Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-258

142 Az országgyűlés képviselőházának È5 sikra, a harmadikra nem. Ez nem lehet azért sem, — nagyon köszönöm a miniszter úrnak ezt a tagadó fejbólintást — mert lehet, hogy valaki elmegy orvosnak és később rájön, hogy a szervezete mégsem bírja el az anatómiai stú­diumokat. Akkor pedig nem lehet újra vizsga elé bocsátani, hogy megmondják neki, melyik fakultásra alkalmas. Erre vonatkozóan voltam bátor beadni egy javaslatot, amely a 38. §. egyik pontjának ki­egészítése. Ajánlom a miniszter úr figyelmébe, hogy ilyen módon is törvényesen legyen bizto­sítva az, hogy aki már ezt a minősítést meg­kapja, az valamennyi fakultásra járhasson. Nem akarok most abba a hibába esni, hogy azzal legyek letorkolható: A kivételek csak erő­sítik a szabályt, de leszek bátor felemlíteni egypár adatot néhány eléggé nagy ember életé­ből» amely adatok azt bizonyítják, hogy az iskola még nem minden; az iskolában a peda­gógusok ne merjenek olyan lelki diagnózisokat megállapítani, amelyeket sokszor az orvos a sokkal egyszerűbb anatómiai vonatkozásban sem tud megállapítani. Az orvos nem mer ana­tómice earészen biztosan ítéletet mondani egy­egy szervezetnek a teherbírása vagy jövő élete felett. A pedagógusok ne essenek abba a hi­bába, hogv ilyen szelekció kimondásával embe­rek élete felett pálcát törjenek. T. ±±áz! A pedagógusod sokszor hibáznak. Chateau oriand, aki JNapoieon eletéről írt, azt mondja, nogy Napoleon mindennapi fiú volt, sem nem jeientekenyeüb, sem nem jelentéktele­nebb, mint más. JNapoleon maga mondja: feemmi más nem voltam, mint akaratos, kí­váncsi gyerek. Kousseauról mindannyian tud­juk, hogy példátlanul rossz tanuló volt, az isko­lából megszökött, sokáig csavargott. Darwint 16 éves korában kivették az iskolából, érvágó inasnak adták, három év múlva azonban azt mondta a mestere, használhatatlan gyerek. Cambrigde-ben az egyetemen abszolúte nem boldogult. Előrebocsátom, hogy nem érettségi után került az egyetemre. És akkor megindult egy hadihajóval Amerikába, ahol kiváló tudós lett belőle. Báró Fejérváry Géza, a custozzai hős a Theréziánumban megbukott, mert a ka­tonai pályára teljesen alkalmatlannak találták. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) Tudjuk, hogy Newtonnak azt mondták a pedagógusok, semmi sem lesz belőled. Pasteur­ről is tudjuk, hogy csak nagyon későn embe­relte meg magát. Billrothnak, a híres sebésznek az volt baja, hogy mindig a hátsó padba ültet­ték és csak úgy bicskával vagdosta a padot. (Komis Gyula: Néhány kivétel!) Igen, kivé­telek, de ezek erősítik a szabályokat. Nem be­szélek most azokról a költőkről, akiket kicsap­tak az iskolából, mert hiszen a költőnél még nem okvetlen szükséges, hogy az egyetemre menjen. (Kornis Gyula: Ne jöjjön oda!) Sokszor, igenis, tévedéseknek eshet áldo­zatául a legjobb szívvel dolgozó, a legjobb szán­dékkal eltelt tanár is. Most nem beszélek Shelleyről, Poeról, Petőfiről. Én a szelekciót úgy, ahogy az a törvény egves szakaszaiban megvan, amikor azt méltóztatik mondani, ho^v ha valaki ennyiszer megbukott, akkor tovább nem engedem, a magam részéről száz százalékig helyeslem. Én minden formában is jónak lát­nám annak a megszigorítását, ami a törvén^ ben van és bár még nagyobb szigorúságra mél­tóztatnék utasítani a tanárokat. De ez ne egy vizsga keretében történjék, amely, mint már az l, ülése 1931*. évi április