Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-257

Az országgyűlés képviselőházának 2, Iában. Erre helyezi a súlyt az oktatásban és a nemzetismeret céljából a nemzeti tárgyakat a tanítás központjába állítja. Nemzeti tárgyak alatt értendők elsősorban a magyar nyelv, irodalom és művészet, a nemzet története az állami, gazdasági és társadalmi élet jelenségei­vel és háttérben az egyidejű világtörténeti ese­ményekkel, továbbá a föld- és néprajz, ezen­kívül a magyar művelődés történetében alap­vető szerepet betöltő s a modern idegen nyel­vek tanulását megkönnyítő latin nyelv és mű­veltség és végül a nemzet erkölcsi világnéze­tének alapjául szolgáló vallások tana. T. Képviselőház! A nemzeti tárgyaknak a tanítás központjába való beállításával a tanítás mellett az erkölcsi és jellemnevelés jut elsőd­leges szerephez. A tanulónak vallásos alapon erkölcsös polgárrá való nevelését hangsúlyozna a javaslat, követvén éhben az 1924. évi XI. t.-cikket. A jellemnevelés szempontjából emeli ki az indokolás a polgári iskolákban oly szép eredményeket felmutató osztályfőnöki órákat, valamint a testnevelés fontosságát és megem­líti, hogy már a folyó tanévben kísérlet tétetett néhány fővárosi iskolában a mindennapi test­nevelési órával és ugyancsak kísérletet kíván tenni a miniszter^ úr a reáliskolai nevelőinté­zetekben jól bevált egyéni testnevelés rend­szerével is, bár ennek megvalósítását kétség­kívül megnehezíti az internátus! elhelyezés hiánya. Természetesen a jellemnevelésre vonat­kozó ezeket a rendelkezéseket a törvényjavas­lat nem .tartalmazhatja és azok a törvény alap­ján kibocsátandó utasításokban, az új közép­iskolai rendtartásban és az új tantervben fog­lalnak majd helyet. T. Képviselőház! Nagyon fontos, időszerű és szükséges további rendelkezéseket tartalmaz a javaslat a szelekció kérdésében, amely nem­csak általános kultúrpolitikai szempontból igé­nyel különösen gondos elbírálást, hanem a szel­lemi túltermeléssel való kapcsolatában és ösz­szefüggésében is. Helyes az indulásnak az a megállapítása, hogy a magasabb tudományos kiképzésre kellő készséggel nem bíró egyének elől el kell zárni az egyetemeket és főiskolákat és erre a célra az egyetemi és főiskolai fel­vételi vizsgáknál szerzett tapasztalatok alap­• ján sokkal alkalmasabbnak látszik az érettségi vizsga keretében való gondoskodás, még pedig olykép, hogy az érettségi bizonyítvány egye­temi és főiskolai tanulmányokra képesítő ha­tályának elbírálásánál az érettségi vizsgán tanúsított tanulmányi eredmény mellett figye­lembe fog vétetni az illető tanulónak erkölcsi magaviselete és egyénisége is, nemkülönben középiskolai tanulmányai ideje alatt elért ta­nulmányi eredménye. Ezáltal megadatik a mód, hogy az érettségi vizsgának sokszor a vé­letlentől függő, pillanatnyi lelki diszpozíciótól és pszichikai gátlásoktól befolyásolt gyengébb eredményét ellensúlyozzák a tanuló szorgalma és erkölcsi kvalitásai, amelyek reményt nyúj­tanak arra, hogy képzettségének hiányait a fő­iskolán pótolni fogja tudni. Minthogy pedig oly megfelelő rendszernek a kidolgozása, amely az igazságos és méltányos elbírálást leginkább megközelíti, nem könnyű feladat, ezért a ja­vaslat, nagyon helyesen, idevonatkozó részle­tes szabályokat nem állapít meg, hanem a be­. szerzendő jtdatok és a tett tapasztalatok alap­ján kidolgozandó eljárást kormányrendeletre bízza, amely a kérdés fontosságára tekintettel az államfő jóváhagyása elé lesz terjesztendő. ! Nem érinti ezzel szemben a javaslat az érett­ségi vizsgának a minősítési törvény szempont­'. ülése 19Sít április 6-án, pénteken. 