Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-259

Az országgyűlés képviselőházának 259. ülése 1934. évi április hó 11-én, szerdán, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A középiskoláról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Farkas Tibor, Kocsán Károly. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Felszólalt: Hegymegi Kiss Pál. — írásbeli választ adott : 1. a pénzügyminiszter a) Lang Lénárdnak a földhözjuttatottaknak a földekből való kimozdí­tása tárgyában ; b) gróf Serényi Lászlónak választókerületében a gazdák tejpénzének adóban való lefoglalása, tárgyáqan; c) Turchányi Egonnak dr. Kiss Emil demecseri orvos ügyében; d) Hegymegi Kiss Pálnak Szilágyi Gyula berettyószentmártoni lakos ügyében és e) Vázsonyi Jánosnak egyes adóhatóságok könyörtelen magatartása tárgyában ; /) Vázsonyi Jánosnak a magyar kereskedők súlyos adóterhei tekintetében előterjesztett interpel­lációira ; 2. a külügyminiszter Fábián Bélának a Szovjet-Unióval kötött megállapodás tárgyában ; 3. a keres­kedelemügyi miniszter Hegymegi Kiss Pálnak a debreceni adóhivatal szénszükségletének táigyában ; 4. a föld­mívelésügyi miniszter Ttakovszky Tibornak Dáka község kis- és törpebirtokosainak sérelme tárgyában elő­terjesztett interpellációjára. — Viszonválaszt mondtak : Vázsonyi János, Fábián Béla, — Interpellációk (Szóval) : Gál Jenő — az igazságügyminiszterhez — az ügyvédi kar létkérdései tárgyában. — Az igazságügyminiszter válasza. | Andaházi-Kasnya Béla — a pénzügyminiszterhez — a kismotorokkal űzött vámcsalás tárgyában. — Kóródi Katona János — a pénzügyminiszterhez — a trafikengedélyek revíziója tárgyában. — Hegymegi Kiss Pál — a földmívelésügyi miniszterhez — a mezőgazdasági kamarai választások ügyében. — Vázsonyi János — a kereskedelemügyi miniszterhez — a távbeszélők drágasága ügyében. — Petro Kálmán — a kereskedelemügyi miniszterhez — a rézgálic tárgyában. — Klein Antal — a belügyminiszterhez — a gyógyszertárengedélyezések tár­gyában. — A belügyminiszter válasza. — Klein Antal viszonválasza, — Hegymegi Kiss Pál — a miniszter­elnökhöz — a csengeri választás ügyében. — A belügyminiszternek a miniszterelnök nevében adott válasza. — Hegymegi Kiss Pál viszonválasza, — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt : Hóman Bálint, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Lázár Andor. (Az ülés kezdődött d, u. 5 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést (megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petro vies György jegyző úr, a javaslatok mellett felszó­lalókat jegyzi Frey Vilmos jegyző úr, a javas­latok ellen felszólalókat pedig Herczegh Béla jegyző ur. Napirendünk szerint következik a közép­iskoláról szóló törvényjavaslat (írom. 718, 722) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik 1 ? Petrovics 4 György jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Ház! Amikor a tárgyalás alatt lévő javaslathoz hozzászólok, hozzászólá­somat megnehezíti az, hogy beszélnem kell anél­kül, hogy itt lenne az, akitől tulajdonképpen ennek a javaslatnak sorsa függ. Mert azt nem nehezményezem, — amit egyáltalában nem is szoktam nehezményezni —, hogy az érdeklődés nem túlságosan nagy és a tanácskozóképesség sincs meg, mert akkor, amikor a pénzügyi bi­zottság parallel tárgyal, két ilyen fontos javas­lat tárgyalásánál a megfelelő számú képviselőt összehozni, elismerem, nem könnyű. Amikor azonban ezzel a javaslattal foglal­kozom, megnehezíti hozzászólásomat az is, hogy KÉPVISELŐHÁZI KAPLÜ XXI. az előttem felszólalt képviselőtársam argumen­tumait résziben magáimévá téve, éppen az ellen­kező eredményre jutok, mint ő, mert ő elismerte ugyan, hogy aggályai vannak a javaslattal szemiben, nem is tartja a javaslatot időszerű­nek és elgondolásának megfelelőnek, mert hi­szen ő a differenciálás híve, a javaslatot mégis elfogadja. Megvallom őszintén, minden reformnál, minden újításnál azt nézem, amit az emberiség egyik legnagyobb gondolkodója, Bacon, sze­rintem helyesen úgy fékezett ki, hogy az újí­tásoknál jobb volna, ha az embereik az idő példáját követnék, amely újít lassan és alig észrevehetően, ha tehát a nagy reformhoz csak akkor nyúlnának, amikor a szükség nagy, vagy pedig az eredmény teljesen biztosítva van. Kérdezem, szükség van-e erre a törvényja­vaslatra az időszerűség szempontjából, nehogy tíz éven belül új középiskolai reformmal jöj­jünk akkor, amikor tulajdonképpen még an­nak a tízéves középiskolai reformnak jó, vagy rossz volta felett nem is olyan könnyű bírá­latot mondani. Különös csak az lesz, hogy ezt a javaslatot majd azok fogják magukévá tenni, illetve törvényerőre emelni, akik nagyrészt ugyanannak a pártnak voltak a tagjai, amely a legutóbbi középiskolai törvényjavaslatot mint abszolút jót elfogadta. Amit ennél a törvényjavaslatnál elsősoriban kifogásolok, az az, hogy szükség nélkül uni­formizálni akar. Véleményem szerint helye­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom