Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-257

114 Az országgyűlés képviselőházának Mindezek a tények és tünetek, amelyeket most voltam bátor ismertetni, arra mutatnak és azt bizonyítják, hogy az oktatásügynek is az összefogás és az egységesítés irányában kell haladnia, amiként ez a tudomány- és nemzetpolitika terén észlelhető. A megalkotandó középiskolai reformnak tehát az eddigi specializáló, differenciáló és külön önálló típusú rendszer elvetésével a szintézis jegyében kell megszületnie és az ekként megszervezendő egységes középiskola feladata az kell hogy legyen, hogy a belőle kikerülő értelmiséget a magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános műveltséghez juttassa. Hogy a középiskola ennek a feladatának meg tudjon felelni és működését ebben az irányban tudja kifejteni, azt az előttünk fekvő törvényjavaslat akarja biztosítani. A miniszter úr által a képviselőházhoz benyújtott javaslat az új középiskola szervezetét eredetileg akként kívánta megállapítani, hogy a középiskolai tanterv a négy alsó osztályban, tehát az alsó tagozatban az eddigi három különféle iskolai típusnál, tehát a gimnáziumnál, a reálgimnáziumnál és a reáliskolánál érvényben levő különféle tantervékkel szemben azonos legyen, ami másszóval annyit tesz, hogy a miniszter úr e törvényjavaslattal megkívánta valósítani az alsó tagozataiban egységes középiskolát, még pedig az elmondottak után logikusan és természetesen á gyakorlatban annyira bevált iskolatípusnak, a mai reálgimnáziumnak formájában, -de ugyanakkor számolván az élet különböző körülményeivel és a tanulók egyéni hajlamaival, az V. osztálytól kezdődően, tehát a, felső tagozatban módot kívánt adni a szétágazódásra, a humanisztikum. a reáliák és a modern nyelvek irányában. Ehhez képest a felső tagozatban a reálgimnázium megszervezése minden középiskolára nézve kötelezőnek terveztetett, viszont a gimnáziumi és reáliskolai ágazatok megszervezésének kötelezettsége alól különleges körülmények fennforgása esetén a miniszter úr felmentést adhatott volna. Különleges körülmények alatt főleg az új ágazatok megszervezésével járó és a mostani súlyos gazdasági helyzetben nehezen fedezhető kiadások elkerülését célzó törekvés volt értendő. ^ A képviselőház közoktatásügyi bizottsága a javaslatot beható tárgyalás alá véve magáévá tette a miniszter úr elgondolását az egységes középiskolát illetően, de mindazokra a szempontokra és körülményekre tekintettel, amelyeket voltam hátor előadni, úgy érezte, hogy az egységes középiskola gondolata a felső tagozatban is végigvezetendő, mert a nemzeti műveltség egységét az egyoldalú humanisztikus, vagy realisztikus műveltség helyett ezáltal még jobban tudjuk (biztosítani, továbbá a műszaki világ reprezentánsai a reáliskola eltörlése mellett foglaltak állást és végül, mert a javaslat indokolásából logikusan ez következik. Mindezeknél fogva a közoktatásügyi bizottság úgy határozott és a törvényjavaslat szövegét ennek megfelelően olykép módosította, hogy az egységes magyar középiskolai, amelynek neve immár gimnázium, a gyakorlatbanoly kitűnően bevált reálgimnázium alapulvételével szervezendő meg, azonban megadandó a lehetőség arra is, hogy az ötödik osztályban levő tanuló hajlamához képest a kötelezően előírt második élő idegen nyelv tanulása helyett a görög nyelvet, illetőleg kivételes esetben & latin nyelv tanulása helyett az ábrázoló mér tant vá257. ülése 198b április 6-án, péntekén. laszthassa. A miniszter úr a bizottságinak ehhez a módosításához kész örömmel járult hcymA, mert a miniszter úrnak is tulajdonképpen ez volt az elgondolása és a törvényjavaslatban kezdettől fogva ezt csak azért nem valósította meg, mert attól tartott, hogy a reáliskolának a felső tagozatban való megszüntetése a műszaki körök ellenzésével fog találkozni. Minthogy azonban — amint volt szerencsém előadni — a műszaki körök nem kívánják a reáliskola fenntartását, ez az aggodalom immár tárgytalanná vált. Bátor vagyok itt közbevetőleg megjegyezni azoknak a megnyugtatására, akik^ a reáliskola megszüntetésével talán még sem értenek egyet, hogy értesülésem szerint a miniszter úr azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a jövőben a középfokú szakoktatás intézményei — tehát a felső kereskedelmi, a felső mezőgazdasági és felső ipari szakiskolák — vennék át a megszűnő reáliskola szerepét. T. Képviselőház! Az egységes középiskolának, a magyar gimnáziumnak az előbb ismertetett módon való megszervezése által feleslegessé vált a külön leányközépiskola típus. Ezért a törvényjavaslat megszünteti a külön leányközépiskolát és a gyakorlatban be nem vált leánykollégiumokat. De azért fenntartja a fiúk és leányok számára külön igazgatás alaitt álló és külön elhelyezett középiskolát, lehetetlenné téve ezáltal továbbra is a koedukációt. Természetesen a törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy a leányközépiskolákra nézve megállapítandó tananyagnál, továbbá a testgyakorlatoknál és a testi ügyességnél a női lélek és a női szervezet sajátos követelményei tekintetbe vétessenek. A szervezeti változtatások ismertetése után legyen szabad áttérnem a törvényjavaslatnak arra a másik nagyon fontos részére, amely a nemzetnevelésre és a jellemképzésre vonatkozik. Az ebben a részben foglaltak nagyon alkalmasak a középiskolai reform szükségszerűségének és időszerűségének indokolására. Nem nagy megfigyelőképesség kell annak megállapításához, hogy a nacionális gondolat mind erőtelje; sebb érvényesülésével kapcsolatban a nemzeti műveltségre való törekvés mindenütt előtérben áll és így mi sem nézhetjük közömbösen, hogy a magyar középiskolából kikerülő, a nemzeti életben majdan vezető szerepet betöltő és az egészséges és egységes magyar közszellemet irányítani hivatott magyar értelmiség a reá váró nagy nemzeti feladatok megoldására és a nemzeti erőteljesítményekre elegendő nemzeti irányú műveltséggel és felkészültséggel renidelkezik-e. Szükség van tehát a magyar értelmiségnek a nemzeti irányú általános műveltséget nyújtó nevelésére. Ez pedig csak akkor érhető el, ha a középiskola európai nívón álló, a leghatározotabban nemzeti irányú műveltséget nyújt Gondoskodni kell tehát arról, hogy a középiskolai műveltség magában foglalja a kornak megfelelő művelődési színvonaltól előírt humanisztikus és reális elemeket, de mégis olyan magyar nemzeti műveltség legyen, amelynek birtokában és az anyag ismeretében a középiskolából kikerülő tanulók hasznos tagjaivá tudnak válni a magyar társadalomnak, képzett munkásaivá a magyar közéletnek es etikus világnézetű polgáraivá az államnak, miként ezt a törvényjavaslat indokolása olyan szépen kifejti. Ebből aa elgondolásból kiindulva a törvényjavaslat az általános műveltségnek nemzeti Jellegét kívánja : biztosítani a középisko-