Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-244

Az országgyűlés képviselőházának 2U támadják meg: hazafiasságában és értékben és miért akarják másodrendű polgárokká degradálni.« »Egy cenzusa» választójogon és egy virilizmiuson alapuló közgyűlésen sehol a világon annyi /becsületes, igazságos, demokratikus és szociális haladást jelentő reformot nem valósítottak meg. Merem állítani, hogy vannak országok, ahol az általános választói jog alapján gyűl össze a városi képviselőtestület, és ahol még sok kérdést, amelyen mi már régen túlvagyunk, megoldani nem sikerült.« »Programmunk a törvényhatósági bizottság számára teljes önkormányzatot követel, még pedig két irányban: felfelé, hogy a kormányhatóság kényének és tetszésének ne legyünk kiszolgáltatva, mert sajátszerű, hogy a magánérdekek érvényesülését mindig a közgyűlési •szellemben, vagy a közgyűlés körül keresik, holott igen gyakran egy kissé feljebb találhatják meg. Függetlenséget követelünk tehát ezen okból is az önkormányzatnak, függetlenséget továbbá abban az irányban, hogy a merőben akadály szerepét játszó közmunkatanács intézménye megszűnjék, a felesleges főpolgármesteri állás eltöröltessék, s önkormányzatot és függetlenséget kívánunk abban az irányban, hogy a tanács pusztán végrehajtóhatalom legyen, mert egy olyan autonómiának, amelyet bürokratikus alapon gyakorolnak, érteke nincs, mert így a közgyűlés és tanács között soha kellő összhang és megértés nem létesülhet; 'kívánjuk azt, hogy a tanács pusztán a végrehajtásra és az ügyek előkészítésére szoríttassék, ellenben mindazt, amit a tanács ma autonóm hatáskörben végez, városi választmány végezze el; kívánjuk továbbá azt, hogy a törvényhatósági közgyűlésnek az elnöke, miként minden nyugateurópai országban, a városban a közgyűlés által választott bizottsági tag legyen.« Igen t. Ház! 23 esztendő után ínég mindig, sőt sokkal inkább és még erősebben ugyanezeket az elveket kell hangoztatnunk, sajnos, sokkal kevesebb lehetőséggel ma. mint 23 esztendővel ezelőtt. Ennek oka azonban nem az, hogy közben világháború volt, és hogy közben bennünket Trianon sújtott, ennek az oka az, hogy szerte a világon divattá vált a reakció, és mi e téren sok más országnál előbbre haladtunk, mi megelőztük a divatot. Nálunk a reakció ma már intézményes, míg Közép-Európában, a diktatórikus államokban csak most lendül teljes erejébe. Másutt a reakció csak serdülő ifjú és ifjúi hévvel tör és zúz, nálunk már élemedett öreg úr. Ezért nem meglepő ez a javaslat. Engem azonban, — mert a naivak közé tartozom — mégis meglepett. Meglepett azért, mert én hinni szerettem volna az új stílusban, amelyet a^ miniszterelnök úr kormányának bemutatkozása alkalmával ígért nekünk. De kérdezem, hogy ezzel a javaslattal kapcsolatban hol található ímeg ez az új stílus? Talán a Führerprinzipben, amely ebben a javaslatban megnyilvánul, vagy az úgynevezett 11-es bizottságban, amely most már a bizottság szövegezése szerint 17 tagból fog állani? JEz a 11-es bizottság lényegében ugyanazokból fog állani, akikből a törvényhatósági tanács áll. Az üzemekkel kapcsolatban lényegében ugyanaz a feladata lesz, mint a törvényhatósági tanácsnak, azzal a csekély különbséggel, hogy sem határozati, sem vétójoga nincs. Azt kérdezem, hogy ha a tanács helyébe új bizottságot alkotnak, akkor miért kell eltörölni a tanácsot? Viszont azt kell kérdeznem, hogy ha el kell törölni a tanácsot, miért kell helyébe egy új bizottságot állítani? Ha van, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XX. 4. ülése 193 U február 27-én, kedden. 