Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-252

Az országyülés képviselőházának 2b szetszerűleg vigyáznom kell arra, hogy egy ilyen szerv ne gyakorolhassa a kinevezési jogot olyan elsőrendű munkatársakkal szemben, mint amilyen pl. az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, az alpolgármesterek és a .tanácsnokok. Mi tehát azokat a módosításainkat, amelyeket ehhez a szakaszhoz előterjesztettünk s amelyek a polgármesternek a továbbiakban óriási kinevezési jogot adnak, ebből deriváljuk, ebből állítjuk elő. Ebből következtetjük azt, hogy tehát a polgármester kinevezési jogát lehetőleg korlátozni, az autonómia választási jogát pedig lehetőleg erősíteni kell. Ezért vagyok ellene, hogy a székes főváros összes iskoláinak igazgatóit a közoktatásügyi bizottság kijelölése alapján a polgármester annak meghallgatásával nevezze ki ; ezért kell elleneznünk azt, hogy a polgármester nevezze ki az Összes üzemigazgatókat, mert hiszen az üzemigazgatók kinevezésével az üzemek feletti korlátlan rendelkezési jog a polgármester, illetőleg az ő közegei kezébe kerül. •Szeretném, t. Képviselőház, ha az autonómiának ez a sérelme kiküszöböltetnék, még

1 pedig olyan módon, mint ahogy Szabó Géza igen t. képviselőtársam indítványozza: méltóztassék kimondani, hogy a három polgármesterjelöltnek visszalépni nem lelhet, illetőleg ha valaki visszalép, helyébe mást kell jelölni. Abban a pillanatban, amint ez meglesz, ez a lehetőség ki van zárva. A törvényhatóság mindig három jelölt közül válasszon polgármestert, ne pedig egy jelöltre legyen kénytelen leadni szavazatát, miután a másik két jelölt visszalépését előzetesen előkészítették. Ilyen megoldásba belemennek, mert abban a pillanatban van az autonómiának választójoga, de ebben a konstrukcióban az autonómiának választójoga a polgármester dolgában nincs. Közömbös tehát (most, hogy még külön megerősíttetik-e a polgármester; ez reánk nézve relative közömbös. Mindenesetre sérti a város autonómiáját az is, hogy még az általa megválasztott polgármestert is meg kell erősíteni, de sokkal jobban sérti az, hogy lehet olyan ember a főváros polgármestere, akinek a főváros törvényhatósági bizottságában nincs egyetlen egy szavazata sem, hogy polgármestert lehet közfelkiáltással választani a többiek visszalépése után. Ha a miniszter úr kivan esi a receptre, megadom m

ég egyszer: a főpolgármester magához hív két pályázót és azt mondja: én jelöllek titeket a polgármesteri állásra, de adjátok ide a visszalépő nyilatkozatot. Ilyen két pályázót kap, mert mindenkire megtiszteltetés, ha polgármesternek jelölik. Akkor még három olyan tagot kell kinevezni, aki az ő jelöltjeit jelöli. Mivel neki ebben a bizottságban többsége van, — ő lévén az elnök — keresztül tudja vinni annak a három úrnak a jelölését, akik közül kettőnek a visszalépési nyilatkozata már a zsebében /'an. És ezzel ki van játszva az autonómia. Méltóztassanak tehát egy olyan módosítást r engedélyezni, mint amilyet Szabó Géza t. képviselőtársam közbeszólások formájában mondott, hogy visszalépési lehetőség ne legyen. Az 1929. évi XXX. tc.-ben ez benne van, de a fővárosra nem vonatkozik. Méltóztassanak egy ilyen módosítást elfogadni (Zaj. t

