Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-243

54 Az országgyűlés képviselőházának 24-< kezeseinek háromnegyed része. Az 1930 : XVIII. te. belenyúlt az autonómiába, nem fog azonban ártani a mai helyzettel való összehasonlítás tekintetében, ha ennek az indokolásából is ^felolvasóik egy részt, mert hiszen ennek a törvénycikknek az indokolása is egészen másképpen gondolkozik az autonóniiák tekintetében. Azt mondja ez iaz indokolás (olvassa): »A felügyeleti jogkör hathatós gyakorlása a közigazgatás törvényességének elsőrendű biztositéka, viszont kétségtelen, hogy a felügyeleti jogkörnek egyoldalú és mértéktelen kiterjesztése veszélyezteti ;a felügyelet alatt álló hatóság törvényes jogkörét, tehát esetleg magát az Önkormányzatot is. A felügyeleti jogkörnek erélyes gyakorlását a közérdek követeli, de a kellő határon túl terjeszkedő felügyelet ellen az önkormányzati jog sértetlensége követel védelmet.« Ezt mondotta az 1930 : XVIII. te. indokolása és ezek ma is nagyon megfontolandó szavaik. Az önkormányzatba való túlerős beleszólás az önkormányzat halálát jelenti. Hogy azonban az 1930 : XVIII. te- működni engedte az autonómiákat, azt kétségtelenül meg kell állapítani, mert különben ez a mai törvényjavaslat nem jött volna létre. Az 1930 : XVIII. te. azonban nem engedte működni, nem engedte érvényesülni a törvényhatóságban az idegen akaratot, amit e törvény hátrányául róttak fel. T. Képviselőház! Akkor is megérteném ezt a törvényjavaslatot, ha a városház vezető tényezőinek iránya nem egyeznék meg a kormányzat vezető tényezőinek irányával, ha pélkormáinyzat vezető iránya keresztényszocialista, dául úgy volnánk itt, mint Bécsben, ahol a a városház vezető iránya pedig a szociáldemokrácia volt. Ha ott a kormányzat egy nevezőre akarja hozni, vagy divatosabban mondva, gleichschaltolni akarja az intézményeket, talán meg lehet érteni és meg lehet magyarázni azokat az intézkedéseket, amelyek az autonómiát elkobozzák, és amelyek az autonómiát ott egyirányba, a kormányzat irányába állítják be. De mély tisztelettel kérdem : a pesti városházán ez a helyzet"? Hát a főváros hivatalos vezetőségében akár nemzeti, akár polgári, akár keresztény szempontból nem azok az elvek érvényesülnek-e, amelyeket a kormány a magáénak vall? Es vájjon az a helyzet, hogy abszolút többség nem lévén, ott koalíciós kormányzás van, — amelyben a kormány mélyen t. pártja is részt vesz, tehát az autonómia életében a kormány mélyen t. pártjának a befolyása teljes mértékben érvényesül, igaz, hogy nem kizárólag és korlátlanul, hanem a legnagyobb pártnak, a keresztény pártnak a korlátozásával — még nem axt jelenti, hogy ... (Zaj jobb felől.) Elnök: Csendet kérek! Petrovácz Gyula: ... itt differencia van a vezető tényezők irányában. Az igen t. vezető tényezők nemzeti iránya, keresztény iránya vitán felül áll, ezekkel szemben nincs tehát ok ilyen statáriális intézkedések hozatalára, nincs ok, amiért az autonómiát gleichschaltolni kellene és nincs is rá lehetőség, amint azt később talán ki fogom mutatni. Az, hogy a közigazgatásban pártélet volt, az magától értetődő és természetes dolog, mert hiszen az autonómia választása pártök alapján a törvényben biztosított pártalapon történik. Nem is állítom, hogy magában a [közigazgatásban volt pártélet, hanem azt állítom, hogy a kormányzásban volt pártélet, a kettőt pedig nagyon szét kell egymástól választani. Azt állí'. ülése 193 U február 23-án, pénteken. torn, hogy a törvényhatósági tanács nem végrehajtó, hanem egy kormányzati szerv volt és mint kormányzati szervnek igenis köze és joga volt politikai irányokat képviselni. Csodálkozom azon, hogy a székes fő városnak ezt a törvényhatósági tanácsát így máról-holnapra szükségtelennek találják ugyanazok, akik fokrom évvel ezelőtt ezt szükségesnek találták, íbiszen a tegnap felszólalt Jánossy Gábor igen t. képviselőtársam h áram esztendővel ezelőtt ugyanazzal a hévvel védelmezte, illetőleg szavazta meg a törvényhatósági tanács intézményét, amely hévvel most azt eltörlendőnek tartja és feleslegesnek minősíti. Ugyanaz a kormánypárti többség szavazta meg az 1930. évi XVIII. tc.-ben a törvényhatósági tanács intézményét, amely többség ma, három esztendő után ugyanezt az intézményt eltörlendőnek és feleslegesnek tartja. Nem lehet, mélyen t. Képviselőház, egy főváros szervezete politikai játékszer, váltakozó kormány irányzatok kezében. Akkor azt mondták, hogy az autonóm elemnek a kormányzásba való bevonása helyes és a hivatalnok elemnek innen való kiszorítása fontos, most megfordítva van a játék, most általában az autonóm elem kiszorítása a fontos és a hivatalnok elem predomináns szerepét fektették le elvként a törvényjavaslatban. Ezt nem lehet egyszerre és egymásután így elintézni. Ha a pártélet ellen- van valami kifogás, akkor azt állítom, hogy a múlt sohasem lehetett ebben olyan bűnös, mint a jelen, vagy a mutatkozó jövő, mert a belügyminiszter úrnak az az elmélete, hogy a közigazgatásból a politikát ki kell hagyni, a belügyminiszter úr pártjának élharcosai viszont azon vannak, hogy a politikát a közigazgatásba be kell vinni. (Ügy van! a balközépen.) Azt állítom, hogy igenis nagy missziót teljesítene a belügyminiszter úr, ha ezt a saját helyes elvét, hogy a közigazgatást el kell választani a politikától, keresztülvinné nemcsak a fővárosban, hanem az egész országban, a vármegyékben is. (Ügy van! Ügy van! — Taps balfelöl és a balközépen.) A imi igen t. kisgazdapárti testvéreink állandóan arról panaszkodnak, hogy a közigazgatás és a politika össze van keverve a vidéken a megyei autonómiákban, (Ügy van! a baloldalon.) a közigazgatás és a politika ott fedi egymást (Ügy van! a baloldalon.) és itt a miniszter úr azt mondja, hogy nem helyes, helytelen és kizárandó minden politika a közigazgatásból, a feleknek tudniok kell, hogy az ő ügyeiket politikamentesen intézik el. (Ügy van! a jobboldalon.) Mélyen t. miniszter úr, ezt teljesen osztom és nagyon kérem a miniszter urat, méltóztassék a teóriát és a praxist bemutatni egymásnak, mert nincsenek egymásnak bemutatva, nem ismerik egymást. Méltóztassék ^bemutatni őket egymásnak a vidéken is és a fővárosban is méltóztassék megmondani a mélyen tisztelt élharcosoknak, hogy ne a hivatalokban, ne az iskolákban, ne az üzemekben próbáljianak politikai pártot szervezni, (Tabódy Tibor: Hiszen ha ott beszerveződik valaki, rögtön elveszik az állását! — Zaj. — Kassay Károly: Mi van a sofőrökkel 1) méltóztassanak azt a népgyűlésekre hagyni. Mi a mi szervezeteinket mindig a népgyűléseken csináltuk és sohasem a hivatalokban. A belügyminiszter úrnak ezt az igen helyes elvét például méltóztassék a párt közszeretetbén álló elnökével szemben érvényesíteni, 'mert az egységespárt közszeretetben álló elnöke maga jelentette ki, hogy neki kell egy bizalmi emberének lennie a polgármester mellett, mint a párt bizalmi