ló-én, kedden. előbb mondottam, végeredményében első vizs­gája a tanulóknak, minthogy tudvalevőleg a nyolc osztályon keresztül csak összefoglaláso­kat tartanak. Amikor beszédembe belekezdtem, nagyon jól tudtam, hogy a Ház többségének helyeslésé­vel nem fogok találkozni. Ez azonban nem aka­dályoz meg abban, hogy saját nézeteimet ki ne fejtsem a t. Ház előtt. Most bátor vagyok áttérni az úgynevezett tanulmányi rendre, arra a térre, hogy tudniil­lik mit kíván a miniszter úr ezentúl a közép­iskolában taníttatni. Ezzel a 21. § foglalkozik, -. amely felsorolja a tantárgyakat. Tulajdonkép­pen csak az indokolással összevetve nyerünk teljes és világos képet arról, hogyan képzeli el a törvényjavaslat konstruktőrje a középiskola elkövetkező tanulmányi rendjét. Már költségvetési beszédemben kértem, hogy az új törvényjavaslat teremtsen kapcsola­tot az élet által támasztott szükségletek és a középiskolában tanított tantárgyak között, hogy valamivel elasztikusabb legyen az egész kérdés. Hiszen anélkül, hogy bántani akarnék kiváló diákokat, kénytelen vagyok megállapí­tani, hogy sokszor jelesen végzett növendék az életben eléje tóduló kérdések legegyszerűbb­jére sem tud meg felelni, mert az iskolában a sok tudás mellett roppant kevés prak " ü anyag jut osztályrészéül. Ha veszem azt, hogy a középiskolai ta kapacitása, teherbiróképessége, a tananys az órarend hogyan bir el újabb kérdés újabb tananyagot, akkor meg kell állapi tan. hogy a miniszter úr az indokolásban kilátásba helyezi, hogy akár a régi tananyagok összébb­vonásával is lehetővé fogja tenni, hogy új gon­dolatkörök az iskolába bekapcsoltassanak. Szintén költségvetési beszédemben mutat­tam rá arra, hogy egy 18 éves, jelesen érettségi­zett tanuló sokszor a szociális ismeretek teljes * hiányával kerül ki az életbe, ugyanakkor, ami­kor 18 éves kortársa, az ipari vagy agrármun­kás, ha téves alapokon elindulva is, mégis szo­ciális ismeretek birtokába jutott, mindenesetre kapott már valamit az élet nagy kérdéseiből. Természetes tehát, hogy az ilyen érettségizett fiú, akinek a legelemibb szociálpolitikai isme­reteket sem tudta az iskola nyújtani, saját hi­báján kívül könnyen válik prédájává vagy hí­vőjévé új irányoknak. (Ügy van! jobb felől.) Méltóztassanak megengedni, hogy emlékez­tessek arra, miszerint szintén abban a beszéd­ben említettem azt, amit most különben konsta- * tálok, — tehát kár volt előbb a nagy negáció — hogy gazdasági ismeretek elemeivel gazda­gítsuk a tanulókat. En nem akarok a középis­kolából szakiskolát csinálni, nagyon jól isme­rem^ a középiskola feladatát, de gazdasági, mezőgazdasági, kereskedelmi ismeretek közlése nélkül a középiskola nem tekintheti működését ». teljesen befejezettnek és teljesen tökéletesnek. 1 Amellett a nagy szám mellett, amelyben tanu­lóink általában a középiskolát végzik, a nemzet életére is kiható erővel bir, hogy ez a sokrétegű -*, embertömeg mit visz magával az életbe. Na- v gyón jól tudom, hogy nem az én kéréseim alap­ján került bele a társadalomtudomány, a gaz­dasági ismeretek, a kereskedelmi és mezőgazda­sági ismeretek alaptörvényeinek közlése a tan­tervbe, de mert benne van» Örömömet minden­esetre kifejezhetem fölötte. E°:y másik tétel, amelyről szintén többet beszél az indokolás, a modern nyelvek tanítá­sának kérdése. Itt szeretnék tiszta bort önteni a pohárba; szeretném, ha nyíltan megmonda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom