Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-244

Az országgyűlés képviselőházának 2U támadják meg: hazafiasságában és értékben és miért akarják másodrendű polgárokká degra­dálni.« »Egy cenzusa» választójogon és egy viri­lizmiuson alapuló közgyűlésen sehol a vilá­gon annyi /becsületes, igazságos, demokratikus és szociális haladást jelentő reformot nem valósítottak meg. Merem állítani, hogy van­nak országok, ahol az általános választói jog alapján gyűl össze a városi képviselőtestü­let, és ahol még sok kérdést, amelyen mi már régen túlvagyunk, megoldani nem sikerült.« »Programmunk a törvényhatósági bizottság számára teljes önkormányzatot követel, még pedig két irányban: felfelé, hogy a kormány­hatóság kényének és tetszésének ne legyünk kiszolgáltatva, mert sajátszerű, hogy a magán­érdekek érvényesülését mindig a közgyűlési •szellemben, vagy a közgyűlés körül keresik, ho­lott igen gyakran egy kissé feljebb találhatják meg. Függetlenséget követelünk tehát ezen ok­ból is az önkormányzatnak, függetlenséget to­vábbá abban az irányban, hogy a merőben aka­dály szerepét játszó közmunkatanács intéz­ménye megszűnjék, a felesleges főpolgármesteri állás eltöröltessék, s önkormányzatot és függet­lenséget kívánunk abban az irányban, hogy a tanács pusztán végrehajtóhatalom legyen, mert egy olyan autonómiának, amelyet bürokratikus alapon gyakorolnak, érteke nincs, mert így a közgyűlés és tanács között soha kellő összhang és megértés nem létesülhet; 'kívánjuk azt, hogy a tanács pusztán a végrehajtásra és az ügyek előkészítésére szoríttassék, ellenben mindazt, amit a tanács ma autonóm hatáskörben végez, városi választmány végezze el; kívánjuk to­vábbá azt, hogy a törvényhatósági közgyűlés­nek az elnöke, miként minden nyugateurópai országban, a városban a közgyűlés által válasz­tott bizottsági tag legyen.« Igen t. Ház! 23 esztendő után ínég mindig, sőt sokkal inkább és még erősebben ugyaneze­ket az elveket kell hangoztatnunk, sajnos, sok­kal kevesebb lehetőséggel ma. mint 23 eszten­dővel ezelőtt. Ennek oka azonban nem az, hogy közben világháború volt, és hogy közben ben­nünket Trianon sújtott, ennek az oka az, hogy szerte a világon divattá vált a reakció, és mi e téren sok más országnál előbbre haladtunk, mi megelőztük a divatot. Nálunk a reakció ma már intézményes, míg Közép-Európában, a dik­tatórikus államokban csak most lendül teljes erejébe. Másutt a reakció csak serdülő ifjú és ifjúi hévvel tör és zúz, nálunk már élemedett öreg úr. Ezért nem meglepő ez a javaslat. En­gem azonban, — mert a naivak közé tartozom — mégis meglepett. Meglepett azért, mert én hinni szerettem volna az új stílusban, amelyet a^ miniszterelnök úr kormányának bemutatko­zása alkalmával ígért nekünk. De kérdezem, hogy ezzel a javaslattal kapcsolatban hol talál­ható ímeg ez az új stílus? Talán a Führerprinzip­ben, amely ebben a javaslatban megnyilvánul, vagy az úgynevezett 11-es bizottságban, amely most már a bizottság szövegezése szerint 17 tag­ból fog állani? JEz a 11-es bizottság lényegében ugyanazokból fog állani, akikből a törvényha­tósági tanács áll. Az üzemekkel kapcsolatban lényegében ugyanaz a feladata lesz, mint a törvényhatósági tanácsnak, azzal a csekély kü­lönbséggel, hogy sem határozati, sem vétójoga nincs. Azt kérdezem, hogy ha a tanács helyébe új bizottságot alkotnak, akkor miért kell el­törölni a tanácsot? Viszont azt kell kérdeznem, hogy ha el kell törölni a tanácsot, miért kell helyébe egy új bizottságot állítani? Ha van, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XX. 4. ülése 193 U február 27-én, kedden. 85 miért nincs, ha nincs, miért van? Ha nem kell, miért kell, ha kell, miért nem kell? Ezt csak három indokkal tudom meg­magyarázni, amint azt a bizottságban is bá­tor voltam elmondani. Ebben a 11-es bizott­ságban részben az irodalom iránti kegyeletet látom, amennyiben Gárdonyi Gézának akar­nak ezzel emléket állítani, aki a »Göre Gábor bíró úr« könyveiben alkotja meg a Kátsa ci­gány és Durbincs sógor szobrát. A 11-es bi­zottságban ugyanis ugyanolyan tekintéllyel és súllyal fognak bírni ennek a bizottságnak tagjai és ugyanannyi elhatározó és intézkedő képességgel fognak rendelkezni, mint Dur­bincs sógor az esküdtek között. Ebben a bizottságban a labdarúgás iránti szeretet megnyilvánulását is látom. Az ama­tőr futball idejében volt ugyanis egy 33-as futballklub, s annak mintájára a parlament­ben megszületett a 33-as bizottság. Miután az amatőr futball megszűnt és annak helyébe, a professzionista futball ideje következett el, a »Budai 11-es« futbalklubbá alakult át a 33-as futballklub. így alakult meg a városházi üzemi professzionisták mellé a 11-es bizott­ság, annál is inkább, mert hiszen a 33-as futballklubnak volt híres reprezentatív ka­pusa Zsák Károly, és itt is egy zsákról, az üzemek feneketlen zsákjáról van szó, amelyek pénzének a hovafordításáról kell majd intéz­kedni abban a tervezetben, amelyet még nem ismerünk. Vagy pedig arról van szó, hogy talán egy új vallás megalapítása válik szükségessé a 11-es bizottsággal. Mert az ótestamentum val­lásánál, annak törvényei azt írják elő, hogy tizen kell, hogy legyenek együtt a férfiak, ha imádkozni akarnak. Itt ^tizenegyen vagy tizenheten lesznek az imádsághoz, mert csak imádkozhatnak, hiszen határozati joguk, intéz­kedési joguk nincs, mást, mint imádságot, nem végezhetnek. Igen t. Ház! Azt kell kérdeznem: vájjon az új stílus a takarékosság elvében és szelle­mében nyilvánul-e meg? A takarékosság szel­leme azt kívánná, hogy mindenütt építsük le azt a lehetőséget, hogy valaki sinecurában vagy javadalmazásban részesüljön. De a bel­ügyminiszter úr a házi üzemeknél is meg­hagyta az 1930 : XVIII. tc.-nek azt az intéz­kedését, amely ugyan eddig még nem lépett életbe, de megvan a lehetősége, hogy életbe­lépjen, hogy tudniillik az üzemi igazgatósá­goknak — amelyek most üzemi választmá­nyokká, lesznek — a tagjai anyagi díjazásban részesüljenek. Ha Zsigmond képviselő úr újra előterjeszti indítványát a plénumban, amelyet a bizottságban visszavont, akkor kötelezővé válik ez a díjazás is. Nagyon sokszor hallottam emlegetni a múltban a bűnös Budapestet. Igen sokszor hallottam azt, hogy: »bűnös Budapest«. En itt ebben a törvényjavaslatban újból a bűnös Budapestnek a büntetését látom. Az igazi büntetést már megkapta az 1930 : XVIII. tc.-ben, most ennek csak egy kiegészítését kapja meg. De miért kapja ezt a büntetést? Vájjon azért, mert Budapest nem adott pél­dát mindenkor nemzeti érzésével, nacionaliz­musával, hazaszeretetével? Méltóztassék csak visszaemlékezni, 1906. február 24-én tettek már indítványt arra nézve, hogy tiltakozzék a főváros közgyűlése a dara­bontkorszakkal szemben; maga Márkus Jó­zsef, akkori főpolgármester, aki lemondott fo­. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom