Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-257

Az országgyűlés képviselőházának 2i vényben is volt, a merev kasztok kiépítésének és megrögzítésének szándéka, de új politikai mozzanat ebben a törvényben a gyönyörűen elbújtatott 38. §., a numerus clausus kiélesítése, képesítő hatálya, ezzel a gyönyörű szóval jelzett valami, amely valóban méltó arra, hogy a kultúrjavaslatnak nevezett törvényben helyet foglaljon. Ez a szakasz az egyetemrejutásnak egy újabb akadályát jelenti. Én azt mondom, hogy ez önmagában talán nem is volna, égbekiáltó sérelem akkor, ha a kiválogatás objektív ismérvei mellett a, kiválogatok objektivitását is szállítani tudná a miniszter úr. Nem is beszélek arról, hogy az egyetemi tanulmányok folytatása igen sok esetben csak azt jelenti, hogy a tizennyolc éves korban még nincs lehetőség az elhelyezkedésre. Most mit csináljon az a fiatal, akit például a gazdasági okok nem kényszerítenek arra, hogy 40 pengővel beálljon bérlenyomónak? Ennek számára az egyetemi tanulmányok egy bizonyos átmeneti idő kitöltését jelentik, amit lehetővé kellene tenni számára, részben azért, hogy odahaza a semmittevésben ne demoralizálódjék, részben pedig azért, hogy — ismétlem, 40—60 pengőkért — ne menjen el tisztviselőnek, a többinek a szájából kivenni a falat kenyeret. Nos, én úgy érzem azonban, hogy a javaslatban ez a szakasz az a bizonyos szakasz, amelyről eszembe jut egy híres francia szakácsnak az a mondása, hogy nincs az a cipőtalp, amelyet ő egy kitűnő mártásban fel ne ludna tálalni. Nos, ez a javaslat az a sűrű mártás, amelyben ennek a szakasznak emészthetetlen cipőtalpát feltálalják a közvéleménynek. Miért kell most megint ezt a numerus clausust megrögzítő elgondolást törvénybe iktatni? iVázsonyi János: Ügy van! Ez igaz! — Weltner Jakab: Politikai és gazdasági okok!) Azt mondja az indokolás, hogy a szelektív eljárás részletes szabálya rugalmasságot kíván, adatgyűjtésre és tapasztalásra van szükség, de ugyanakkor a kiválasztás objektív szempontjairól mélységesen hallgat. Én úgy vélem, hogy ígen ravasznak képzeli magát az, aki ezt a szakaszt kitalálta. Mint a kisgyermek, aki orra elé rakja parányi tenyerét és azt hiszi, hogy senki sem látja őt, mert az ő szeme be van fedve. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nem vagyok én ravasz!) T. Képviselőház! Ez a javaslat kerettörvénynek van szánva. Mindent, ami ebben van, bele lehetett volna gyúrni a régibe is, mindent, ami ebben van, el lehetett volna intézni a régiben is, csak ezt az egyetlen egy szakaszt nem, csak ennek az, egyetlen egy szakasznak a céljából, ennek szükségessége következtében kellett megalkotni ezt az egész törvényjavaslatot. "Üj mártás kellett, új törvényben kellett a kormány és az ifjúság között létrejött megalázó békét perfektuálni. Én azt kérdezem a kormánytól, amely állandóan a tekintély elvére hivatkozik, hol marad a tekintély elve akkor, hogyha — megint idézőjelben mondom —: »a mi fiainkról« van szó? Ennyi lármát csinálni és ilyen apparátust megmozgatni ezért az egyetlen egy szakaszért, ilyen felvonulást rendezni csak azért, hogy a kormány tekintélyének csorbulását valahogyan elrejtsék! Én azt hiszem, ezt bátran, őszintén és egyenesen kellett volna keresztülvinni, de ezt nem lehetett megtenni, mert nem lehetett vállalni a komplikációkat más kormánytámogatók és más kormányfőtanácsosok felé ezzel a szakasszal kapcsolatban. így azonban sokkal KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXI. '. ülése 1934- április 6-án, pénteken. 