Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-262

Âz országgyűlés képviselőházának 262. számára értékek nevelkedjenek, nem tehetek egyebet, mint, hogy ma is arra kérjem a míniszter^urat, méltóztassék az akkori nemzetgyűlésnek 10 évvel ezelőtt elfogadott módosításához ma is hozzájárulni és kimondani azt, — elvi tétel csupán, amit az én indítványom céloz — hogy a tanulólétszám maximum 40. Ellenben miután enmek pénzügyi vonatkozásai is vannak és nem kívánom a miniszter urat egy merev határozattal kellemetlen helyzetbe hozni, én magam proponálom, hogy adassék meg a miniszter úrnak az a felhatalmazás, hogy ez alól egyes kivételes esetekben az egyes iskolafenntartók részére, na annak szükségét látja, felmentést adhat és mint rendkívül indokolt esetben adott kedvezménnyel ezt a létszámot átmenetileg 20%-kai túlléphessék. Nagyon kérem a miniszter urat, ihogy ha összes módosításaimat elutasította is, ezt az egy módosításomat méltóztassék magáévá tenni, mert hiszen senkinek másnak az érdekéről nincs szó, mint a miniszter úr saját javaslatának az érdekéről. Arról van szó, hogy ez a javaslat az életben megállhassa a helyét és azt a nevelőmunkát, amelyet méltóztatott hangsúlyozni és amelyet annyiszor aláhúzott ennek a javaslatnak tárgyalása alkalmával, az iskola tényleg elvégezhesse, mert hiszen éppen ez van veszélyeztetve azáltal, hogy ma is 60—70 tanulólétszámmal dolgoznak az egyes osztályokban. 60—70 tanulót sem oktatni nem lehet, annál kevésbbé nevelni. Az egyéniséget megismerni is képtelen a tanár, különösen 40 perces órák alatt. Ha azt kívánják, hogy egyéni nevelést vagy kiképzést adjunk, annak szükségszerű alapfeltétele az, amit Madai Gyula t. képviselőtársam javaslatára a nemzetgyűlés tíz évvel ezelőtt elfogadott. Nagyon kérem a miniszter urat, méltóztassék az én szövegemhez hozzá járulni, amelyben az van, hogy a tanulók létszáma 40 és ezenfelüli létszámot a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kivételesen, rendkívül indokolt esetben, rövid átmeneti időre és legfeljebb a törvényes létszám 20%-ának erejéig engedélyezhet. Elnök: Szólásra következik 1 Dinich Ödön jegyző: Fitz Artúr! Fitz Artur: T. Ház! Az én indítványom ennél a szakasznál arra vonatkozott, hogy 12. életévét betöltött gyermek ne legyen első osztályba felvehető. Az a nagy korbeli különbség, amely a 10—12?'éves, fejlődés alatt lévő gyermekek között fennáll, semmiesetre sem lett volna kívánatos, ha fennmarad. Erre vonatkozólag az előadó úr beterjesztett egy indítványt, amelyet elfogadókig a magam indítványát visszavonom, de kénytelen vagyok kijelenteni, ihogy így a módosítás nem magyaros. Kétszer fordul elő ugyanabban a mondatban a »'betöltötte« és »be nem töltötte« kifejezés, hangozván a szöveg a következőképpen (olvassa): »Aki életének 10. évét betöltötte, de 12. évét még nem töltötte be.« Jó lett volna, ha ebben a középiskolai törvény'ben magyarosan tudtuk volna kifejezni ezt a gondolatot, sajnos, hirtelenében^ jobb szöveget nem találhatunk, tehát az előadói szöveget vagyok bátor elfogadni. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kíván valaki szólni? (Nem!) Senki nem kíván szólni, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván nyilatkozni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Petrovácz t. képviselőtársammal abban a kérdésben, hogy a középiskolában eredményes oktatást csak kislétszámú tanulóval leülése 1934. évi április 18-án, szerdán 267 het elérni és remélni, száz százalékig egyetértek. A negyvenes tanulólétszámú osztályt helyesnek tartom, de méltóztassék képviselőtársamnak megfontolni, hogy ez a törvényes intézkedéssel éppen az idei évre is meghatározott negyvenes tanulólétszám a gyakorlatban az elmúlt tíz év alatt nem volt keresztülvihető és sajnos, ma is abban a helyzetben vagyunk, hogy még az állami iskolákban sem tudtuk keresztülvinni a létszámnak negyvenre való leszállítását és mivel az államnál a negyvenes, sőt itt-ott még a hatvanas létszámot is meghaladó osztályok vannak, ennek következtében a nem állami iskolafenntartók ma olyan tanulólétszámú iskolákkal dolgoznak, amelyekben az eredményes nevelés valóban nehezen képzelhető el. A javaslat mai formája éppen azt célozza, hogy kikerüljük azt az ellenérvet, amelyet a nem állami iskolafenntartók részéről szoktunk kapni, ha ezt az állapotot szóvátettük, hogy tudniillik az állani maga sem teljesíti azt, ami a törvényben elő van írva. Mivel én a negyvenes létszámot a mai napon megvalósítani minden törvényes intézkedés mellett sem tudom, tehát kénytelen vagyok megelégedni azzal, hogy törekedjen ennek a létszámnak megvalósítására és erre a törvényben felhatalmazást kapjak. Mint autentica interpretatióját ennek a szakasznak, bátor vagyok a képviselő úr megnyugtatására kijelenteni, hogy minden törekvésem arra irányulj hogy az állami iskolákban és azután a nem állami iskolákban a tanulólétszám osztályonként a negyvenhez mindig jobban közeledjék és odáig jusson, de, hogy ezt rövid idő alatt, egy-két esztendő alatt elérhetem, errenßzve ma Ígéretet nem tehetek. Törekvésem azonban az, hogy leszállítsuk a tanulólétszámot és ezért kérem, méltóztassék megnyugvással elfogadni a törvényjavaslat eredeti szövegét ebben a pontban is. Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szembeállítom az előadó úr módosító indítványát és kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az előadó úr módosító indítványát, szemben az eredeti szöveggel elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) A Ház az eredeti szöveggel szemben az előadó úr módosító indítványát fogadta el. Következik a 27. §. Dinich Ödön jegyző (olvassa a 27. §-t). Fitz Artur: T. Ház! Az én indítványom azt célozza, hogy a túlkorú magántanulók vizsgáztatása el ne burjánozzék a középiskolákban és a magyar tanáírság ne legyen folytonfolyvást annak kitéve, hogy jó szívére és belátására apellálva jelentkezzenek vizsgára olyanok, akiket más foglalkozásuk és kenyérkeresetük a kellő előkészülettől elvont és akik azzal jelentkeznek magánvizsgálatra, hogy ott inkább a részvét, mint tudás lesz az, amely a vizsgálat sikerét megszerzi számukra. Nagyon jól tudom, hogy ez a kérdés egyszerre nem küszöbölhető ki a magyar közoktatás kereteihői és mindenképpen preventív intézkedéseket kellene tenni arra, hogy ezek a túlkorúak

: megfelelő szigorúsággal kerüljenek vizsgálat alá, aminél azonban természetesen szem előtt kell tartani azt is, hogy nem lehet elzárni eleve senkitől azt a lehetőséget, hogy esetleg idősebb korban pótolja a régebben elmulasztott ismeretszerzést. Ezért javaslom, hogy a miniszter úrnak megfelelő biztosítékok adassanak ebben a törvényben, hogy túlkorú tanulók csak kellő és 39*