Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-243

56 Az országgyűlés képviselőházának 2h tott a végrehajtási utasításban ugyanazt aszavazási módszert előírni, mint ami a közgyűlési választásnál van, ugyanolyan lajstromos ajánlást, ugyanolyan arányos választást. Ha ezt méltóztatott így előírni, iákkor nem .lehet rossznéven venni, ha a pártoknak ez az aránya magában a törvényhatósági tanácsban is érvényesülHogy a polgármester akarata nem tudott érvényesülni a pártok akaratával szemben: méltóztassék nekem megengedni mélyen t. belügyminiszter úr, ez nem hiteles és nem jóindulatú információn alapszik, mert a polgármester úr az ő saját hatáskörét sohasem engedte át a törvényhatósági tanácsnak, (Büchler József: De ha úgy volna, az sem volna rossz!) sőt a polgármester úrnak az volt az egyetlen hibája, hogy nem kérdezte me,g a szakbizottságokat, az általa elintézendő ügyeknél sohasem engedte meg senkinek, hogy jogkörébe beleszóljon, azt viszont soha nem méltóztatott kifogásolni, és nem lehet úgysem megakadályozni, hogy a polgármester egyes ügyek érdemleges elintézése előtt megkérdezzen egy-két urat. Hiszen ha megkérdezi a pártok vezetőit, ha megkérdezi egészségügyi, orvosi ügyekben az egyik bizottsági tagot, műszaki ügyekben a másik hizottsági tagot, én ebben nem látok olyan veszedelmet, amely a pártok számaránya szempontjából a polgármester intézkedéseit akadályozná. Ezt kizárni sem most meni lehet, sem az új törvényiben nem lehet, sem a jövőben soha kizárni nem lehet. Nem is ott volt a baj, hogy a polgármestert nem lehetett felelősségre vonni, hanem ott, hogy a polgármesterre nem lehetett rá telefonálni,' illehetőleg eredményesen nem lehetett rátelefonálni. En nem védem a tanácsot egyénileg. Mint tanácstagnak, óriási megkönnyebbülés idegeim számára egy r hosszú élet biztosítása, ha nincs törvényhatósági tanács, mert azt a komoly, nagy, nehéz és^ felelősségteljes munkát, amelyet az ott tanácskozó urak heteken át erős, hosszá ülésekben végeztek ingyen, díjtalanul, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, nem is illik elfogadni, nemhogy élvezet volna végezni. Mi azt önzetlenül, áldozatkészen és a közügyekért^ való lelkesedésből elvégeztük. Ha tehát fel méltóztatik menterii attól és le méltóztatik mondani azokról az energiákról, amelyeket így a főváros igénybevehetett, ezentúl pedig nem vehet igénybe, nekünk az egyénileg nem fáj és semmi kellemetlenséget nem okoz. Ellenben azt állítjuk', hogy hiány marad a tanács eltörlése után, a közigazgatási rendszerben marad egy betöltetlen hiány és hibák következnek^ be. Mert méltóztatik egészen apró ügyeket áttolni a közgyűlés elé, ahová azok nem valók, s az olyan ügyeket, amelyek a tanácsnak intelligens testületében egy szó nélkül, az előzetes ismertetés alapján, vita nélkül elfogadtattak, ezentúl a közgyűlésben órák hosszat tartó viták után fogják elfogadni s a közgyűlés munkamennyisége és a közgyűlések száma úgy megszaporodik, hogy ott permanens közgyűlések lesznek. És ez, mélyen t. belügyminiszter úr, nemcsak költséget jelent, hanem az ügyek hátráltatását is jelenti, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) mert minden hivatalnokember, ririnden adminisztratív tisztviselő fázik az olyan ügyektől, amelyek a közgyűlés elé kerülnek, iparkodik tologatni^ ameddig bírja, kihúzni,"hogy ne menjenek'a közgyűlés elé, s azután, amikor az ügy a közgyűlés elé kerül és ott heves és nagy S. ülése 1931 febrwár 23-án, pénteken. viták után megszavaztatik, van néki egy fellebbezési határideje. Szóval anriyira kihúzódik az ügyek elintézése, hogy ez nem lesz sokáig .fenntartható. Ha racionalizálásról beszélünk, akkor ezt racionalizálásnak igazán nem lehet mondani. Viszont azonban nagy ügyek kerülnek a polgármester kezébe, olyan nagy ügyek és olyan ügyek, amelyeket én az egyéni felelősség alapján elintézhetőknek a magam részéről nem tartok. A polgármester is csak egy ember és bármilyen kitűnő munkatársai legyenek, ő maga nem láthat át mindent, a polgármester nem lesz képes az ő egész reszortját, amelyet most a törvény még ráruház, a •maga részéről átlátni. Azt állítom, hogy a polgármester vagy egy aláíró gép lesz és felületesen intézi el az ügyeket, vagy nem lesz képes elintézni az ügyeket és azok elintézése késlekedni fog, ami ismét az adminisztráció lassúbbá tételét fogja eredményezni. A polgármester — bárki legyen a leendő polgármester — csak egy ember és egy ember munkabírását ennyire megpróbálni terhelni: az a fizikai lehetőség határain túl van. Minket, mélyen t. belügyminiszter úr, nem altérai az az elv, ha a közgyűlés munkaképességének érdekében a közgyűlési tagok létszámát leszállítani méltóztatik, nem lényeges az, hogy hány tagja van a közgyűlésnek, de lényeg az arány; az már lényeg, hogy milyen arányban vannak a választott tagok, az autonómia által közvetlenül és közvetve választott tagok és milyen arányban vannak a nemválasztott tagok, tehát a tisztviselők, az- érdekképviselők, illetve a szakszerűség kép vis élői. Most a bizottsági tárgyalás során méltóztatott e>gy lapsusba bekerülni, (vitéz KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter: En nem kerültem bele, ön szavazta meg ellenem!) mert le méltóztatott szállítani eredetileg 42 taggal a közvetlenül választott tagok számát, 10 taggal az örökös tagok számát, vagyis az egyik oldalt 52 taggal, és méltóztatott leszállítani tízzel a szakszerűség képviselőinek a szavazati jogát. A bizottsági tárgyalás alatt épp azon az elvi állásponton voltam iés vagyok most is, miniszter úr, hogy igenis oda be kell engedni a szakszerűség képviselőit és nekik szavazati jogot kell adni, vagy nem kell őket odaengedni, de hogy odaengedjem őket és szavazati jogot ne adjak nekik, ezt nem tudom öszeegyeztetni^ azoknakaz uraknak méltóságával és hivatali állásával. En tehát azért szavaztam meg ezt az indítványt, •mert igenis helyesnek tartom, hogy a szakszeI xűség képviselői, ha már tagok, ne esak tanácskozó tagok legyenek, hanem szavazati joggal is bírjanak. Elnök: Lejárt a képviselő úr beszédideje. Petrovácz Gyula: Tisztelettel kérem beszédidőmnek egy órával való meghosszabbítását. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! De akkor korigálni kell ezt a lépést. Ha a miniszter úr most nem járul hozzá és, ha a Ház nem szavazza meg, akkor a dolog rendben van. Ha azonban a Ház ezt az oldalt felemeli, akkor méltóztassék a miniszter úrnak hozzájárulni a -másik oldalnak is legalább ugyanilyen számban való felemeléséhez. Ha tízzel felemelik a nem választott bizottsági tagok számát, akkor az arány csak akkor marad meg, ha legalább is tízzel felemelik a másik oldalt is. (Büchler Jo-