Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-262

268 Az országgyűlés képviselőházának 262. ülése 193%. évi április 18-án, szerdán szorgos előkészítés után kerülhessenek vizs­gára, főképpen pedig, hogy vizsgakéirelmüket legalább is egy hónappal előbb legyenek kény­telenek beadni. Nagyon jól tudom a gyakor­latból, hogy az utolsó pillanatban szokták résziben a minisztérium illetékes ügyosztályát és referensét, részben a tankerületi főigazgató­ságokat megostromolni. Amikor olyan bizott­ságról hallanak, amelyről esetleg azt mondják, hogy ennek elnöke enyhébben, vagy nem olyan szigorral bírálja el őket, szinte rohannak, hogy beadják a maguk kérelmét, hogy ebben és eb­ben az iskolában kívánnak vizsgázni. Ezért tisztelettel kérem módosító indítványom elfoga­dását. Módosító indítványom a következőkép­pen szól (olvassa): »A túlkotrú magántanuló csak abban az esetben bocsátható magánvizs­gára, ha hiteltérdemlően igazolja, hogy meg­felelő előtanulmányokat folytatott és a vizs­gálatra való bocsátását a magánvizsgálatokat megelőzőleg legalább egy hónappal előbb kérte.« Kérem ennek az indítványomnak az elfogadá­sát. Elnök: Szólásra következik? Din ich Ödön jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólani. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Képviselőház! Fitz Artur t. kép­viselőtársam fejtegetéseivel teljes mértékben egyetértek. Meggyőződésem azonban az, hogy ez a kérdés nem törvényhozási, hanem rendtar­tási kérdés. Az általa felhozott és a gyakorlat­ban is régóta tapasztalt lehetőségek kiküszöbö­lésére már jelenleg is megvannak a rendtartás keretében a megfelelő intézkedések. Én itt a Ház színe előtt bejelentem, hogy a jövőben is ebben a szellemben és ebben az irányban fog­juk a túlkorú magántanulókat kezelni és ennél­fogva javaslom ennek az indítványnak mellő­zését. (Helyeslés a jobboldalon.) Fitz Artur: Megnyugodván a miniszter úr kijelentésében, indítványomat visszavonom. Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadott­nak jelenteni ki. Következik a 28. §. Kérem annak felolvasá­sát. Dinich Ödön jegyző (olvassa a 28. §-t, me­lyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 29. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Szinyei Merse Jenő előadó: T. Képviselő­ház! Ennek a szakasznak 1. bekezdésében elő­forduló »kiszabott« szónak »kiszabható« szóra való helyesbítését javaslom a szöveg szabato­sabbá tétele végett. Elnök: Kérdem a t. Képviselőházat, van-e valakinek kifogása az ellen, hogy az előadó úr javaslata tárgy altassék? (Nincs!) Ha kifogása senkinek sincs, úgy azt tárgyalás alá bocsa torn. Szólásra következik 1 ! Dinich Ödön jegyző: Feliratkozva nines senki! Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 29. §-t az előadó úr módosító indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 29. §-t az előadó úr mó­dosító indítványával fogadta el. Következik a 30. §. Kérem annak felolva­sását. Dinich Ödön jegyző (olvassa a30—32.§-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 33. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Szinyei Merse Jenő előadó: T. Képviselő­ház! A 33. %. első bekezdésében előforduló »és 21« kifejezés törlését vagyok bátor javasolni, mert ez a 21. § tekintetében elfogadott módosí­tás folyománya. Elnök: A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter úr kíván szólni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Képviselőház! Tekintettel arra, hogy ez a módosítás szoros összefüggésben van a bizottsághoz utasított másik szakasszal, kér­ném ennek a szakasznak a bizottsághoz való utasítását. Elnök: A 33. § tehát függőben marad és a bizottsághoz utasíttatik. Következik a 34. §. Kérem annak felolva­sását. Dinich Ödön jegyző olvassa a 34—37. §-okat, melyeket a Ház hozzászólás nélkül el­fogad. Olvassa a 38. §-t.) Petrovácz Gyula! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelent­kezése töröltetik. Szólásra következik? Dinich Ödön jegyző: Kocsán Károly! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zése töröltetik. Szólásra következik? Dinich Ödön jegyző: Fitz Artur! Fitz Artur: T. Képviselőház! A 38. §-ra, az úgynevezett szelekciós szakaszra vonatkozó­lag az általános vitánál már voltam bátor né­hány megjegyzést tenni. Az egész törvény­javaslatot, a törvényjavaslat egész konstruk­cióját abban a formában, ahogyan ide a Ház elé került, a magam részéről csak helyeselni tudom és mindig csak elismeréssel tudtam róla szólani. Egyedül a 38. § az, amelynél bizonyos elvi nehézségeket véltem látni, úgy érezvén, hogy bár a szelekció keresztülvitele kétségte­lenül helyes, — emberek lévén — mégis igaz­ságtalanságokra adhat módot és alkalmat. A legteljesebb mértékben belátom azt, hogy a magyar értelmiségnek az egyetemekre való tó­dulását valamiképpen meg kell gátolni. Éppen ezért a miniszter úrnak erre vonatkozólag tett kijelentései alapján az ő elgondolását maga­mévá tudom tenni. Kérném azonban, e szakasz utolsó bekezdéseképpen méltóztassék kijelen­teni, hogy a középiskola elvégeztével az érett­ségihez csatolandó záradék minden főiskolára egyformán képesíti az illető ilyen záradékot nyert növendéket. Ez a kérdés a bizottságban is felmerült, a bizottságban is szóvátették és kértem errevonatkozólag a miniszter úr nyi­latkozatát. Kelemen Kornél képviselőtársunk szintén csatlakozott ehhez a kérelemhez. Nagy megnyugvással venné a magyar közvélemény, ha a záradéknak erre a minemüségére vonat­kozólag a miniszter úr volna szíves a Házat tá­jékoztatni. A záradék szövege oda tendál, hogy minden főiskolára adják ki a felléphetési, illetve a beiratkozási engedélyt, mert a közép­iskolának nincs módja csak egyes fakultásokra minősíteni. Vagy átvesszük tehát a francia rendszert, ahol a baccalaureatust a főiskola megfelelő bizottsága előtt tett vizsga alapján bírálják el, hogy az illető arra a fakultásra beiratkozhat-e, vagy sem, tehát vagy elfogad­juk a külföldön erre vonatkozólag divatban lévő rendszereket, vagy pedig méltóztassék ki­jelenteni, — ez bennünket teljes megnyugvás­sal töltene el — hogy bármilyen záradék bár­mely főiskolára való felvételt engedélyez és

Next

/
Oldalképek
Tartalom