Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-243

68 Az országgyűlés képviselőházának lió pengős deficit van, tehát miért nem tűntették ezt ki? (Zaj half elől,) Elnök: Csendet kérek, Homonnay képviselő úr. (Homonnay Tivadar: Csak a képviselőtársammal akarom megértetni.) Gáspárdy Elemér: Most azokat fogom felsorolni, t. Képviselőház, akiknek diplomájuk van. W. ö. nyugalmazott tanácsnok, nyugdíja 13.338 pengő, — tehát államtitkári fizetésnél is magasabb nyugdíj — most a Budapesti Jogi Szemle szerkesztője, javadalma 14400 pengő, összes jövedelme tehát 27.738 pengő. (Zaj a balés szélsőbaloldalon.) — Kozma Jenő: Mikor volt az!) A cikkíró megjegyzi, hogy kétségtelenül többet kap az illető, mint a m. kir. miniszterelnök. (Homonnay Tivadar: A Függetlenséget szerkeszti ? ! ) B. J. nyugalmazott alpolgármester nyugdíja 16.680 pengő, most a Községi Takarék elnöke, (Petrovácz Gyula: A saját sógora!) javadalma 7800 pengő, összes jövedelme tehát 24.480 pengő. (Bródy Ernő: Es az a miniszteri tanácsos, aki ott alelnök? Azt is tessék mondani! Alelnök ugyanott!) Mindent elmondok. _. ., Elnök: Kérem Bródy képviselő uirat, hallgassa meg csendben a beszédet. (Bródy Ernő: Kiegészítem!) . ... Gáspárdy Elemér: Az sem fog ehenhalni. (Homonnay Tivadar: Ujat mondjon! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. A t. képviselő uraknak módjukban lesz újat mondani saját beszédükben. (Rassay Károly:. Az löksz, igazgatóiról beszéljen.) Gáspárdy Elemér: K. K. nyugalmazott részvénytársasági igazgatóhelyettes nyugdíja 6310 pengő, most a Beszkárt. igazgatója, összes jövedelme 23.910 pengő. (Mozgás és zaj.) Van itt egy nyugdíjas főhadnagy is, t. Képviselőház, 176 pengő nyugdíjjal. Igazgatósági jövedelme 19.580 pengő, összes jövedelme 21.000 pengő- (Zaj balfelől. — Felkiáltások a baloldalon: Ki az?) Neveket nem említek, t. képviselőtársam, de le fogom ezt tenni a Ház asztalára. (Homonnay Tivadar: Ne tegye le, mert mindegyikünknek mégvan. (Rassay Károly: Letárgyaltuk. Jobban tudjuk!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben. (Petrovácz Gyula: Frissebb adatot! A Segner adatait említse.) Petrovácz képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Rassay Károly: A kimutatásban csillaggal vannak megjelölve azok, akikek levonják a nyugdíját.) Rassay képviselő urat ismételt közbeszólásaiért .rendreutasítom. Gáspárdy Elemér: Ezektől nem vonják le. (Rassay Károly közbeszól.) Elnök; Csendet kérek! Gáspárdy Elemér: B. J. nyugalmazott tanácsnok... Minden nyugalmazott tanácsnok legalább is 7—8000 pengő mellékes jövedelemmel újból alkalmaztatik a fővárosnál, úgyhogy egy tanácsnok 12.000 pengős nyugdíjához hozzájön 7—8000 pengő mellékjövedelem. 20.0000 pengő minden nyugalmazott tanácsnoknak megvan. Van egy nyugalmazott tanácsnok, aki végrehajtóbizottsági tag a Községi Takaréknál. Jövedelmének végösszege 17.507 pengő, stb. Ne méltóztassék azonban azt gondolni, hogy ezekben minden benne van. Ezekhez ismét járulnak bizonyos pótlékok, holmi karácsonyi jutalmak, segélyek, esetleges mérleg3. ülése 193% február 23-án, pénteken. pénzek, tantiémek és egyebek. (Rassay Károly: Az újonnan kinevezett löksz, igazgatót mondja. el!) Ha a mélyen t. képviselő úr tud adatokat, azt hiszem, a Képviselőház szintén úgy meg fogja hallgatni a képviselő urat, amint engem meghallgatott és azt hiszem, éppen olyan szolgálatot fog tenni a közéleti tisztaságnak, mint amilyent a közéleti tisztaságért folyatott harcban most én teljesítek itt. A magam részéről nem akarom továbbra is és hosszasabban igénybevenni a mélyen t. Ház türelmét. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Felemlítem ismét, hogy ezeket az adatokat, amelyeket felsoroltam ... (Rassay Károly: Szakszerű tájékozatlanság! — Zaj. — Petrovácz Gyula: Talán valamit a javaslatról is!) Bízza reám a mélyen t. képviselő úr, hogy a javaslatról mit szóljak. A javaslathoz, t. képviselő úr, engedve kívánságának, megteszem szintén észrevételeimet. Első hallásra, amikor arról volt szó, hogy a főváros gazdálkodása végre a legszigorúbb állami ellenőrzés alá helyeztessék, ezt a javaslatot a legőszintébb örömmel fogadtam, (Petrovácz Gyula: Bravo!) mondván, hogy végre elérkezett annak az ideje, hogy ott a tisztítómunka meginduljon, az ellenőrzés meginduljon és végre olyan valami történik, ami előttem nagyon is kívánatosnak mutatkozott. (Zajos felkiáltások a baloldalon: Papanek mit csinált? (Friedrich István: Tíz éve mit csinált?) Most, ha ennek a javaslatnak bírálatára térek át, csak azt sajnálom, t. Képviselőház, hogy a miniszter úr a bizottsági tárgyalás során a javaslatból (Nagy zaj a baloldalon. — Rassay Károly: Nyugodtan visszateheti, nem. változtat semmit) és nem az eredeti elgondolás szériáit, a legradikálisabb eszközök alkalmazásával dául melyik pontot sajnálja olyan nagyon?) terveai a megoldást. (Rassay Károly: PélNagyon sajnálom például azt, hogy elejtette a kormánybiztos intézményét és helyette egy egyszerű, leredukált kis 'miniszteri biztost küld ki. (Rassay Károly: Mi a különbség a kettő között? — Bródy Ernő: Magyarázza meg!) Megmagyarázom. (Rassay Károly: Hol van. ez megszabva, hogy mi a kormánybiztos hatásköre?) Bizonyosan a miniszter úr a tervezetben körvonalazni fogja. A másik, megmondom őszintén, amit nehezményezek, az, hogy a tisztviselők választására kijelölt bizottságot létesítettek. Ez megint csak a párturalom hatása alatt fog dolgozni és megint osak olyan állapotok lesznek a fővárosnál, mint amilyenek eddig voltak. Szerintem az lett volna a helyes a szakszerűség szempontjából, amit az eredeti javaslat, tartalmazott, hogy a polgármestert illesse meg a kijelölés joga. Egyébként is, ameddig egy törvény nem él, sohasem tudjuk, hogy mi módon fog az életben keresztül vitetni. Nem tudjuk ezt különösen a mostani törvényjavaslatnál, mert nem ismerjük a mélyen t. belügyminiszter úr tervezetét. Ez a tervezet lesz irányadó a továbbiak tekintetében s ez fogja megszabni azokat a lépéseket, amelyeket a kormánybiztosnak, illetőleg a főpolgármesternek a fővárosnál meg kell tennie. Ameddig ez a tervezet előttem nem ismeretes, magam is abban a helyzetben vagyok, hogy nem tudok (Felkiáltások a balközépen: Na! Na!) bizonyos mértékiig nyilatkozni a javaslatról, de úgy érzem:, hoigy már csak azért is, mert a főváros ügye megint a Ház elé került, megindul — mint ahogy megindult az 1930. évi törvény során — egy tisztulási folyamat a fővá-