Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.
Ülésnapok - 1931-259
Az országgyűlés képviselőházának 259. ülése 1934. évi április hó 11-én, szerdán, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A középiskoláról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Farkas Tibor, Kocsán Károly. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Felszólalt: Hegymegi Kiss Pál. — írásbeli választ adott : 1. a pénzügyminiszter a) Lang Lénárdnak a földhözjuttatottaknak a földekből való kimozdítása tárgyában ; b) gróf Serényi Lászlónak választókerületében a gazdák tejpénzének adóban való lefoglalása, tárgyáqan; c) Turchányi Egonnak dr. Kiss Emil demecseri orvos ügyében; d) Hegymegi Kiss Pálnak Szilágyi Gyula berettyószentmártoni lakos ügyében és e) Vázsonyi Jánosnak egyes adóhatóságok könyörtelen magatartása tárgyában ; /) Vázsonyi Jánosnak a magyar kereskedők súlyos adóterhei tekintetében előterjesztett interpellációira ; 2. a külügyminiszter Fábián Bélának a Szovjet-Unióval kötött megállapodás tárgyában ; 3. a kereskedelemügyi miniszter Hegymegi Kiss Pálnak a debreceni adóhivatal szénszükségletének táigyában ; 4. a földmívelésügyi miniszter Ttakovszky Tibornak Dáka község kis- és törpebirtokosainak sérelme tárgyában előterjesztett interpellációjára. — Viszonválaszt mondtak : Vázsonyi János, Fábián Béla, — Interpellációk (Szóval) : Gál Jenő — az igazságügyminiszterhez — az ügyvédi kar létkérdései tárgyában. — Az igazságügyminiszter válasza. | Andaházi-Kasnya Béla — a pénzügyminiszterhez — a kismotorokkal űzött vámcsalás tárgyában. — Kóródi Katona János — a pénzügyminiszterhez — a trafikengedélyek revíziója tárgyában. — Hegymegi Kiss Pál — a földmívelésügyi miniszterhez — a mezőgazdasági kamarai választások ügyében. — Vázsonyi János — a kereskedelemügyi miniszterhez — a távbeszélők drágasága ügyében. — Petro Kálmán — a kereskedelemügyi miniszterhez — a rézgálic tárgyában. — Klein Antal — a belügyminiszterhez — a gyógyszertárengedélyezések tárgyában. — A belügyminiszter válasza. — Klein Antal viszonválasza, — Hegymegi Kiss Pál — a miniszterelnökhöz — a csengeri választás ügyében. — A belügyminiszternek a miniszterelnök nevében adott válasza. — Hegymegi Kiss Pál viszonválasza, — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt : Hóman Bálint, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Lázár Andor. (Az ülés kezdődött d, u. 5 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést (megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petro vies György jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Frey Vilmos jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Herczegh Béla jegyző ur. Napirendünk szerint következik a középiskoláról szóló törvényjavaslat (írom. 718, 722) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik 1 ? Petrovics 4 György jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Ház! Amikor a tárgyalás alatt lévő javaslathoz hozzászólok, hozzászólásomat megnehezíti az, hogy beszélnem kell anélkül, hogy itt lenne az, akitől tulajdonképpen ennek a javaslatnak sorsa függ. Mert azt nem nehezményezem, — amit egyáltalában nem is szoktam nehezményezni —, hogy az érdeklődés nem túlságosan nagy és a tanácskozóképesség sincs meg, mert akkor, amikor a pénzügyi bizottság parallel tárgyal, két ilyen fontos javaslat tárgyalásánál a megfelelő számú képviselőt összehozni, elismerem, nem könnyű. Amikor azonban ezzel a javaslattal foglalkozom, megnehezíti hozzászólásomat az is, hogy KÉPVISELŐHÁZI KAPLÜ XXI. az előttem felszólalt képviselőtársam argumentumait résziben magáimévá téve, éppen az ellenkező eredményre jutok, mint ő, mert ő elismerte ugyan, hogy aggályai vannak a javaslattal szemiben, nem is tartja a javaslatot időszerűnek és elgondolásának megfelelőnek, mert hiszen ő a differenciálás híve, a javaslatot mégis elfogadja. Megvallom őszintén, minden reformnál, minden újításnál azt nézem, amit az emberiség egyik legnagyobb gondolkodója, Bacon, szerintem helyesen úgy fékezett ki, hogy az újításoknál jobb volna, ha az embereik az idő példáját követnék, amely újít lassan és alig észrevehetően, ha tehát a nagy reformhoz csak akkor nyúlnának, amikor a szükség nagy, vagy pedig az eredmény teljesen biztosítva van. Kérdezem, szükség van-e erre a törvényjavaslatra az időszerűség szempontjából, nehogy tíz éven belül új középiskolai reformmal jöjjünk akkor, amikor tulajdonképpen még annak a tízéves középiskolai reformnak jó, vagy rossz volta felett nem is olyan könnyű bírálatot mondani. Különös csak az lesz, hogy ezt a javaslatot majd azok fogják magukévá tenni, illetve törvényerőre emelni, akik nagyrészt ugyanannak a pártnak voltak a tagjai, amely a legutóbbi középiskolai törvényjavaslatot mint abszolút jót elfogadta. Amit ennél a törvényjavaslatnál elsősoriban kifogásolok, az az, hogy szükség nélkül uniformizálni akar. Véleményem szerint helye23