Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-256

Az országgyűlés képviselőházának 256. ülése Í93& április 5-én, csütörtökön. 91 tel kérem, hogy a fúzió hatálya 1935 szeptember 1-ére halasztassék. A közgazdasági egyetem ér­dekeltségei a következőkép indokolják meg ezt a kérelmet... (Homan Bálint vallás- és köz­oktatásügyi miniszter: Megtörtént!) 1935 szep­tember 1-i hatállyal? (Homan Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Benne van az új szö­vegben!) Akkor felszólalásom tárgytalan. Elnök: Kíván még valaki szóíni? (Sándor Pál szólásra jelentkezik.) Sándor Pál képviselő úr kíván .szólni! Sándor Pál: T. Képviselőház! Valóban már sokszor megtörtént, hogy megmosolyogták -azt, amit itt mondottam és később mégis valóra vált az, amit a Ház előtt mondottam, amit, sajnos, túlságosan későn láttak be. Amit most mondok, kissé naivnak fog fel­tűnni, különösen a miniszter úr előtt. En a t. miniszter urat arra akarom kérni, elégedjék meg azzal, hogy a Ház részleteiben is elfo­gadta ezt a javaslatot és ne vigye tovább: a Felsőház elé. Elégedjék meg azzal, hogy ezt a javaslatot elfogadta a Képviselőház. De ha to­vább viszi a Felsőházhoz és a Felsőház is el­fogadja ezt a javaslatot, akkor arra kérem, hogy ne terjessze elő a kormányzó úrnak kihir­detési záradékkal való ellátás végett. Ha azon­ban a kormányzó úr is elfogadná ezt a javas­latot, akkor arra kérem a t. miniszter urat, hogy ne léptesse életbe ezt a törvényt, már csak azért sem, mert hiszen maga a miniszter úr mondotta, hogy ha egy-két év múlva meg­győződik arról, hogy ez a törvény nem jó, úgy azt meg fogja változtatni. (Hóman Bálint val­lás- és közoktatásügyi miniszter: Nem ezt mon­dottam, hanem azt, hogy mód van arra, hogy megváltoztassuk!) A miniszter úr tehát azt mondotta, hogy mód van arra, hogy megvál­toztassuk- Elfogadom azt, amit a miniszter úr mond, mert ő tudja legjobban interpretálni el­mondott szavait, azonban arra kérem őt, hogy ne léptesse életbe ezt a törvényjavsalatot. Ha mégis életbelépteti, akkor az a kérésem, hogy hagyjon mindent úgy, ahogy ma van, hagy­jon minden egyes egyetemi fakultást ott a maga helyén. En tudom, hogy ezt a törvényt azért alkották, hogy a tanárokat kicserélhes­sék és egy részét áthelyezhessék. (Hóman Bá­lint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Téve­dés!) En tudom, hogy a miniszter úr ezt ta­gadja, kell is tagadnia a miniszter úrnak, de ha a miniszter úr ezt tagadja, nekem szabad ezt mondanom és állítanom, (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Törvény nélkül is megtehetem!) legalább a professzo­rok is úgy gondolják, hogy ez így van, erről biztosíthatom a miniszter urat. Kérésem tehát az, hogy hagyjon mindent úgy, ahogy van, mert ha a miniszter úr hozza fog egyszer az áthelyezésekhez, úgy fog járni, mint a »mit der goldenen Schnalle«, hogy az egyik, dolog a másik után fog következni és ebből milliós es milliós többkiadás lesz, amiről ma még nem beszélhetünk. Kiadás nélkül, költség nelkul méltóztassék ezt tehát úgy hagyni, ugyan­abban a keretben, a közgazdasági egyetemet a Szerb-utcában, az orvosit és a sopronit ott, ahol van s ne méltóztassék áthelyezéseket csi­nálni, ne méltóztassék a Hadik-kaszárnyászeru dolgokba belemenni, ezt a tanácsot adom meg. S ha ezen ma esetleg mosolyognak, nem törő­döm vele, megértem én már nagyobb csudákat is, amelyeken mosolyogtak s amelyek szomo­rúan valóraváltak. Kérem a miniszter urat, hogy ezt a tanácsomat, — bar idaig semmit KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXI. sem fogadott el — mint végsőt, fogadja el pénzügyi okokból. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Homon­nay Tivadar szólásra jelentkezik.) Homonnay képviselő urat illeti a szó. Homonnay Tivadar: T. Ház! Azon az állás­ponton vagyok, hogy az ilyen dolog nem min­dig helyes és eredményes és nagyon szeretném, ha a*z igen t. miniszter úr a fúzió hatályát, élet­beléptetését a két egyetem között elhalasztaná, a határnapot nem ez év szeptemberére, hanem a jövő év szeptemberére tűzné ki. Én ugyanis aizt tartom, hogy a legfontosabb dolog a belső összhang, amelynek meg kell lennie az egyesí­tendő ket egyetem között és ennek a belső össz­hangnak előfeltétele az, hogy mindazok a nagy­horderejű kérdések, amelyek a két egyetemre vonatkoznak, belülről, önmaguk között intéz­tessenek eis a két egyetem maga állapítsa meg azokat a feltételeket és módozatokat, amelyek elmaradhatatlanok az én véleményem szerint. Akár a szervezeti szabály okai akár az ügy­rendtartás, akár pedig a kar tanulmányi vagy vizsgarendjét nézzük, vagy nézzük a doktori szigorlatok rendjét, ezeket nem lehet egy-két hónap alatt előkészítem, maradna május és június hónap, amely két hónap teljesen telítve van az alapvizsgák és szigorlatok tartásával és kollokviumokkal és a kéthónapi időtartam nem elegendő arra, hogy ezeket a szervezeti szabályokat, ezeket az intézkedéseket megtehes­sék. Egyébként is szükséges, hogy az egyetemen a tanrendet előkészítsék. A tanrend előkészíté­sének is megvannak a maga feltételei, azok is icőhöz vannak kötve. Azt hiszem, hogy az igen t. miniszter úr álláspont jávai is találkozni fog, ha méltóztatik adni egy bizonyos időtartamot, hogy ezek a kérdések elő készíthetők legyenek. Evégből arra kérem, hogy a fúzió keresztülvite­lének idejéül ne az ez évi szeptembert, hanem a jövő évit méltóztassék megállapítani, hogy az egyes egyetemek, mint autonóm szervek, elő tudjanak készülni. Kérem tehát, hogy a minisz­ter úr lehetőleg a jövő esztendő szeptemberében léptess^ a fúziót hatályba. Elnök: Kíván valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A kultuszminiszter úr kíván nyilatkozni. Hómann Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! Egészen röviden kívánok válaszolni Homonnay Tivadar és Sándor Páí képviselő urak legutóbbi felszólalására. ÍTgy­látom, hogy Homonnay Tivadar kedves bará­tom nem tanulmányozta át a törvényt kellőkép­pen, különben észrevette volna, hogy abban gondoskodás történt arról az átmeneti időszak­ról, amelyről ő itt szólt; nevezetesen az egyesí­tés időpontja ugyan az 1934/35. tanév kezdeté­től van kimondva, de ezzel szemben itt van az a bizonyos miniszteri biztosi intézmény, ïamely éppen azért szükséges, hogy ezeket az átmeneti intézkedéseket i bizonyos latitude-del a követ­kező tanév elejéig hajtsuk végre, tehát tulaj­donképpen az egyesítés az 1934/35. tanév végén fog megtörténni, de e tanévben is szükséges már az előmunkálatokat megkezdeni a fúziónak elvi kimondása mellett. Tulajdonképpen tehát mindazok az aggodalmak, amelyeket itt tá­masztani méltóztatott, eloszlanak annak követ­keztében, hogy az átmeneti intézkedések végre­hajtására külön intézmény létesíttetik és ez az intézmény^ éppen addig^ az időpontig fog mű­ködni, amis: kívánni méltóztatott. Ami Sándor Pál igen t. képviselő úr utolsó — hogy úgy mondjam — kedves felszólalását illeti, amelyben ő a saját rövidtartamú obstruk­14

Next

/
Oldalképek
Tartalom