119 egyszerűbb. Ennek a szakasznak a segítségével csökkenni fog az egyetemen a zsidók és más békétlen nem úri elemek számaránya és még csak nem is lehet a kormányt felelőssé tenni, mert hivatkozni fognak a tanulmányi eredményre, az erkölcsi magaviseletre, az egyéniségre, mint amely méltatlanná teszi az illetőket arra, hogy az egyetemrejutás kiváltságát juttassák nekik. T. Képviselőház! Az erkölcs és az egyéniség szerepeljen, mint a döntés alapja a 18 éves életkorban? Nem érzik, hogy milyen nevetséges és milyen szomorú dolog ezt törvénybeiktatni? En inkább azt érzem — és azt hiszem, itt egy hajszálnyit nem tévedek, — hogy az erkölcs és az egyéniség megítélésénél nem ,a diák erkölcséről és egyéniségéről lesz szó, — hiszen a diákról ilyen értelemben nem is lehet szó.^ — jhanein a diák szüleinek politikai felfogása és a^ még ennél erősebb szempont, a még ennél 'bántóbb szocális helyzete lesz az irányadó. (Malasits Géza: Hogy késsel keresztelték-e, vagy vízzel!) Nagyon furcsának találom, hogy ennek a szakasznak indokolásánál az előadó úr azt mondotta, hogy nem a tanulmányi eredmények lesznek a döntők, inert ha az illetőt erkölcsisége és egyénisége alapján az egyetemre jutásra méltónak találják, annak alkalma lesz képzettségének hiányait az egyetemen pótolni. Nos, t. Képviselőház, itt azután egészen alaposan kilátszik a lóláb, hogy azok, akik talán nyolc esztendőn keresztül egyáltalán nem mutatták a tudományos képzettségre való alkalmasságuknak jeleit, azok átjutnak, (Malasits Géza: Ha jól választották meg JEL papájukat, akkor mindenesetre!), ha jól^ választották meg a hozzátartozóikat és szociális helyzetük kifogástalan, (Malasits Géza: Es vízzel keresztelték őket!) azokat ellenben, akiknél ebben a tekintetben kifogást találnak^ elbuktatják a legkitűnőbb tanulmányi eredmény alapján is. (Weltner Jakab: Politikai okokból! — Vázsonyi János: Ezt mondtam a bizottságban! — Brogli József: Csoda fantázia!). Azután az is fontos, hogy a válogató tanár • urak milyen utasítást fognak kapni. Feltételezem még a legjobb esetet, hogy t. i. nem kapnak utasítást. De utasítás nélkül is a rájuk nehezedő osztályközvélemény nyomása alatt nem tudnak majd objektívek lenni. Ezért a miniszter nem felel. Nem is felelhet: ő elintézte a maga részét a törvényben. így nyugodtan lehet aludni: fajtiszta és úri elem fog az egyetemekre kerülni és az egyetemekről kikerülőknek ltípfe helyük az állam vezető pozícióiban. lesz helyük az irányított gazdálkodás monopol állásaiban is, lesz kenyerük is és nem lesznek kényszerítve arra, hogy az állástalan diplomasokkal versengjenek, azokkal az állástalan diplomásokkal, akik nem üzentethetik inasukkal azoknak, akik keresik őket, hogy a méltóságos kisasszony lovagolni van. (Derültség jobbfeloU Volt eddig is egyenlőtlen verseny ezen a téren, de mégis egymás mellett kellett állni a sorban, amikor egy diplomás részére valami állás adódott. Most már azt a hendikeppelest is kevésnek találják, amely eddig volt. Ez a szakasz gondoskodni fog arról, hogy végleg kikerüljön az előkelő körből az, aki nem a kaszthoz tartozik. Aki hátul marad, tegye be az ajtót — mondja a székely közmondás és azok ellen, akik kenyeret kérnek diploma nélkül, — mert a diploma egyedárusítási monopólium l

esz _, minden gátlás nélkül ki lehet majd 18