115 jábol meglévő hatályát. Az érettségi bizonyít­vány tehát továbbra is mindazokra az állá­sokra képesít, amelyeket a minősítési törvény ehhez a végzettséghez köt. Szükségessé és időszerűvé tette a közép­iskolai reformot még az a körülmény is, hogy az 1883 : XXX. törvénycikkben nagy számban fordulnak elő homályos és hiányos fogalmazá­sok, főleg szervezeti kérdésekben, valamint az állam és az iskolafenntartó egyházak jog­viszonyára és a felügyeletre nézve. A közép­iskoláknál a vezetés, rendelkezés és felügyelet nem szabatos definiálása és összezavarása sok félreértésnek és kellemetlenségnek vált okozó­jává. Mindez kétségkívül szintén rendezésre szorul, annál is inkább, mert a lefolyt 50 éves gyakorlat folyamán kialakultak a helyes néze­tek és fogalmak és elsimultak azok az ellenté­tek, amelyek az 1883. évi XXX. t.-c. megalko­tásánál főleg felekezeti szempontokból fenn­állottak. Ezeknek az akkori ellentéteknek át­hidalására való törekvés eredményezte a par­lamenti tárgyalás alkalmával éppen azokat a módosításokat és változtatásokat, amelyek a szabatosság és világosság rovására az 1883 : XXX. t.-cikk'ben konstatálhatok. őszinte örömünkre szolgálhat — és ezt va­gyok bátor nyomatékosan hangsúlyozni, — hogy a javaslatban megtaláltatott az a megol­dás, amely mellett a történeti egyházak jogai tiszteletben tartatnak, de ugyanakkor az állam felügyeleti joga megfelelően biztosíttatik. (Ugy van! a jobboldalon!) Elégséges e tekintetben utalnom arra, hogy egyházi hatóság alá tar­tozó középiskolákban a tankönyveket, segéd­könyveket és térképeket a fenntartó illetékes hatósága engedélyezi, azonban ezeket engedé­lyezés előtt he kell mutatni a miniszter ú|nak. Továbbá, hogy egyházi hatóság alatt álló kö­zépiskola érettségi vizsgájára a fenntartó illetékes egyházi hatósága küld elnököt, a mi­niszter pedig a főfelügyeleti jog gyakorlása céljából kormányképviselőt rendel. Ezekben voltam bátor a javaslat főbb ren­delkezéseit ismertetni, rámutatva egyben arra, hogy a középiskolai reformra szükség van és az időszerű. Jelen javaslatnak törvényerőre emelkedésével hatályukat vesztő középiskolai törvényeink közül az 1883 :XXX. törvénycikk­nek csupán a középiskolák felügyeletére vonat­kozó szakaszai maradnak egyelőre még érvény­ben, még pedig addig, amíg a középfokú ható­ságok ügye törvényes rendezést nyer. Ennek előmunkálatai már folyamatban vannak, a mi­niszter úr azonban nem akarta annak elké­szültétől tenni függővé a jelen javaslat be­nyújtását, annál az oknál fogva, mert a közép­iskola reformja összefügg a tanévvel, a fel­ügyelet kérdése viszont a tanévvel nincs kap­csolatban,; összefoglalásul legyen szabad még egyszer hangsúlyoznom, hogy az előttünk fekvő javas­lat, amely a tanulmányi rend, valamint a^tan­anyag tekintetében, továbbá az igazgatás és tanári testület kérdéseiben kevés újítást tartal­maz, megvalósítani kívánja az egységes szel­lemű és formailag is egységes középiskolát, amely a magyar értelmiségnek nemzeti irányú általános műveltséget van hivatva nyújtani. Ez a javaslat kerettörvénynek van szánva és az is a helyes, hogy kerettörvény gondoskodjék a középiskolai oktatásról. A tanügy fejlődésével változó kérdésekiben ugyanis a kellő időpontban kibocsátott, gyors adminisztratív intézkedé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom