fenyő Miksa képviselőtársam, aki tudományos ala­pon elég tárgyilagosan foglalkozott a mi moz­galmunkkal, a németországi eseményekkel és egész Németországgal, szóvá tette a magyar nemzeti szocialisták mozgalmát is. Azt mon­dotta, hogy ennek következtében egyrészt a németség itt előre fog törni, másrészt pedig a nemzeti szocialista eszmék érvényesülése ma­gát a diktatúrát fogja maga után vonni Ma­gyarországon. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez a mozga­lom törvényes, alkotmányos eszközökkel akarja az országban a hatalmat megszerezni. Mi nem diktatúrára törekszünk. Mi törvényes, alkot­mányos eszközökkel és becsületes fegyverek­kel, a néplélek megnyerése útján akarunk tit­kos választással többségben bekerülni ebbe a parlamentbe. Minduntalan ezt hangoztatjuk. Gróf Festetics Sándor t. képviselőtársam és batrátom abban a programban, amelyet leg­utóbb is kifejtett, a leghatározottabban lesze­gezte ebben az irányban úgy magát, mint a mozgalmat. Nincs tehát joga senkinek alkot­mányos törekvéseinket kétségbevonni. Mi na- i gyón jól tudjuk, honnan ered ez. Kertelnek és j kerülik a kérdést, mint macska a forró kását- ! Csak mese az, hogy az egyik napon a német ' határokat hozzák le a Balatonig, a másik na­pon üldözéstől féltik nem a katolikusok — rend- j szerint zsidók — a katolikus vallást. Csak mese és rágalom az, hogy pángermán agitá- ; torok grasszálnak a mi mozgalmunkban. Hogy mennyire nem igaz ez, mindjárt rácáfolok. Mi magunk vigyázunk a legnagyobb féltékeny- j seggel és óvatossággal aírra, hogy senki ezt a j mozgalmat, annak tisztaságát, becsületes ha- j zafias mivoltát meg ne fertőzze, ide be ne fér­kőzhessen olyan ember, aki esetleg pángermán agitátorrá válhatna akár a sajtóban híresztelés j formájában, akár a valóságban. Legutóbb történt, egy-két nap előtt, hogy valaki átjött Komáromnál a határon német útlevéllel. Nem jött ide az országos központba, hanem elment a dunántúli vidék főszervezőihez, felkereste őket azzal, hogy irodát akar létesí­teni. Egyik főszervezőnk, Zakariás balaton­füredi ügyvéd, elkérte tőle útlevelét és megál­lapította, hogy kicsoda. Az illető leadta az ő meséjét a szervezkedésre vonatkozólag, azon­ban ez a főszervező már útleveléből rögtön megállapította, hogy az illető Komáromnál jött át a határon, Josef Schwarcznak hívják, vélet­lenül magyarul is jól tud beszélni, véletlenül a ; 89-ik gyalogezredben szolgált — s úgylátszik, ez már nem véletlen —- agent provocateur-nek j küldöttek oda ki. (Gr. Festetics Sándor: És ; nagy összegekkel meg akarta őket vesztegetni!) ülése 193U. évi április 18-án, szerdán Az igazságnak megfelel, amint gróf Festetics t. képviselőtársam is mondja, hogy többeket felkeresett és állítólag nagy pénzösszegeket emlegetett a mozgalom céljaira, azt mondotta, hogy majd Balatonfüredről fogják Ausztriát ellátni nem tudom, micsoda röpiratokkal. Ez a * balatoni főszervező megkérdezte tőle, miért jött Balatonfüredre, miért nem keresett irodát közelebb a határhoz. Látta, hogy gyanús a do­log, ezért kötelességének tartotta — nagyon he­lyesen — az illetőt a csendőrségnek átadni. (Helyeslés.) Igenis, azon az állásponton vagyunk, nem tűrjük, hogy minket megrágalmazzanak, nem tűrjük, hogy itt, ebben az országban bárki a2 állameszme, az államhűség ellen vétsen és sen­kinek sem fogjuk megengedni, hogy a nyilas­keresztet feltűzze, ha az a nyilaskereszt nem becsületes, 100 százalékig magyar szív felett lenne. De tiltakoznunk kell az ellen is, hogy egyes újságírók bizonyos liberális lapokban át­látszó tendenciával támadják itteni német anyanyelvű testvéreinket, elkeserítsék őket és esetleg olyan gondolatokat keltsenek bennük, amelyek nem kedvezőek a magyar álláspontra. Sokat, nagyon sokat vétkeznek a magyar nem­zet ellen, az ország ellen ezek a féktelen, sza­badkőműves tollakból származó cikkek, amelyek sohasem íródtak Németország ellen addig, amíg nem volt ott keresztény megújhodás; amíg a marxista szabadkőműves, kommunista irányzat volt hatalmon, addig nem olvastunk cikkeket, addig jónak tartották az ottani állapotokat, de mindettől eltekintve, nekünk semmi közünk az ottani dolgokhoz. A magyar nemzeti szocialista < mozgalom önálló, független nemzeti mozgalom, amely jelenleg külpolitikailag igenis német orientációt követ, mert azt tartjuk, hogy ez a mai helyzetben az ország érdekében fekszik. Ha az ország érdeke mást fog kívánni, akkor szakítunk ezzel az orientációval, de becsületes meggyőződésünkből kifolyóan úgy érezzük, hogy az ország érdekét szolgáljuk akkor, ami­kor külpolitikailag volt szövetségesünkkel igyekszünk egy úton haladni. A háború idején volt szövetségre gondolok, mert akkor becsület­tel kitartottak mellettünk és mi is becsülettel kitartottunk mellettük. (Magyar Pál: Most a jugoszlávokkal kötnek megegyezést! — vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ha csak ez az érv a német orientáció mellett, akkor ez nagyon gyenge érv! Schulter am Schulter!) Nem a Schulter am Schulter-re gondolok. Én éppen ma beszéltem egyik párthívemmel, aki azt mondta, hogy ő a német orientáció híve, mert annakidején Bajcsy-Zsilinszky képviselő űr cikkeiből szerzett meggyőződést arról, hogy he­lyes a német barátság. A Szózatot olvasta, az nyerte meg őt, mert jobb érveket hozott fel, mint én. A képviselő úr volt a tanítómestere s ő feltétlenül 100 százalékig németbarát, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Rossz tanítvány a képviselő úr is, mondhatom!) ) T. Ház! Ma olvassuk, hogy a belügyminisz­ter úr Fenyő Miksa t. képviselő úr felszólalá- s, sara válaszolt s mindjárt kijelentette, — mint­ha bárki is kételkedett volna benne — hogy té­ves az a feltevés, mintha a kormány bizonyos jóindulatú semlegességgel, vagy elfogulatlan­sággal szemlélné a nemzeti szocialista agitá­ció! Kijelentette, hogy ő nem ért egyet a moz­galom célkitűzéseivel. Ez természetes, mert másképpen itt lenne a mi sorainkban. (Ol­vassa): »Amint azt látom, — mondotta a belügy­miniszter úr — hogy a programm veszélyes^ a nagy nemzeti és állami érdekek szempontja- » ból, nem fogok visszariadni a legmesszebb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom