Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-252
Az országgyűlés képviselőházának 252. tóttól kezdve egészen a katonatisztig és a papokig. A kisiparoson, a nagyiparoson, a kiskereskedőn, a nagykereskedőn, az ügyvéden, a mérnökön, a tanáron keresztül mindenféle foglalkozási kategória képviselve van a közgyűlésen, így komédia az érdekképviseleti rendszer. Amikor 35 ügyvéd ül a törvényhatósági bizottságban, akkor mi szükség van arra, hogy az ügyvédi kamara még külön három tagot küldjön a bizottságba? Az a három tag talán jobban fogja megvédeni az ügyvédek érdekét bent a törvényhatóságban, mint az a harmincöt ügyvéd, aki választás útján került bel T. Képviselőház! Éppen ezért tisztelettel kérem, méltóztassanak az általunk benyújtott határozati javaslatot, illetőleg módosítást elfogadni, amely szerint a második paragrafus törlését kérjük és ennek helyébe új, igazságos, kerületi beosztást kérünk, az ajánlási rendszer megszüntetését, az érdekképviseleti és az örökös tagok rendszerének eltörlését, valamint a szakszerűség címén helyetfoglaló ibizottsági tagok ülésjogának eltörlését kérjük. Tisztelettel kérem, méltóztassék beszédidőmet egy negyedórával meghosszabbítani. (Felkiáltások a balközépen: Megadjuk! — Felkiáltások a jobboldalon; Nem adjuk meg!) Elnök: Kérem azokat, akik a beszédidő meghosszabbítása mellett szavaznak, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a meghosszabbítást nem adja meg. Büchler József: Azok alapján, amikel elmondottam, nem fogadom el a 2. §-nak a miniszter úr által javasolt szövegét. Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Közel hat órája folyik ez az úgynevezett részletes vita itt ebben a Házban és én elöljáróban kénytelen vagyok megállapítani, hogy egy paródia az, ami itt a többség akaratából történik, mert semmiféle házszabály nem nevezheti vitának azt, amikor csak az egyik oldal vesz részt a felszólalásokban. Éppen à 2. §-nál kell ezt felpanaszolnom, (Vázsonyi János: Ügy van!) ahol a t. miniszter úr felállott és azt monta: ő azt kívánja, hogy a bizottsági elhatározással szemben az ő véleménye jusson többséghez. Konstatálom, hogy a többségi pártnak egyetlen egy tagja sem akadt, aki a iminiszter úrnak ezt a felszólalását pártolta volna. (Erődi-Harrach Tihamér: Mert nem helyeseljük a bizottság állásfoglalását. — Homonnay Tivadar: Védje meg a bizottságot! — Erődi-Harrach Tihamér: Én nem voltam tagja a bizottságnak. — Vázsonyi János: Kik voltak tagjai? Hol van Kozma?) Ha egy miniszter felszólal és más álláspontot jelent be, mint amely a bizottság többségének eddigi álláspontja, akkor ez a bizalmi kérdés felvetését jelenti minden parlamentben, (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) és ba erről van szó, (Erődi-Harrach Tihamér: Azért szavazzuk meg!) akkor el lehet várni azt, hogy a többségi párt, ha a miniszterét támogatja, necsak voksokkal, necsak szavazással, hanem érveléssel is támogassa. Különben ez paródia és igazán sajátszerű, hogy az urak éppen március ISTÓÍ követő napon próbálják ímeg ezt az álalkotmányosddt. Hát engedelmet kérek, mit látunk itt? Itt kifárasztásra megy a dolog. Ne tréfálkozzunk egymással; amikor az az elv mutatkozik meg, hogy aki bírja, az marja, akkor az nem vitatkozás, hanem egy kifárasztás. Azt várják, hogy majd jön az éjfél, majd jön az éjfélutáni két óra, akkor majd nem bírülése 19BU március 16-án f pénteken. 451 ják az ellenzék részéről s akkor a fizikai erő, a fizikai többség győz. (Zaj a jobboldalon. — Homonnay Tivadar: Tévedni fognak az urak!) Annál inkább rá kellett erre mutatnoim, mert amit még el kellene mondanom, azt a házszabályok értelméiben csakis az ülés végén mondhatom el. El kívánom imondani, hogy ez az egész mai ülés törvénytelen és házszabályellenes. Elnök: A képviselő urat kérem, méltóztassék a szakaszhoz szólani, hiszen az imént éppen a képviselő úr állapította meg, hogy házszabályvitának csak az ülés végén van helye. Gál Jenő: Igen, csak bejelentettem 1 , hogy az ülés végén fogom megtenni észrevételeimet erre a dologra vonatkozólag. Ami már most ezt a 2. §-t illeti, ez egy nagyon sajátszerű alkotás. Ebben foglaltatik az a miniszteri elhatározás, hogy a szakszerűségnek akar súlyt adni, de mintha ebben bizonyos érdekképviseleti túlsúly vetné előre árnyékát, amelyet még nyíltan bevallani nem akarnak. Azt akarják, hogy a gépezet átalakítása e 2. § alapján olyan legyen, hogy lendítőkerék alkalmazásával kitűnően működjék az apparátus, a törvényhatóságban éppen úgy, ahogyan itt működik most. E 2J alapján egy leszállított létszámú törvényhatósági bizottság és egy kiterjesztett létszámú szakbizottság fog tanácskozni. A tanácskozási jog nem nagyon vált be mostanáig, mert a t. szakbizottsági tagok, azok, akik a szakértelem címén vettek részt, eddig sohasem szólaltak fel, (Ügy van! balfelől.) nem látták el jóindulatú tanácsaikkal a törvényhatósági bizottságot. T. Képviselőház! Aki kívülről szemléli azt, ami egy ilyen 2. § törvénybeiktatásánál történik, észreveheti, — ne méltóztassanak azt hinni, hogy a nagyközönség nem veszi ezt észre — hogy az az apparátus, amely itt működik, tulajdonképpen nem egyéb, mint a kormányakarat ráoktrojálása a törvényhatóságra ennek & törvényalkotásnak alapján. Nem lesz ott a régi törvényhatóság nagyszerű önkormányzati önállóságának híre-hamva sem. A 108 tagú törvényhatósági bizottság az ilyen kerületi beosztás alapján, mint a mostani, — méltóztassanak elhinni — nagyon kényelmes berendezkedésű testület lesz. Kik fognak benne helyet foglalni? Előre megmondom, hogy én úgy látom, hogy ebbe a 108 tagú törvényha tósági bizottságba a mai kerületi beosztás és a mai ajánlási és szavazási rendszer mellett csak annyi. ellenzéki meggyőződésű tag juthat be, amennyi majd az akkori kormányhatalmat képviselőknek _ tetszik, mert ha az általános, titkos választójog alapján, ajánlási rendszer nélkül választanák meg a törvényhatósági bizottság tagjait, akkor nem volna itt semmi gond arra,_ hogy Budapest népe a maga elhatározását juttassa érvényre és akkor hírmondója sem maradna ennek az alkotmánysértő összeállításnak, hogy ezt az alkotmánysértő rendszert megvalósítsa. De mit tudunk ez ellen tenni, t. Képviselőház? A Képviselőház többségét Budapest székesfőváros önkormányzata nem is igen érdekli, hiszen nem is igen ismeri. Hogy pedig mennyire mellékesnek tartották, mutatja az előadó olyan megválasztása is, amire még nem volt példa egyetlen parlament történetében sem, mert mindig az volt és ma is az a szokás mindenütt, hogy előadóul a tárgyat leg; jobban ismerő és legjobban ismertetni tudó
