Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-259

174 Az országgyűlés képviselőházának 25 van a szovjetnek diplomáciai képviselete. Nem tudom, hogy a t. külügyminiszter úr ugyan­ebben az írásban, amelyben azt mondja, hogy az utóbbi időben Németországban megszűnt a bolseviki propaganda, amely még egy esztendő­vel ezelőtt, a Hitler-kormány előtt megvolt, mi­ként mondhatja ezt, hiszen tudjuk, hogy Szov­jet-Oroszország a legjobb diplomáciai viszonyt Európában Németországgal tartotta fenn és Németországban a szovjetösszeköttetés tartama alatt fejlődött olyan virulenssé a kommunista agitáció, hogy egyedül ennek a kommunista agitációnak viruleneiája tette Németországban lehetővé a Hitler-kormány uralomra jutását azért, mert azok a néptömegek is, amelyek a Hitler-irányzattal nem szimpatizáltak, a bol­sevizmus agitáció jától félve, Hitler karjai közé vetették magukat. Én azt hittem, hogy a külügy­miniszter úr, aki itt nem szóbeli, hanem írásbeli választ ad, ebben az írásbeli nyilatkozatában egy ilyen faux pas-t elkövetni nem fog. Azt mondja a t. külügyminiszter úr ebben a nyilatkozatában, amelynek az írásba fogla­lását a magam részéről a legnagyobb mérték­ben sajnálom, hogy Szovjet-Oroszország az utóbbi időben az európai események alakulá­sára mind nagyobb és nagyobb befolyást gya­korol. Nem méltóztatnak-e megérezni és nem méltóztatnak-e megérteni, hogy Európa pol­gári kormányai ellen nincs szörnyűségesebb vádirat, mint a t. külügyminiszter úrnak az én interpellációmra adott ez az írásbeli vála­sza? Ha igaz volna az, amit a t. külügymi­niszter úr itt mond, hogy Szovjet-Oroszország az európai események alakulására mind na­gyobb és nagyobb befolyással van, akkor van-e nagyobb vádirat Európa polgári kor­mányai ellen, mint az, amit a t. külügyminisz ter úr ebben a nyilatkozatában mond? T. Ház! Most méltóztassanak megengedni, hogy dacára annak, hogy a t. külügyminisz­ter úr hivatkozik a külügyi bizottságban adott információra, foglalkozzam azokkal az érvekkel, amely érveknek hatása alatt állító­lag a magyar kormány a szovjetkormánnyal megkötötte a megállapodást. Ezeknek az ér­veknek kérdésével azért foglalkozom, mert & megállapodás megkötésétől a mai napig mind a három évről az egész világ nyilvánossága előtt kiderült, hogy azok az érvek, amelyek alapján állítólag a magyar kormány a szov­jetkormánnyal a megállapodást megkötötte, nem állanak fenn. Legelsősorban azt hallot­tuk és erre hivatkozik burkoltan írásbeli vá­laszában a t. külügyminiszter úr, hogy Szov­jet-Oroszország az európai eseményekbe mind nagyobb döntő súllyal avatkozik bele. Ez ma­gyarul azt jelenti, hogy Szovjet-Oroszország részt fog venni a Népszövetségben és ott a ma­gyar ügyekbe és az európai ügyekbe nagyobb beleszólása lesz, mint lenne az esetben, ha nem lenne ott. Nem tudom, hogy a t. külügymi­niszter úr honnan szerzi információit. Én leg­utóbb olvastam az orosz külügyi népbiztos úrnak az egész európai sajtóban megjelent nyilatkozatát, amelyből először kiderül, hogy Szovjet-Oroszország külpolitikája revízióelle­nes, másodszor kiderül, hogy Szovjet-Orosz­ország nem vehet részt egyelőre a népszövet­ségi tárgyalásokon, mert ahhoz, hogy Szov­jet-Oroszország Genfben megjelenhessen a Népszövetségben, olyan előfeltételek megva­lósítása és olyan intézkedések szükségesek a szovjet részéről, amelyeket a szovjet meg­tenni nem hajlandó. Szovjet-Oroszország Svájccal nincs diplomáciai viszonyban. Erre 9. ülése 19Sí. évi április 11-én, szerdán. vonatkozólag helytelenül mondja a külügy­miniszter úr, hogy Svájc nincs a népek or­szágútján, mert Svájc igenis Szovjet-Orosz­országra nézve és az egész világra nézve az­ért fontos, mert a népszövetségi tárgyalásokat bent ben, Svájcban tartják és Oroszország, melynek Svájccal nincs diplomáciai viszonya, mindaddig nem mehet a népszövetségi tárgya­lásokra, míg Svájc Oroszországot de jure el nem ismeri. i - A' %. külügyminiszter úr válasza a magyar képviselőház tagjaitól és szerény személyem ­tol ebben a kérdésben olyan tudatlanságot re­mei amelynek alapján azt hiszi, hogy a Kép­viselőház tagjai a miniszter úrnak válaszát e részben tudomásul fogják venni. A harmadik kérdés pedig, amelyet itt ál­landóan hallottunk hangoztatni, az, hogy a reyízióellenes Balkán-blokk megalakulása miatt van jelentősége a szovjettel való szerző­dés megkötésének. Azóta az a kormány, az az ország, amely állítólag a Balkán-blokktól tá­vol tartandó volt, Törökország, belépett a Balkán-blokkiba, ez az ország a Balkán-álla­mok területi épségét és jelenlegi határait ga­rantálja és külpolitikáját Szovjet-Oroszország utasításai szerint irányítja, úgy, hogy ennek a Törökországnak tízéves jubileuma tulajdon­keppen a szovjet-orosz politika ünneplése volt. Az a meggyőződésem, hogy politikailag a szovjettel való megállapodás Magyarország­nak hasznot nem fog hozni, hanem csak kárt fog okozni. Meggyőződésem, hogy ha, az or­szágban nem is fog megnövekedni a szovjet­propaganda, éis ha a rendőrség éberen is vi­gyáz arra, hogy a szovjet ide ne küldhessen propagandistákat és ügynököket, annak a ténynek, hogy a magyar államfő fogadta — fogadni volt kénytelen — a szovjet-orosz köve­tet és hogy ez ünnepélyes külsőségek között történt, továbbá annak a ténynek, hogy a szov­jettel a diplomáciai összeköttetést felvettük, sajnos, nagyon szomorú, letagadhatatlan pro­pagandaereje van. (Petrovácz Gyula: TJgy van!) Ami azt illeti, hogy a másik oldalon ennek az összeköttetésnek még gazdasági eredményei is lesznek, erre azt válaszolom, — amint bátor voltam erre akkor is rámutatni, amikor inter­pelláltam és ma is ezt mondom — annak a pénznek, amely Szovjet-Oroszországból esetleg be fog 'folyni az országba, nem lesznek jó hatá­sai, hanem annak átkos eredményei lesznek. Sajnálom, hogy ismét kigyúlt a villamos­lámpa és nincs módomban erről a kérdésről tölbbet beszélnem. Majd a költségvetés vitájá­nál, a külügyi tárcánál leszek bátor a minisz­ter úrnak válaszolni. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a külügyminiszter úr válaszát tudomáisulvenni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik tudomásul­veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásulvette. Következik a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pál képvi­selő lirnak a dehreceni adóhivatal szénsziikség­1 étének tárgyában folyó évi január hó 17-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. (Fábián Béla: A perrendtar­tásba behozták a szóbeliséget, a Képviselő­házba az írásbeliséget!) Frey Vilmos jegyző (olvassa): »T. Kép­viselőház! Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő úrnak a debreceni m. kir. pénzügy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom