Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-243

Az országgyűlés képviselőházának 2h3. zsef: Hússzal kell felemelni!) Kérem a minisz­ter urat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy a legkisebb kerületek legalább 8 bizottsági ta­got válasszanak és akikor ezzel a tíz legkisebb kerülettel legalább paralizálva lenne a nem vá­lasztott bizottsági tagok arányszáma. Nem tudom, miért ragaszkodik a miniszter úr a kinevezendő főpogármester mai jogállása mellett ahhoz, hogy mégis főpolgármesternek nevezzék a tisztség betöltőjét. Miért <nem mél­tóztatik hozzájárulni ahhoz, hogy miután ez fő­ispáni jogkört gyakorol, miután éppúgy kineve­zik, mint ahogy a főispánokat is kinevezik, őt is főispánnak nevezzék? Eredetileg főispánnak akarták nevezni a főpolgármestert és csak azért lett »főpolgármester« az elnevezés, mert a tör­vényhatósági bizottság választotta ezt a tiszt­viselőt és azért is kapott bizonyos mértékben több jogot, 'mint a főispán, mert a törvényható­sági hizottság választotta. Ha azonban nem vá­lasztja, ha a főpolgármester többé nem közös tisztviselője az állami kormányzatnak és a vá­rosi kormányzatnak, hanem kizárólag csak a kormány bizalmi szerve, akkor helyesen csak főispánnak lehet nevezni. Ha Szeged és Debre­cen városának főispánja van, akkor lehet Buda­pest városának is főispánja. így azonban, ha egy főispáni jogokkal ellátott és főispáni mód­szer szerint kinevezett embernek főpolgármes­ter nevet adunk, ez azt a tévhitet keltheti má­sokban, hogy ez az úr a főváros tisztviselője és a főváros képviselője, holott megszűnik a főváros tisztviselője és a főváros képviselője lenni és egyesegyedül a miniszter úrnak, ille­tőleg a kormányzatnak a képviselője lesz. Ha ezt {méltóztatnak helyesnek tartani, akkor ehhez hozzájárulok, de akkor ne méltóztassanak a fő­polgármester szóhoz ragaszkodni, mert a főpol­gármester szóban a választás fogalma már benne van. (Ügy van! a baloldalon.) Végtelenül sajnálom, hogy a székesfőváros polgármestere megszűnik az autonómia kép­viselője lenni. Megszűnik az autonómia kép­viselője lenni azért, mert hiszen a polgármes­ter választását megelőzőleg a kormány már érvényesíti a befolyását és a polgármester vá­lasztását követőleg is érvényesíti a kormány­zat a befolyását, mert he méltóztatott hozni az ad hoc jelölő bizottságot, az ad hoc kijelölő­választmányt, (Bródy Ernő: Ügy van!) amely­nek az a célja és az a rendeltetése, hogy 'a polgármesterválasztás előtt befolyást gyako­roljon a választásra. A kijelölőválasztmány­ban a főpolgármesternek, tehát most már a kormány emberének többsége van, mert hiszen o az elnök és három tagot ő nevez ki, amivel szemben az autonómia csak három tagot vá­laszt. Ha ad hoc jelölőbizottság van, amelyet a polgármesterválasztás előtt választanak meg és ha a főpolgármester akkor nevezi ki az ő három delegátusát, akkor ezekkel már előre megállapodik a polgármester személyére nézve, (Rassay Károly: Természetesen!) nemcsak, hogy megállapodik, hanem írásban is leköti azokat az általa kinevezett tagokat a leendő polgármester személye mellett, egyenlő szava­zatok esetén pedig az ő szavazata dönt. A pol­gármester kijelölésében tehát a kormányzat­nak niost már döntő befolyása van és, ha a törvényhatóság még sem azt választaná meg, akire a miniszter úr gondol, akkor itt van a kezében a vétójog, amellyel érvénytelenítheti a polgármester választását, sőt kiviheti azt is, hogy az az ember többet ne is pályázhasson. Tehát már a kezdetnél, a kijelölésnél a kor­mány befolyása érvényesül. Ha pedig még KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XX. ülése 193% február 23-án, pénteken. 57 i sem paríroz az autonómia, akkor a megválasz­tás után, a megerősítésnél ismét érvényesül a kormány befolyása, úgyhogy polgármester vagy alpolgármester csak az lehet, akit a kor­mány annak akar. Nem mondom, hogy a mi­niszter úr ezzel a jogával vissza akar élni, de vissza lehet ezzel élni és mindaddig meg lehet semmisíteni a polgármester vagy az alpolgár­mester választását, amíg azt nem választják meg a többiek kiesése folytán, akire a kor­mányzat annak idején gondolt. Én tehát ebben a konstrukcióban a polgár­mestert nem tudom az autonómia tisztviselő­jének tartani. A polgármester ebben a kon­strukcióban szintén kormánytisztviselő és ez a megerősítés csak újabb Gessler-kalap a fővá­rossal szemben, a székessfőváros újabb meg­alázását jelenti és ha Szilasbalhás minden válogatás és megerősítés nélkül megválaszt­hatja a maga bíráját, ha a legkisebb megyei város is minden megerősítés nélkül megvá­laszthatja a maga polgármesterét, akkor azt mondom, irigylem azok autonómiáját és szé­gyenlem a mienket, amelynél még a város első tisztviselőjének megválasztása sem kor­látlan joga a székesfőváros közönségének. A vidéken megvan a korlátlan jog, a főváros­ban azonban nincs meg. A mi polgármesterünk többé nem a mi polgármesterünk, hanem ezen­túl a kormány polgármestere. Azt mondja a miniszter úr, hogy parali­zálni akarja a pártoknak a tisztviselőkre való befolyását ezzel a rendszerrel. Budapestnek meglehetősen kiérett, kiforrott pártpolitikai arculata van. A legutolsó választás alkalmával — apróbb töredékektől eltekintve — Budapest tömegeinek egy négyes tagozódása jelentkezett, jelentkezett pedig 72.000 titkosan leadott ke­reszténypárti szavazattal, 33.000 titkosan leadott polgári párti szavazattal, 57.000 titkosan leadott liberális és- demokrata szavazattal — 'bocsánat, hogy összekapcsolom e pillanatban őket — és jelentkezett 73.000 ugyancsak titkosan leadott szociáldemokrata szavazattal. Abszolút többség nincs a fővárosban. Van négy jelentős tömeg, " vannak azután tíz-húszezres apró töredékek, amelyek nem fognak itt sokat szerepelni, de az összeállítás így áll, ahogy mondottam. Ezt a konstrukciót nem lehet megváltoztatni, mert ez a konstrukció megvolt, megvan és^ meglesz ezentúl is. Nem is volt vele semmi baj. Hiszen lényegileg most sem az a baj, hogy ezeknek van túlzott befolyása, hanem a most jelentkező új pártnak van kevés befolyása, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) illetve, hogy a most jelentkező új pártnak nincs semmi befolyása a fővárosban. (Homonnay Tivadar: Nem is lesz!) Ezek a pártok sohasem voltak olyan agresz­szívek pártpolitikai szempontból, mint az az új párt. Ezek a pártok nem engedtek pártjelvé­nyekkel hivatalnokokat az íróasztalnál ülni, (Homonnay Tivadar: Nem veszekedtek a pár­tok!) míg most egymás után látjuk a közigaz­gatási hivatalokban megjelenni a párt jelvényes tisztviselőket, (Igaz! Ügy van! a baloldalon.) látjuk a közgyűlési asztalnál a tisztviselőt párt­jelvénnyel ülni. (Felkiáltások a baloldalon: Re­ferálnak 'pártjelvénnyel!) látjuk a tanácsban párt jel vénnyel referálni. Ha tehát itt a pártok befolyását méltóztatnak kifogásolni, akkor ezt kellene elsősorban kifogásolni. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Kereszténypárti jelvénnyel nem méltóztatnak ott látni senkit, de még szo­ciáldemokratapárti jelvénnyel sem méltóztat­nak látni egy tanítót sem tanítani, láttunk el­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom