Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-252
Az országgyűlés képviselőházának 25 Györki Imre képviselő urat megilleti a szó. (Bródy Ernő: Tessék az indítványt is felolvastatni! Nem emlékezünk rá, ez még a múlt évben volt! — Felkiáltások: Nincs itt Györki!) Györki képviselő úr nincs itt, (helyette azonban a szó megilleti Peyer Károly, Farkas István vaery Vázsonyi János képviselő urakat is, anint az indítvány aláíróit. (Büchler József: Én is alá vagyok írva, szót kérek!) Büchler képviselő úrnak a szót megadom. Büchler József: T. Ház! (Rassay Károly: Legalább isimertesse a képviselő úr, hogy miről van szó!) Az én javaslatom a következőképpen szól (olvassa); »Javasoljuk a % % után új §-ként az alábbi szöveg beiktatását:...« Elnök: Méltóztassanak figy eleminél kísérni az indítványt, nehogy még egyszer fel kelljen olvasni! Büchler József (tovább olvassa): »Az 1930. évi XVIII. te. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Törvényhatósági választójoga van annak az egy éve Budapesten lakó magyar állampolgárnak, aki életének 24-ik évét betöltötte és írni és olvasni tud.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az 1930:XVIII. te. 13. §-a, amelynek helyébe ezt javaslom (Zaj. — Halljuk! Halljuk! — Bródy Ernő: Miért nyugtalankodnak úgy az urak?) a budapesti törvényhatósági választójogot kodifikálja és első bekezdése a következőképpen szól (olvassa): »Törvényihatósági választójoga van annak, aki megfelel azoknak a kellékeknek, amelyeket az országgyűlési képviselőválasztójogra vonatkozólag az 1925. évi XXVI. te. első és második paragrafusai, továbbá az ugyanazon törvény ötödik szakasza alapján kiadott rendeletek előírnak, iha az öszszeírás évét megelőzően hat év óta állandóan, megszakítás nélkül a székesfőváros területén tartózkodik.« T. Képviselő(ház! Az 1930:XVIII. te. 13. §-ban hat évi, illetőleg tulajdonképpen 'hét évi egyhelybenlakás van előírva, (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) ^mert a törvény azt mondja, hogy az összeírás évét megelőzőleg szükséges 'hatévi egyhelybenlakás, vagyis csak az összeírás éve után lehet megállapítani a hatévi egyhelybenlakást. Teljesen értelmetlen és érthetetlen az, hogy míg az országgyűlési választójogra vonatkozólag az 1925:XXVI. te. vonatkozó rendelkezése maximálisan kétévi egyhelyben lakást ír elő, addig a törvényhatósági választójog kellékei közé bevétetett egy olyan szakasz, amelynek semmiféle értelme nincs, mert miért kell a Budapesti lakosnak hat évig egyhelyben laknia ahhoz, hogy Budapesten törvényhatósági választójoga legyen, (Rassay Károly: Sehol a világon nincs ilyen!), .hiszen Budapest székesfőváros a nevében is viseli jellegét, vagyis az egész ország fővárosa. Természetszerű dolog az, hogy a fővárosba tódulnak a vidékről az emberek, akik nem tudnak megélni a vidéken, vagy akiknek mint kereskedőknek, mint iparűzőknek üzleti érdekük, életérdekük az, ihogy Budapesten lakjanak. Ennek következtében nem azért jönnek Budapestre, bogy itt luxuséletet éljenek, hanem azért, hogy munkájukkal elősegítsék ennek a városnak a fejlődését, hogy munkájukkal segítsék a kereskedelmet, az ipart, a művészetet, a tudományt, az irodalmat. (Jánossy Gábor: Kenyérért jönnek!) "Ügy van, gyűjtőszóval úgy lehetne mondani, hogy kenyérért jönnek. Hogyan lehetséges az, hogy ezek az emberek, akik eddig nem Budapesten, hanem Nyíregyházán, Miskolcon, Tokajban, ?. ülése 1931), március 16-án, pénteken. 471 Szombathelyen, vagy másutt laktak és akik Szombathelyen vagy abban a városban, ahol eddig laktak, már megszerezték a maguk akár törvényhatósági, akár országgyűlési választójogát, akkor, amikor fel kell jönniök Budapestre lakni, ezt a már megszerzett jogukat egyszerűen elveszítsék csak azért, mert a törvény csak hatévi helybenlakás után adja meg nekik a jogot ahhoz, hogy szavazhassanak, illetőleg választó j ogukkal élhessenek ? Tökéletesen igazuk volt azoknak a vidéken megválasztott képviselő uraknak, akik azt mondták, hogy nem lehet másodrendű helyzetbe hozni a vidéket Budapesttel szemben és Budapestet hozzá kell idomítani, simítani a vidékhez és megfordítva. De miért büntetjük meg azokat a vidéki embereket, akik eddig nem laktak Budapesten, azzal, hogy elütjük őket választói jogosultságuktól? Éppen ennek megakadályozását célozza az én javaslatom. Tökéletesen elégséges az, ha valaki egy esztendőn keresztül résztvesz a főváros teherviselésében, ha egy esztendeig fizet adót, magyar állampolgár, miért kell teháí elütni választójogától azon a címen, hogy hat esztendeig nem lakott a fővárosban? Túlságosan szigorúak voltak a t. urak, Kozma úr és Scitovszky képviselő úr, volt miniszter úr, ebben a szakaszban. (Jánossy Gábor: Kozma képviselő úr!) Azt mondhatnám, hogy ez is egy osztályjellegű szakasz, mert legtöbbnyire munkások, kétkezi munkások, földmunkások, szakmunkások, akik nem tudnak vidéken megélni, akik xiem tudnak ott egy krajcárt sem keresni, jönnek föl Budapestre és itt akarnak elhelyezkedni, ezeket akarta Kozma úr és Scitovszky képviselő úr kizárni az 1930:XVIIT. te. 13. §-a alapján a választójogból. (Erődi-Harrach Tihamér: Most meg nem engedik munkához azokat, akik vidékről feljönnek! — Peyer Károly: Ez azután igazán rendben van! Tessék a vármegyéknek is gondoskodni a munkanélküliekről! — Sárkány Ernő: Gondoskodnak is! — Peyer Károly: A fővárosi munkás sem tud munkához jutni! — Erődi-Harraeh Tihamér: A falusi ember éhenhalhat! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíves kedjenek csendben maradni! (Rassay Károly: És ha pesti ember megy le oda?) Büchler József: Amikor Scitovszky és Kctfzma képviselő urak egymást meggyőzték, akkor egy esztendőn keresztül jártak egymáshoz, hogy megbeszéljék az 1930:XVIII. te. öszszes hátsó ajtóit és összes kibúvóit. Ez alatt az idő alatt elintézhették volna ezt az egyszerű témát is. Ami pedig Erődi-Harrach képviselőtársam megjegyzését illeti, hogy itt most nem kapnak munkát a vidékiek, erre nézve meg kell jegyeznem azt, hogy még a budapesti munkások sem kapnak munkát, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) pedig a budapesti munkások itt fizetnek fogyasztási adót, itt fizetik összes adóikat, és nem kapnak munkát, (Rassay Károly: A főváros gondoskodik a vidékiekről!) viszont — ezt akarom mondani, amit Rassay Károly t. képviselőtársam közbeszólásában mondott — ennek ellenében szociálpolitikai tekintetben (Rassay Károly: Nincs kivétel!) a főváros nem tesz kivételt a vidékről jött és a fővárosban lakó munkások, illetve szegény emberek közt, hanem ezek is kapnak ebédjegyet (Rassay Károly: Hetvenezer ingyenebéd naponta!) és a szociálpolitikai intézményekben éppúgy részesülnek a vidékiek, mint a fővárosiak, úgyannyira, hogyha nem volna sok vi1 dékről feljött munkás, akiket szociálpolitikai 67*