85 miért nincs, ha nincs, miért van? Ha nem kell, miért kell, ha kell, miért nem kell? Ezt csak három indokkal tudom megmagyarázni, amint azt a bizottságban is bátor voltam elmondani. Ebben a 11-es bizottságban részben az irodalom iránti kegyeletet látom, amennyiben Gárdonyi Gézának akarnak ezzel emléket állítani, aki a »Göre Gábor bíró úr« könyveiben alkotja meg a Kátsa cigány és Durbincs sógor szobrát. A 11-es bizottságban ugyanis ugyanolyan tekintéllyel és súllyal fognak bírni ennek a bizottságnak tagjai és ugyanannyi elhatározó és intézkedő képességgel fognak rendelkezni, mint Durbincs sógor az esküdtek között. Ebben a bizottságban a labdarúgás iránti szeretet megnyilvánulását is látom. Az amatőr futball idejében volt ugyanis egy 33-as futballklub, s annak mintájára a parlamentben megszületett a 33-as bizottság. Miután az amatőr futball megszűnt és annak helyébe, a professzionista futball ideje következett el, a »Budai 11-es« futbalklubbá alakult át a 33-as futballklub. így alakult meg a városházi üzemi professzionisták mellé a 11-es bizottság, annál is inkább, mert hiszen a 33-as futballklubnak volt híres reprezentatív kapusa Zsák Károly, és itt is egy zsákról, az üzemek feneketlen zsákjáról van szó, amelyek pénzének a hovafordításáról kell majd intézkedni abban a tervezetben, amelyet még nem ismerünk. Vagy pedig arról van szó, hogy talán egy új vallás megalapítása válik szükségessé a 11-es bizottsággal. Mert az ótestamentum vallásánál, annak törvényei azt írják elő, hogy tizen kell, hogy legyenek együtt a férfiak, ha imádkozni akarnak. Itt ^tizenegyen vagy tizenheten lesznek az imádsághoz, mert csak imádkozhatnak, hiszen határozati joguk, intézkedési joguk nincs, mást, mint imádságot, nem végezhetnek. Igen t. Ház! Azt kell kérdeznem: vájjon az új stílus a takarékosság elvében és szellemében nyilvánul-e meg? A takarékosság szelleme azt kívánná, hogy mindenütt építsük le azt a lehetőséget, hogy valaki sinecurában vagy javadalmazásban részesüljön. De a belügyminiszter úr a házi üzemeknél is meghagyta az 1930 : XVIII. tc.-nek azt az intézkedését, amely ugyan eddig még nem lépett életbe, de megvan a lehetősége, hogy életbelépjen, hogy tudniillik az üzemi igazgatóságoknak — amelyek most üzemi választmányokká, lesznek — a tagjai anyagi díjazásban részesüljenek. Ha Zsigmond képviselő úr újra előterjeszti indítványát a plénumban, amelyet a bizottságban visszavont, akkor kötelezővé válik ez a díjazás is. Nagyon sokszor hallottam emlegetni a múltban a bűnös Budapestet. Igen sokszor hallottam azt, hogy: »bűnös Budapest«. En itt ebben a törvényjavaslatban újból a bűnös Budapestnek a büntetését látom. Az igazi büntetést már megkapta az 1930 : XVIII. tc.-ben, most ennek csak egy kiegészítését kapja meg. De miért kapja ezt a büntetést? Vájjon azért, mert Budapest nem adott példát mindenkor nemzeti érzésével, nacionalizmusával, hazaszeretetével? Méltóztassék csak visszaemlékezni, 1906. február 24-én tettek már indítványt arra nézve, hogy tiltakozzék a főváros közgyűlése a darabontkorszakkal szemben; maga Márkus József, akkori főpolgármester, aki lemondott fo. 14