— Elnök csenget.) és akkor lehet arról beszélni, akkor a polgármestert én is autonóm tisztviselőnek leszek hajlandó tekinteni, de enélkül a magam részéről nem tudok autonóm tisztviselőt látni benne és ragaszkodom ahhoz, — és azért indítványoztam — hogy a továbbiakban a polgárKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XX. 2. ülése 193U március 16-án, pénteken. 485 mesternek tisztviselő-kinevezési joga legalább arra a mértékre korlát oztassék, amint az az 1872-es törvényben korlátozva volt, illetőleg, hogy a

t törvényhatósági bizottság tisztviselőválasztási joga legalább arra a mértékre állíttassák vissza, amint az az 1872-es törvényiben a tanács életbelépte előtt volt, vagyis, hogy azokat a tisztviselőket, akiket eddig a tanács választott, a jövőben a közgyűlés válassza.. Kérem ezeknek az indítványaimnak, amelyeknek komoly, az autonómia lényegében rejlő okai vannak, szíves elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Büehler József! Büchler József: T. Képviselőház! Ha így van a dolog, ahogy Petrovácz t. képviselőtársam mondja és egészen evidens és egészen világos, hogy így van. akkor nem kell egyéb, mint két ilyen jelölt és három ki jelölő-választmányi tag, akik ad hoc mindig adódnak és öt emberrel Budapest székesfővárosban polgármestert „lehet választani, ahogy Petrovácz t. képviselőtársam mondotta, mint ahogy ez tökéletesen így is van. (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: De ninos így!) Akkor miért van arra még külön szükség, hogy egy olyan rendelkezés statnáltassék a javaslatban, hogy az így megválasztott polgármestert még külön államfői megerősítésben is kell részesíteni? Miért kell egy ilyen rendelkezést egyáltalában felvenni? Ennek a rendelkezésnek egészen világosan az a célja, — tehát most már két ilyen út és mód adódik — hogy polgármestert válasszunk mi, Budapest székesfőváros önkormányzata, aki a belügyminiszter úr intencióit ismeri és aki a belügyminiszter úr embere, tehát nem az önkormányzaté, hanem a centrális kormányzaté. Teljességgel és tökéletességgel kiszolgáltatja tehát ezek szerint a törvényhatósági bizottságot a központi kormányzat emberének. Budapest székesfővárosnak óriási nagy vagyona van. Egyik leggazdagabb európai metropolis. Budapest székesfőváros polgárságának vagyonát tehát olyan ember fogja kezelni, aki iránt Budapest székesfőváros lakosságának semmi néven nevezendő bizalma nincs. Nem gondolják az urak azt, hogy ez lehetetlen, hogy ez egy abszurd valami? Akkor, amikor körülbelül másfélmilliárdra tehető nagy vagyona van a főváros lakosságának, amelyet, azt kell ' mondanom, évszázadok óta gyűjtött össze, mégpedig nem is Budapest székesfőváros lakossága, hanem külön Óbuda-mezőváros, külön Buda és külön Pestnek a lakossága, ezeket azután 1872-ben egyesítették. Efelett az évszázadok óta összegyűjtött vagyon felett most egy teljesen idegen ember lenne az úr. A javaslatnak ezen a rendelkezésén egyáltalában nem látszik, hogy nagyon méltóztatnának tisztelni a tradíciókat, hogy nagyon méltóztatnának tisztelni a magántulajdon szentségét, amikor ennek a tulajdonnak, ennek a közös szent tulajdonnak kezelését egy idegen embernek — nem úgy értettem, hogy az önök számára, de a közönség számára, tehát a vagyontulajdonosok számára (teljesen vadidegen embernek — kezére akarják juttatni. Kozma Jenő t. képviselőtársam a múltkor itt az általános vita során elmondott beszédében, azt hiszem, elszólta magát» vagy ahogy őt ismerem, talán tudatosan szólta el magát, amikor azt mondta, hogy természetes dolog, hogy nem is fog sor kerülni arra, hogy egyáltalában jelöljünk valakit, mielőtt meg nem beszéltük volt a kormánnyal azt, hogy kit je69